A hatályos Polgári perrendtartás - eltérően a régi Pp.-től - külön fejezetben szabályozza a fizetési meghagyással összefüggő perekre vonatkozó előírásokat. Ezen eljárásokban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, majd a perré alakult eljárásban a keresetet tartalmazó irat tartalma (az érvényesíteni kívánt jog, a követelés összegszerűsége) és a bíróság előtt előterjesztett keresetlevél tartalma között általában nincs lényeges különbség. A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perek és a nem fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban indult perek között meghatározó eltérés, hogy az előbbi pertípus esetében az alperes a fizetési meghagyás tartalmáról a polgári peres eljárás kezdetekor már hivatalosan tudomással bír, míg az utóbbi csoportba tartozó perek esetében az alperes a vele szemben támasztott igény tartalmáról hivatalosan még nem értesült.
With regards to the payment order proceedings, the Code of Civil Procedure differentiates between proceedings evolving into a civil lawsuit as a result of the opposition, and legal proceedings conducted in court after the issue of payment order without any contradiction. In the case of the latter one, if the notary public ex officio rejects a request for payment order prior to the civil procedure because the delivery of the order to the debtor's domestic address was not successful, also, if the notary public dismisses the payment order proceeding, the procedural legal situation of the defendants is different. In a civil proceeding connected to the legal effect and initiated after the failure of delivering the payment order to the debtor's domestic address the defendant was not officially informed of the content of the claim to be asserted against him, as opposed to a civil procedure initiated in line with the legal effects connected to the payment order and the submission of the application after the termination of the payment order procedure, where the defendant has already been officially informed in the payment order proceeding on the subject of the claim. The difference in the information acquired by the defendants regarding the content of the claim (may) significantly affect their procedural situation from the point of view of equal rights.
Tárgyszavak: polgári perjog, fizetési meghagyás, eljárási jogegyenlőség, írásbeli ellenkérelem, határidő
A gyakorlati jogalkalmazói tevékenység során felmerültek a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásban olyan kérdések, amelyekre a hatályos polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szövege nem feltétlenül ad kielégítő választ. Ezen téma elemzése kapcsán vetődtek fel a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perekben az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztésére vonatkozó határidők közötti különbségek a Pp. e tekintetben megfogalmazott általános rendelkezéseihez képest. A tanulmány e kérdéskör elemzésére fókuszál, a jogszabályok szövegének nyelvtani értelmezése és a jogalkotó jogpolitikai törekvéseinek összevetése alapján.
A hatályos Pp. a XVI. Fejezetében külön szabályozza a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos pereket. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult polgári peres eljárások kapcsán a "kisértékű perek"-re vonatkozó XXVII. Fejezetben tartalmazott előírásokat. A kisértékű perekre vonatkozó törvényi előírások a 2018. január 1-jétől hatályos Pp.-ben már nem kaptak helyet, e rendelkezések kikerültek az eljárási törvényből, ugyanakkor a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtását követően kialakuló polgári peres eljárások törvényi szabályozása továbbra is szükséges maradt.
Az egyetemi tankönyv idevonatkozó megállapítása szerint "a közjegyző előtti eljárási előzményre tekintettel speciális szabályok szükségesek a fizetési meghagyásos eljárás és a peres eljárás összekapcsolására. Ezeket a részletszabályokat tartalmazzák a Pp. 254-262. §-ai."[1] A Pp. 254. §-a a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben (a továbbiakban: Fmhtv.) alkalmazott terminológia alapján rendelkezik a keresetlevél visszautasításáról[2] és az eljárás megszüntetéséről.[3] (A jogalkotói megfontolás mögött az az elv húzódik, mely szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél előterjesztésének,[4] a fizetési meghagyás kézbesítésének pedig ugyanaz, mint a kereset közlésének.[5] A Pp. 255. § (1)-(3) bekezdései kifejezetten a fizetési meghagyásos eljárással indult perre vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Az új jogtár Pp. kommentár a Pp. 255. §-ához fűzött magyarázata szerint "a Pp. változatlanul fenntartja, de két paragrafusra tagolja az 1952-es Pp. 315. §-ának a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perek körének meghatározására, valamint e perekben a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások és perindítási joghatások meghatározására irányuló rendelkezéseket".
Lényeges azonban, hogy a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perek szabályait a Pp. kiemeli az 1952-es Pp. különleges eljárásokat szabályozó Negyedik Részéből és az elsőfokú eljárás szabályai között helyezi el önálló fejezetben. E perek ugyanis csak a perré
- 489/490 -
alakulás fázisában, a perindításra vonatkozó XI. Fejezet szabályai tekintetében igényelnek néhány speciális szabályt, de önmagában a fizetési meghagyásos eljárási előzmény nem indokolja különleges eljárássá minősítését, míg egyéb vetületeit (pl. kizárás, perújítás) az adott jogintézményre vonatkozó szabálynál helyezi el a törvény. A szabályszerűen perré alakult eljárásban ezért egyebekben a törvénynek a XI-XIV. Fejezetében foglalt rendelkezései szerint kell eljárni."[6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: első Pp. Novella) 40. §-a módosította a Pp. 262. § (1) bekezdését a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban az írásbeli ellenkérelem benyújtására vonatkozó határidő tekintetében.
Az első Pp. Novella 40. §-ához fűzött részletes indokolása megállapítja: "a módosítás a perhatékonyság biztosítása érdekében arra tekintettel rövidíti le a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakuló eljárásban az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt, mert a pert olyan nemperes eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás előzi meg, ahol az alperes már megismerhette a vele szemben támasztott igényt, arra az általa előterjesztett ellentmondásban már kifejthette álláspontját, így indokolt a rövidebb határidő meghatározása, mind az ellenkérelem előterjesztése, mind annak esetleges meghosszabbítása esetére."[7] Az alábbi elemzés a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek szabályainak meghatározott részeit mutatja be, amelyeknél - nézetünk szerint - felmerülhet a törvény egyéb előírásaival való összhang kérdése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
