102 éves korában elhunyt Király Tibor, a hazai bűnügyi tudományok doyenje, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, világszerte ismert professzor, rangos nemzetközi és itthoni egyesületek és társaságok elnöke, nagy hatású monográfiák, tankönyvek, tanulmányok szerzője.
Gazdag életpályájának állomásait e hetekben, hónapokban sokan részletesen ismertetik majd. Mi, amikor e folyóirat hasábjain, mint a Magyar Jogász Egylet tiszteletbeli elnökétől is búcsúzunk tőle, néhány közös tudásunkat formáló, bővítő, mára klasszikussá vált gondolatának felidézésével emlékezünk rá.
***
A múlt század 70-es éveiben az állam és a bűn elhalása elvét hirdető próféciák hamis optimizmusával szemben mértéktartó türelemmel figyelmeztetett arra, hogy - mint minden társadalmi jelenség - a bűn is örök, ezért folyamatosan keresnünk kell az ellene való küzdelem megújításának lehetőségeit.
"Komor az a kijelentés - írta -, amely a bűnözés hosszú távú megmaradásáról szól. A társadalom sok mindenért fizet adót: a motorizációért a közlekedési balesetekkel, a technikai forradalomért a hulladék-termeléssel és a természetes környezet romlásával. A bűnözés alapjában valószínűleg a megmaradt egyenlőtlenségekért az egyenlőtlen esélyekért fizetett ár, és olyannak tűnik, mintha sorsszerűen torz árnyékaként kísérné a társadalmat. A mai embernek sajnos fel kell magát vérteznie az elviselésére és eszközöket kell fenntartania és újakat keresnie hogy megelőzze ami megelőzhető és korlátozza, ami korlátozható a bűnözésben. Mindez része a társadalom önvezérlő rendszerének, amivel önmagát óvja fenntartja és javítja."
A bűn ezer arcát felvillantva példálódzott az Aranykor embereszményével, a Gilgames-eposz, az Odüsszeia vagy a Biblia történeteivel, megidézte Rogerius mester, Morus, Campanella, vagy Spinoza szellemét, hogy azután Anatole France, vagy Szatmári Sándor írásai révén jussunk el napjainkig. Közben mind erősebbé válhatott bennünk az az érzés, hogy ez az egyetemes és saját szakterületünkön messze túlmutató szemlélet teremtheti csak meg a humanista büntetőjog örök érvényű, legkevésbé sem antagonisztikus, de csak nagyon ritkán, kivételesen fellelhető értékeit. Igazolta, hogy az Aranykor bűn nélküli társadalma mára több mint naiv rege, idealista, mind inkább elfojtott s már soha valóra nem váltható reményeink világa. A lélek kiismerhetetlen bugyraiban kutatva nehezen fogadjuk el Odüsszeusz eltúlzott, kegyetlen bosszúját, vagy azt, hogy Isten nem csupán eltűrte a féltékeny Káin gyilkosságát, de biztosította is őt afelől, hogy megvédi az önbíráskodókkal szemben. Béla király is csak úgy menekülhetett álnok osztrák elrablójától, ha állítólagos adóssága fejében hatalmas váltságdíjat fizetett életéért. A hasonló példák azonban nem feltétlenül, sőt biztosan nem igazolhatják, legitimizálhatják az emberi gonoszságot, hanem meg is mutathatják, le is leplezhetik azt. Ezekből az írásokból megtanulhattuk azt, hogy meg kell értenünk, amit meg akarunk ítélni.
Király professzor nagyon sokat tett azért, hogy a bűn kezelését, visszaszorítását elérni képes megfelelő eszközöket állandóan keressük és megfelelően alkalmazzuk. Életútját bölcsesség, kiegyensúlyozottság, derűs, megértő szemlélet, a dolgok oly módon történő elfogadása, megértése és megértetése jellemezte, ami ezek pozitív megváltoztatásáról sem mondott le, egyetlen pillanatig sem.
Megtanított azonban arra is bennünket, hogy a bűntetőjog - bár soha nem eszköztelen - nem is mindenható. Mai, feszültségekkel és növekvő ellentmondásokkal terhes világunkban különösen aktuálisak a következő gondolatai:
- 63/64 -
"A büntetőhatalomnak mind inkább összhangba kell kerülnie a történelmileg kipróbált, tapasztalat által szentesített jogi-kulturális értékeket hordozó társadalmi környezetével. [...] A büntetőhatalomban rejlő lehetőségek nem korlátlanok. Amikor egy társadalom feszültségekkel van teli, könnyen támadnak benne olyan képzelgések, hogy a büntetőhatalom általános gyógyírként felhasználható; pedig ez csak segédeszköz. Soha sehol a világon a társadalmat ez a hatalom meg nem gyógyította, mert egyes bűnöket megtorolhat, embereket félreállíthat, de ahhoz gyenge, hogy megjavítsa a közmorált és közömbösítsen társadalmi törvényeket."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
