" This book is one of those very few in a lifetime with which one is secretly pregnant for many years [...]."[1]
Silke von Lewinski éveken keresztül hordozta magában, formálta nemrégiben megjelent könyvét. Ha végigtekintünk eddigi életútján és munkásságán, ez cseppet sem meglepő, hiszen rendkívül aktív, sokoldalú, a szellemi alkotások területén igen produktív és jelentős munkát folytató szerzőről van szó, aki az elmúlt évek során rengeteg elméleti tudást és szakmai tapasztalatot halmozott fel, hogy végül azokat egy precíz, alapos, szerfelett hasznos monográfiában tegye hozzáférhetővé. A szerző személyében igen tevékeny, a szerzői jogban jártas és tapasztalt íróval állunk szemben. A müncheni Max Planck Intézet nemzetközi jogi és a fejlődő országok speciális problémáival foglalkozó részlegének[2] vezetőjeként folyamatos és mélyreható kutatómunkát folytat, több európai uniós joganyag előkészítési folyamatában is részt vett, egyike volt az Európai Közösségeket képviselő szakértőknek a WIPO 1996-os konferenciáján, aktív tagja az ALAI-nak,[3] és számos, főként fejlődő országban gyakorta számítanak tanácsadó munkájára a szerzői jogi szabályozás átalakítása, módosítása során. A könyv igen személyes hangvételű előszavából megtudhatjuk, milyen csodálatos élményt és egyúttal másként pótolhatatlan ismeretszerzési lehetőséget jelent számára, hogy rendszeresen eltérő beállítottságú, gondolkodású és változatos kulturális háttérrel rendelkező hallgatóság előtt tarthat előadást szerte a világon. Németország, Egyesült Államok, Dubai, Kanada, Franciaország, Olaszország, Svájc, Ausztrália - a különböző országok egyetemein, illetve azok között utazva a repülőkön, a légikikötők várótermében gyakorta dolgozott ezen a művön, így a könyv tartalma mellett a szó szoros értelmében nemzetközi annak születési helye is.[4]
Ezek után az sem meglepő, hogy a hallatlanul alapos fejezetek magáról a stratégiaképzés folyamatáról, a nemzetközi trendek, irányvonalak születéséről is első kézből tudósítanak (ahogyan arra a címben hangsúlyossága miatt helyet kapó policy kifejezés is utal), hiszen a szerző maga is jelen volt több, a szerzői jog jövőjét meghatározó lépésnél, illetve maga is hatást gyakorolhatott egyes lépések irányára.
Mindezekből adódóan rendkívül hiteles a szerző komoly összehasonlító és elemző munkája is, amely egyben azt is jelenti, hogy a mű igen átlátható, következetes és a témában való magabiztos eligazodást nagyban segíti. Silke von Lewinski részletesen bemutatja a nemzetközi szerzői jog kialakulásának és folyamatos előrehaladásának fontos állomásait: mind a jelenlegi szerzői jogi rendszer áttekintéséhez, mind további alakításához nélkülözhetetlennek tartja a történeti háttér, a gyökerek teljes és a lehető legprecízebb feltárását.
Az ennek eredményeként megszületett fejezetek azért is különösen értékesek, mert az eddig megszokott történeti visszatekintésekhez képest új dimenziókkal bővített, színesebb, pontosabb képet rajzolnak ki. A kronológia mellett ugyanis fontos szerepet játszanak egyéb szempontok is. Önálló rész foglalkozik a klasszikus szerzői jogi egyezményekkel, a kereskedelmi megállapodásokba foglalt rendelkezésekkel és a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez kapcsolható, a TRIPS egyezmény elfogadását követően lezajlott változásokkal, fejlődéssel. Szintén a jobb megértést és áttekinthetőséget szolgálja a szerzői valamint a szomszédos jogok elkülönült tárgyalása. Természetesen ez utóbbi körbe tartozó jogok országonként eltérő helyzetéből, kezeléséből, besorolásából adódó probléma sem kerüli el a szerző figyelmét, így külön gondot fordít a pontos megfogalmazásra. Előrebocsátja, hogy bár a szerzői jog kifejezést a tömörség okán maga is gyakran használja széles értelemben, tehát a kapcsolódó jogokat is beleértve (mint ahogyan a könyv
- 520/521 -
címében is), egyes szerzői jogi rendszerekben a copyright kifejezés egyébként is magában foglalja az általunk szomszédos jogokként azonosított szelvényt. A hazai szakirodalomban előfordul, hogy bizonyos szerzői jogi fogalmak az országonként, de legalábbis jogrendszerenként eltérő használatukra, jelentéstartalmukra tekintet nélkül, pontatlanul kerülnek tárgyalásra. Silke von Lewinski műve e tekintetben is tökéletesen kielégíti az igényes olvasó elvárásait - a precíz megfogalmazás és a dogmatikai tisztaság nem csak a témában jártas szakembereket tölti el elégedettséggel, de biztos alapokat nyújt a területtel most ismerkedők számára is.
Az árnyalt és terminológiailag igen pontos megközelítés kitűnő bizonyítékául szolgál az eltérő szerzői jogi rendszerekkel foglalkozó önálló fejezet. A teljesen különböző filozófián nyugvó kontinentális európai illetve angolszász, anglo-amerikai struktúra nem kis gondot jelent a nemzetközi egyezmények megalkotásakor, elfogadásakor, de még az egyes regionális egységesítési törekvések során is nemegyszer okozott komoly fejtörést. Arról nem is beszélve, hogy a közismert két fő rendszer mellett egyéb megközelítések léte is bonyolítja a helyzetet, így például az ázsiai kontinensen teljesen szokatlan, a nemzetközi szerződések előírásai közé nehezen illeszthető szabályozási módszerekkel is találkozhatunk.
A szerző nem becsüli alá a szerzői jogi védelem eltérő kifejeződései mögött húzódó kulturális indokokat - a két fő rendszer között kialakult egyfajta 'versengés' rajtahagyta nyomait az egyes nemzetközi egyezményeken, teljesen elkerülhetetlenné téve a hátterében húzódó alapvető különbségek és problémák beható ismeretét. Így nem csupán a történeti gyökerekkel, de a kialakult szerzői jogi fogalmaknak, intézményeknek az adott jogrendszer, a védelem keletkezésének és filozófiájának sajátosságaiban rejlő eltéréseivel, valamint a későbbi formálódás irányával is tisztában kell lennünk ahhoz, hogy megérthessük a nemzetközi szerzői jog vizein zajló, "nagy csatának"[5] is nevezett küzdelmet.
Ennek érdekében az általános elővezetés után Silke von Lewinski tizenkét fő pontba szedve, szisztematikusan végighalad a lényeges különbségeken. Mindezek után arra a következtetésre jut, hogy az eltérések ugyan első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, és sok területen minimálisra csökkentek az elmúlt évtizedek során, a felszín alá tekintve rá kell jönnünk, hogy egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Már csak azért sem, mert gyakran kulturális berögződések rejlenek mögöttük, melyekhez kellő tisztelettel és megértéssel kell viszonyulnunk. Így ez a fejezet rendkívül hasznos segítséget nyújt a szerzői jog már kialakult nemzetközi szabályozási rendszerének megértéséhez, de az ezen a területen folytatott későbbi munkához, a változó körülmények, új jelenségek által gerjesztett kihívások kezelésekor is szükség van erre az összehasonlító jogi alapokon nyugvó szemléletmódra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
