Egy, a közjegyzői gyakorlatban gyakran előforduló, és a jogosultak igényérvényesítését jelentősen korlátozó probléma képezi jelen tanulmány kiindulópontját.
Az eset szerint a jogi képviselő által előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a kötelezett olyan lakcíme (idézési címe) került megjelölésre, melyet a jogosult a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) igazolása alapján jelentett be. A kérelem beérkezését követően a közjegyző végzésében hiánypótlásra szólította fel a jogosultat, mivel a fizetési meghagyás a kötelezett részére nem volt kézbesíthető, mert a posta közlése szerint a bejelentett címről a kötelezett "elköltözött".
A közjegyző a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.)
3. §-ának (3) bekezdése alapján tájékoztatta a jogosultat, hogy a fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe. Ebben az esetben a kötelezett elleni igényt csak perben lehet érvényesíteni. A közjegyző felhívta a jogosultat, hogy a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül jelentse be a kötelezett új idézési címét.
A jogosult már eredetileg is olyan címet jelentett be, amelyet a KEKKH bocsátott a rendelkezésére, a kötelezettnek egyéb idézhetőséghez szükséges és elégséges adatával nem rendelkezett. Erre tekintettel a jogosultnak két választása maradt a közjegyzői végzésben részletesen ismertetett módok alapján: feladja az igény érvényesítését a fizetési meghagyásos eljárás sikertelensége okán, vagy peres eljárásban érvényesíti a pénzkövetelésre vonatkozó igényét immár az alperessel - ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettjével - szemben, és él a per által biztosított kisegítő lehetőségekkel (hirdetmény, ügygondnok), de vállalva a perrel járó további anyagi terheket is.
A MOKK statisztikái alapján megállapítható, hogy az ügyek 3-4 %-át érintő probléma az, hogy a kötelezett nem a jogosult által megjelölt címen lakik. A kérelmek elutasítása az összes
- 14/15 -
ügy 5 %-át teszi ki, ezen elutasítások nagyobb része kézbesítési problémán alapul. A kézbesítési akadályok az eljárási akadályok között kiemelkedő helyet foglalnak el.[1]
Az Fmhtv. részletesen szabályozza a kézbesítés sikertelensége esetén követendő eljárást, olvashatjuk a Kommentárban.[2] Ezen eljárásról a közjegyző hiánypótlás során tájékoztatja a jogosultat. A törvény által szabályozott intézkedések kiindulópontja, hogy kötelezetti belföldi idézési cím birtokában alkalmazható az eljárás. Ha ilyet a jogosult nem jelent be, vagy olyat jelent be, melyen a kézbesítés nem sikeres, akkor az igény perbeli érvényesítését kínálja a törvény.
A jogosult helyzetén segíthet - jobban mondva segíthetne - a KEKKH az általa nyilvántartott lakcím adatokkal. Azonban ez az adatbázis nem naprakész, a kötelezettek egy része olyan lakóhellyel, tartózkodási hellyel szerepel benne, amely már nem áll fenn, a kötelezett pedig utolérhetetlenné válik a jogosult számára.
A szabályozás másik problémája, hogy a fizetési meghagyások kézbesítése általában postai szolgáltató igénybevételével történik, amely a kézbesítések sikerességének - sikertelenségének jelentős kiszámíthatatlanságát eredményezi a szolgáltatás jellege miatt.
A jogosulti oldalon mindezek miatt alapvető kérdésként jelenik meg, hogy ha ismerten olyan kötelezettről van szó, aki "hajlamos a rejtőzködésre", érdemes-e a fizetési meghagyásos eljárást igénybe venni.
Hozzá kell tennünk azonban azt is, hogy az Fmhtv. 3. §-ának (2) bekezdése alapján az 1 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelés - néhány kivételes esettől eltekintve - kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető, és csak ezen eljárás sikertelenségét követően van lehetőség a peres útra.
Mindezen problémák a jogosult igényérvényesítését jelentősen akadályozzák, a fizetési meghagyásos eljárási út bezárulhat előtte.
Jelen tanulmányban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítés során feloldható-e a kézbesíthetetlenség problémája, rendelkezésre állnak-e jelenleg is olyan szabályok, melyek igénybe vételével javulhat a jogosult helyzete az eljárásban, illetve milyen további szabályozásra, rendelkezések beépítésére lenne szükség a probléma megfelelő orvoslásához.
- 15/16 -
A fizetési meghagyás közjegyző általi kibocsátását annak kötelezett részére történő kézbesítése követi.[3] A közjegyző a fizetési meghagyást papír alapon bocsátja ki, melyet papír alapú kézbesítés követ.[4]
A papír alapú kézbesítésnek általánosan három módját ismeri az Fmhtv.: postai úton, végrehajtói kézbesítéssel és a jelen lévő félnek történő közvetlen kézbesítéssel.[5] A kibocsátott fizetési meghagyás tekintetében a postai és a végrehajtói mód alkalmazható.
A kézbesíthetetlenség okait a postai küldemények esetében a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) határozza meg[6], és ezek a következők lehetnek.
1. A cím nem azonosítható jelzést alkalmazza a postai szolgáltató képviselője, ha a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező, továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas vagy az nem egyértelmű.[7]
2. A címzett ismeretlen, amennyiben a címzett a címen nem egyértelműen azonosítható, vagy nem ismert.[8]
3. Nem kereste jelzéssel érkezik vissza az irathoz kapcsolt küldemény kísérő irat, amennyiben a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítésről szóló értesítésben megjelölt határidő lejártáig a rendelkezésre tartott küldeményért nem jelentkezett.[9]
4. Az átvételt megtagadta jelzéssel él a posta, amennyiben a címzett vagy a meghatalmazott a küldemény azonnali átvételétől egyértelmű nyilatkozattal elzárkózik.[10]
5. A címzett elköltözött jelzés esetén a postai szolgáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a címzett tett-e az elköltözésre vonatkozó bejelentést vagy nyilatkozatot.[11]
6. A kézbesítés akadályozott, ha a küldemény, illetve a kézbesítéséről szóló értesítés hátrahagyása nem lehetséges, nincs rá megfelelő levélszekrény.[12]
- 16/17 -
7. Kifejezett nyilatkozat, bejelentés alapján jelez vissza a postai szolgáltató a feladó részére olyképpen, hogy a címzett meghalt, megszűnt. A bejelentést halál esetén a hozzátartozónak kell megtenni a Kormányrendelet 26. §-ának (3) bekezdése alapján.[13]
A fizetési meghagyások végrehajtói kézbesítésére az Fmhtv. 16. §-ának (3) bekezdése alapján a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 31/D. §-ának alkalmazásával van lehetőség. A végrehajtói kézbesítés részteles eljárási szabályait a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhkbr.) határozza meg. Eredménytelen a kézbesítési végrehajtó eljárása, amennyiben:
1. a végrehajtó megállapította, hogy a címzett nem tartózkodik a kézbesítési helyen (ismeretlen, elköltözött, ott-tartózkodására utaló jel nem található stb.) és a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett címének felkutatása nem járt eredménnyel.[14]
2. a végrehajtó megállapította, hogy a kézbesítési hely nem létezik (nincs ilyen megjelölésű ingatlan),
3. a címzett meghalt vagy szervezet esetében megszűnt,
4. a végrehajtó a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül azért nem tudott helyszíni eljárást lefolytatni, mert a kézbesítés helye időjárási, földrajzi, biztonsági stb. okból megközelíthetetlen.[15]
A kézbesítés sikertelenségének okai a két kézbesítési mód esetében sok átfedést mutatnak, tartalmilag azonos kategóriákkal dolgoznak, azaz hasonló akadályokkal találkozik a postai kézbesítő és a kézbesítési végrehajtó az eljárása során.
Cím beazonosítása: mindkét kézbesítés alapvető problémája lehet az, ha a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező (kézbesítési hely nem létezik), továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas vagy az nem egyértelmű.
Technikai akadályok: A postai kézbesítés során kézbesítést akadályozó körülmény lehet az is, hogy a kézbesítéséről szóló értesítés hátrahagyása nem lehetséges, mert nincs rá megfelelő levélszekrény.[16] A végrehajtó számára többletlehetőségként rendelkezésre áll az a megoldás ilyen esetben, hogy a küldeményről más módon hagyjon értesítőt. Szabályszerű az értesítő hátrahagyása akkor is, ha azt a végrehajtó az ingatlan bejáratára, falára tűzve hagyja hátra.[17]
Címzett ismeretlen: További probléma, hogy a címhelyen tartózkodó személyek közül kell megállapítani a címzettet. Kézbesítési akadály, ha maga a címzett ismeretlen, amely lehet beazonosítási probléma (a címzett a címen nem egyértelműen azonosítható), vagy a jelen lévő személy kijelenti, hogy a címzettet ezen a címen nem ismeri (nem ismert). Elköltözött: Az ismeretlen címzetthez kapcsolódik az az eset is, ha a kézbesítő a címhelyen olyan információt kap a címzett személyről, hogy az elköltözött. Ekkor a címhelyen található
- 17/18 -
személy nyilatkozata tükröződik a postai kézbesítő által alkalmazott visszajelzésen. A postai kézbesítő nem vizsgálja és nem is tudja vizsgálni, hogy az a személy, aki akként nyilatkozott, hogy a címzett innen elköltözött, alappal tehette-e az adott nyilatkozatot. Legtöbb esetben a postai kézbesítő vagy személyesen észleli a körülményeket, vagy a szomszédok előadásából kap információt a címzettről.[18] Ugyanezen probléma a végrehajtói általi kézbesítés során is ismert sikertelen kézbesítési ok. Az elköltözés azonban a jogszabályi előírások alapján nem lehetne ilyen egyszerű hivatkozási ok. Az elköltöző személynek a posta, valamint a KEKKH felé bejelentéssel kell/kellene élnie, amely biztosíthatná a további fellelhetőségét.[19] Erre reagálva rendelkezik mind a postai, mind a végrehajtói kézbesítésről szóló Kormányrendelet az utánküldési nyilatkozat megvizsgálási kötelezettségről, és ha van ilyen nyilatkozat, az új címen történő kézbesítés megkísérléséről.[20]
Címzett halála: Közös kézbesítést akadályozó tényező, ha a címhelyen olyan információt kap a kézbesítést végző, hogy a címzett elhalálozott. A Pr. 26. §-ának (3) bekezdésének figyelembevételével a hozzátartozóknak a halál bekövetkezését be kellene jelenteni a postai szolgáltató és a KEKKH részére.[21] Amennyiben ez megtörténik, a posta, valamint a KEKKH adatok alapján a végrehajtó pontos információk birtokában tud a közjegyző felé jelzéssel élni a küldemény kézbesítésének sikertelenségéről. Ekkor a közjegyző a halál időpontjának alapul vételével alkalmazni tudja a megfelelő eljárásjogi rendelkezéseket. A gyakorlatban azonban a postai kézbesítő, valamint a kézbesítési végrehajtó a hozzátartozótól, a címhelyen lévő egyéb személytől értesül a halál bekövetkeztéről, így hiányos, és meg nem erősített információt jelez vissza a közjegyző számára.
Nem kereste: Amennyiben a címzett (vagy a helyettes átvevője) nem tartózkodik a kézbesítés időpontjában a címhelyen, a címzett számára a postai kézbesítő, illetve a végrehajtó értesítést hagy hátra a kézbesítés megkísérléséről. Lehetősége van a címzettnek, hogy a postai szolgáltatóhelyen illetve a végrehajtói irodában az értesítőben megjelölt határidőn belül a küldeményt átvegye, vagy helyette erre jogszabály alapján jogosult személy ezt megtegye. Amennyiben a biztosított határidő eltelik, mind a posta, mind a végrehajtó újabb kézbesítést kísérel meg a címhelyen, és ezt követően ugyancsak biztosít átvételi lehetőséget a címzett számára.[22] Ennek eredménytelensége esetén kettéválik a postai és végrehajtói kézbesítés esetén alkalmazott jogkövetkezmény: a posta a közjegyző felé eredménytelen kézbesítést jelez vissza[23], míg a végrehajtó a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon eredményesnek tekinti a kézbesítést, és ennek megfelelően él jelzéssel a közjegyző felé.[24]
Átvétel megtagadása: A postai kézbesítés során kézbesítési akadály, ha a címzett az átvételt megtagadja.[25] Ezzel szemben a végrehajtói kézbesítés során a megtagadás összetettebb
- 18/19 -
következménnyel jár: eredményesnek tekinti a kézbesítést a Vhkbr. abban az esetben, ha a címzett - de csakis a címzett - a helyszíni eljárás során az átvételt megtagadta.[26] A végrehajtónak azonban ekkor is értesítést kell hagyni a küldemény átvételének végrehajtói irodában fennálló lehetőségétől és figyelnie kell a határidőket. Azonban az első határidő eltelte nem eredményez újabb helyszíni eljárást, a végrehajtó a közjegyző felé jelzi a kézbesítés eredményességét.[27]
Az ismertetett kézbesítési akadályok esetében megtalálhatóak - az Fmhtv. és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) alkalmazásával - a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyző megfelelő és kidolgozott válaszreakciói.
Nem kereste, megtagadta: Amennyiben a postai szolgáltatótól a fizetési meghagyást tartalmazó küldemény nem kereste jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, a kézbesítési vélelem beállására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni: A Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ugyanezen bekezdés szerint a kézbesítés megkísérlésnek napján kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha a címzett az átvételt megtagadta.[28] Mind a nem kereste, mind a megtagadta jelzés esetén azonosak a közjegyző reakciói: A kézbesítési vélelem beálltáról a kötelezettet a közjegyző 8 napon belül értesíti, és az értesítéshez mellékelnie kell a fizetési meghagyást.[29] A vélelmezett kézhezvételt követő napon megindul a 15 napos ellentmondási határidő, majd annak elteltével a közjegyző megállapítja, hogy a kötelezett részéről nem érkezett ellentmondás, és jogerősíti a fizetési meghagyást. A jogerős fizetési meghagyást a jogosultnak postai úton kézbesíti a közjegyző.[30]
Itt kell utalnunk az előző pontban kifejtettekre, hogy a végrehajtói kézbesítés során a nem kereste, valamint az átvételt megtagadta jelzésű küldemények nem érnek vissza a közjegyzőhöz közvetlenül, hanem a végrehajtói kézbesítési szakban - az átvételre biztosított határidő elteltével - a végrehajtó állapítja meg a kézbesítés eredményes voltát.[31] Címzett halála, ismeretlensége, címzett ismeretlen helyre költözött: Az Fmhtv. 24. §-ának (2) bekezdése mindhárom kézbesítési akadályt összefogva egy meghatározott eljárási jogkövetkezmény-csoportot rendel alkalmazni: Ha a meghagyást a kötelezett halála miatt, vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a kötelezett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy
- 19/20 -
a kézbesítéshez szükséges adatokat 30 napon belül jelentse be. A közjegyző első eljárási lépése tehát azonos (hiánypótlás), de a kézbesíthetetlenség oka alapján részletesen is meg kell vizsgálnunk a szabályozást.
Amikor a kézbesítés akadálya a címzett halála, a Pr. bejelentési kötelezettséget teremt a hozzátartozók számára.[32] Azonban azon közlés, hogy a címzett elhalálozott, nem alkalmas arra, hogy a fél vagy törvényes képviselője halála esetén érvényesülő jogkövetkezmények minden további nélkül alkalmazhatóak legyenek. Különösen a halál időpontja tekintetében alkalmatlan a visszajelzés, ezért a közjegyző a jogosulttól várva pontosabb adatokat, őt az Fmhtv. 24. §-ának (2) bekezdése alapján hiánypótlás keretében felhívja arra, hogy a KEKKH vagy az illetékes okmányiroda igazolása, illetve a halotti anyakönyvi kivonat alapján az okirat számának feltüntetésével vagy az okirat csatolásával nyilatkozzon a kötelezett halálának időpontjáról. A közjegyző emellett a Pp. 124. § (4) bekezdése alapján jogosult maga is megkeresni KEKKH-t vagy az illetékes okmányirodát az adatok beszerzése végett.[33]
A "címzett a címhelyen ismeretlen, illetve ismert, de elköltözött" kézbesítési akadály esetén a közjegyző a jogosulttól vár új, megfelelő idézési címadatot, ezért hiánypótlásra hívja fel, mint ahogyan láthattuk a tanulmány 1. pontjában bemutatott esetben is.
A két fenti kézbesítési akadály nem oldható fel sem a postai, sem a végrehajtói kézbesítés során rendelkezésre álló eszközökkel. Hiába rendelkezik mindkét eljárás az utánküldési nyilatkozat figyelembevételéről, az esetek többségében ilyen nyilatkozat nélkül "tűnik" el a kötelezett. Ennek következtében a jogszabályi rendelkezések egyértelműen a jogosultra hárítják a feladatot, hogy amennyiben a fizetési meghagyásos eljárást kívánja, idézésre alkalmas adatot jelentsen be a kötelezett tekintetében. Ha a jogosult az új címet bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni. Amennyiben a kézbesítés az új címen sikeres, az eljárás folytatódik tovább. Ha azonban az új cím sem alkalmas a kézbesítésre, az ismételt kézbesítés sikertelensége oka alapján kell a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elutasítani.[34]
Ha a jogosult az előírt 30 napos hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül nem tesz bejelentést, a közjegyző a kérelmet hivatalból elutasítja.[35] Amennyiben a jogosult a hiánypótlási felhívásra határidőn belül akként nyilatkozik, hogy a KEKKH igazolása alapján a kötelezettnek nincsen az eredetileg bejelentett címen kívül más ismert belföldi idézési címe, a közjegyző ugyancsak kérelmet elutasító végzést bocsát ki, mivel a jogosult nem tudott a felhívásnak megfelelő új idézhetőségi adatot a kötelezetett vonatkozásában megjelölni, a régi cím pedig alkalmatlan volt a kézbesítésre.[36]
- 20/21 -
Egyéb sikertelen kézbesítési okok: A közjegyzői gyakorlatban kialakult álláspont szerint minden olyan esetben, amikor a kézbesítés az Fmhtv. 24. §-ának (2) bekezdésében rögzített három okon kívül, további sikertelen kézbesítési okon nyugszik, így amennyiben a cím elégtelen, a címhelyen több, azonos névvel felszerelt levélszekrény van, a címzett nem volt azonosítható, fent ismertetett eljárást, az Fmhtv. 24. §-ának (2)-(4) bekezdését kell alkalmaznia a közjegyzőnek.
Azaz a postai és a végrehajtói kézbesítés során is megjelenő nem kereste és átvételt megtagadta jelzésű küldemények ugyanolyan eredményre vezetnek a közjegyzői eljárásban. Vélelem alapján kézbesítettnek tekinthetőek a meghagyások, és a kötelezettre hárul a védekezés terhe.[37] Minden egyéb kézbesíthetetlenségi ok, eredménytelen kézbesítési esetben azonban a jogosultra helyez nagyobb terhet a közjegyző, mikor - mind a postai szolgáltató, mind a végrehajtó visszajelzése alapján - hiánypótlás keretében új, megfelelő idézési cím megjelölésére hívja fel. Ennek sikertelensége, vagy elmaradása esetén a kérelmet elutasítja.
A fizetési meghagyás kézbesítése körében rendelkezésre álló szabályozások, így a Pr. és a Vhkbr. szabályainak, valamint az Fmhtv. és a Pp. vonatkozó eljárási rendelkezéseinek áttekintése nyomán arra a következtetésre juthatunk, hogy a kézbesítés során nem állnak rendelkezésre olyan eszközök, melyekkel hatékonyan fel lehet venni a küzdelmet a gyakorlatban érvényesülő kötelezetti negatív magatartásformákkal szemben (elköltözés, ismeretlen helyen való tartózkodás, nem létező, beazonosíthatatlan címhelyek). Így a jogosult által kérelmezett fizetési meghagyásos eljárásokban tömegesen jelentkezhet a kézbesítési akadály miatt történő kérelem elutasítás. A jogosult számára a polgári perben történő igényérvényesítés útja megnyílik ugyan, azonban ez a jogosult számára többletköltséget keletkeztet (+ 3% illetéklerovás, a peres eljárás egyéb költségei), valamint az ismeretlen helyen lévő alperessel szembeni pernyertesség sem kecsegtet nagy reményekkel a végrehajtási eljárásban.
Ha van megoldás, akkor azt hol keressük, vagy hol tudnánk olyan szabályozást bevezetni, ami hatékonyan segítené a jogosult fizetési meghagyásos igényérvényesítését?
Kiindulhatunk magából a fizetési meghagyás kibocsáthatósági kritériumaiból, kifejezetten abból, hogy a kötelezettnek ismert belföldi idézési címmel kell rendelkeznie.[38] Idézési címen a természetes személy lakóhelyét vagy tartózkodási helyét kell érteni.[39]
Ezen fogalmakat tartalommal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény tölti meg:
- 21/22 -
A polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.[40]
A polgár tartózkodási helye annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.[41]
A polgári peres eljárásokban az állandó bírói gyakorlat szerint az alperes életvitelszerű otthonául szolgáló lakása az illetékesség meghatározása során - az ellenkező bizonyításáig -a lakóhelyének minősül, amely lakást pedig a lakóhelyének végleges elhagyásának szándéka nélkül használ, az a tartózkodási helye. A Pp. szempontjából a lakóhely fennállását akkor is meg kell és meg lehet állapítani, ha bizonyítható, hogy valaki bejelentés nélkül, de életvitelszerűen lakik valamelyik rokona lakásában, és a felek ezt a tényt nem vitatják.[42]
A polgár lakóhelye, tartózkodási helye a bejelentett lakcím-adatai alapján határozható meg.[43] Ezen adatokat a KEKKH tartja nyilván, mely nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.[44]
A természetes személyek számára a jogszabály kötelezettséget állapít meg arra, hogy amennyiben változás következik be a nyilvántartásban szereplő lakcím adataikban, a változást 3 munkanapon belül jelentsék be.[45] Az új lakcímet az új lakcím szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál kell bejelenteni. Ha megváltozik egy tartózkodási hely, azt az új tartózkodási hely szerinti illetékes hivatalnál kell a természetes személynek bejelentenie. Amennyiben új létesülése nélkül szűnik meg a természetes személy tartózkodási helye, azt a lakóhelye szerinti jegyzőnél vagy járási hivatalnál is bejelentheti.[46]
Azonban sem a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, sem a végrehajtásától szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet nem határoznak meg szankciót arra az esetre, ha a természetes személy nem jelenti be a lakcím adatainak változásait. Ezért a természetes személy - szankció híján - rejtőzködővé válhat a hatóságok, bíróságok eljárása elől.
Erre tekintettel nagyon fontos a polgári peres eljárásokban már fentebb hivatkozott bírói gyakorlat, mely az ellenkező bizonyításáig lakóhelynek, illetve tartózkodási helynek tekinti az alperes adott helyét, és ezáltal az eljárásban a bíróság illetékessége megállapítható.
- 22/23 -
Emellett az ismeretlen helyen tartózkodó fél számára biztosíthatóak kisegítő eszközök, melyek révén a természetes személy "bevonható" az eljárásokba és marasztalható is lehet. Ezért szabályozza a polgári perrendtartás a hirdetményi kézbesítés, valamint az ügygondnok intézményét.[47]
A fizetési meghagyás kibocsáthatósága körében azonban egyik kisegítő intézménynek sincsen helye. Mindkét intézmény ellentétes az eljárás egyik legfőbb célkitűzésével, a gyors vitarendezéssel.[48] A fizetési meghagyásos eljárás egy, a jogosult egyoldalú kérelmén alapuló eljárás, melyben a kötelezett a kibocsátott határozatot (meghagyást, kötelezést) kapja kézhez. Ha a meghagyás kézhezvételével kapcsolatban sem támasztana a jogszabály feltételeket és megelégedne a hirdetmény kifüggesztéséhez fűződő hatályokkal[49], a kötelezett oldalán jelentősen meggyengülne az eljárásban biztosított jogosultságok és garanciák köre.[50] Ezért a kibocsátott fizetési meghagyás kézbesítése/kézbesíthetősége kiemelkedően fontos a jogosult és a közjegyző számára.
A probléma megoldásában segíthetne az idézési cím adatok nyilvántartása. Amennyiben az adatbázisban szereplő lakcímadatok követik a mindennapi változásokat, ezáltal megegyeznek az adott személy valós lakóhely/tartózkodási hely adataival, a kézbesítés akadályai el-háríthatóak. Azonban ezek az adatok jelenleg nem naprakészek, a kötelezettek számára nagy teret biztosít a szabályozás a "rejtőzködésre".
A lakcím adatok nyilvántartása egy közhiteles nyilvántartás, melynek adataiban bízva a jogosult igényt érvényesíthet - a nyilvántartásban szereplő adatok szerinti lakóhelyen, tartózkodási helyen - a kötelezettjével szemben. Ezért ahhoz, hogy a nyilvántartás ne csak szimplán a közhitelesség elvén élve biztosítson adatokat a jogosult számára, hanem a benne szereplő adatok a valóságot is tükrözzék, szükséges egy olyan szabályozás bevezetése, amely jogkövetkezményt biztosít az adatbejelentéssel késlekedő, azt elmulasztó polgárral szemben.
A jogkövetkezmény azonban nem mindig hiányzott a szabályozásból. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet lakcímbejelentési kötelesség elmulasztása elnevezésű szabálysértésként a következő tényállást és szankciót tartalmazta: Aki a lakcímbejelentésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.[51] A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény azonban
- 23/24 -
2012. április 15. napjával hatályon kívül helyezte a kormányrendeletet, és vele együtt a lakcímbejelentési kötelesség elmulasztása szabálysértését.[52] Így hatályos szabályozás alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény által előírt 3 munkanapon belüli változásbejelentési kötelezettség elmulasztása nem von maga után szankciót.
A szabályozási űr betöltésére több javaslattal is élhetünk: megoldásként felvethető a 2012-ben megszüntetett pénzbírság kiszabás módszere, valamint eljárás-specifikus reakciók/szankciók is kapcsolhatóak a lakcímbejelentés elmulasztásához.
Kifejezetten a fizetési meghagyásos eljárás szempontjából megfelelő lehetne az a szabályozás, mely szerint a természetes személy a lakóhelyének, tartózkodási helyének megváltozása esetén a változástól számított 3 munkanapon belül köteles - az erre biztosított hagyományos és elektronikus módokon - bejelenteni a KEKKH részére az adataiban bekövetkezett változást. Amennyiben nem teszi meg, ez olyan következménnyel járna a fizetési meghagyásos eljárások esetében, hogy amíg új címet nem jelent be, addig a közhiteles nyilvántartásban szereplő címet kell megfelelő címnek tekinteni.
Tehát abban az esetben, ha a jogosult már eleve a KEKKH igazolás alapján, olyan címen kéri a kötelezett számára a meghagyás kézbesítését, amely a nyilvántartásban szerepel, akkor a postai kézbesítés sikertelensége esetén a közjegyző nem hiánypótlásra kötelezné a jogosultat, hanem a kézbesítési vélelem beállást állapítaná meg, és megtenné az ehhez kapcsolódó intézkedéseket.
Ezzel a megoldással levesszük a terhet a jogosult válláról, mivel a jogosult egy közhiteles nyilvántartás adataiban bízva, azok felhasználásával vette igénybe a fizetési meghagyásos eljárást. A kötelezettre kell telepíteni az eljárás további sorsát, akinek jogszabályi kötelezettsége az adatokban bekövetkezett változások bejelentése. Ha ezt elmulasztja, vélelem alapján tekintik kézbesítettnek a meghagyást, mely ellentmondás hiányában jogerőre emelkedik.[53]
A tanulmányban arra a következtetésre jutottunk, hogy a fizetési meghagyás kézbesítése során rendelkezésre álló szabályozásokkal nem tudjuk sikeresen felvenni a küzdelmet a rejtőzködő, elköltöző, ismeretlen kötelezettekkel szemben. Sem a postai, sem a végrehajtói kézbesítési eljárás nem biztosít megfelelő megoldást ezekre az esetekre.[54] A törvény a sikertelen kézbesítést követően pedig - az alapesetünkben is jelzett módon - a jogosultra hárítja a feladatot az eljárás folytatása érdekében.
Találhatunk megfelelő megoldást a problémára, azt azonban nem a fizetési meghagyásos eljárásban és nem is kézbesítés körében kell keresnünk, hanem a polgárok személyi adatainak
- 24/25 -
és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvénykörében. A törvény kötelezettséget teremt a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok változása esetén a bejelentésre, azonban jogkövetkezményt, szankciót nem kapcsol a kötelezettség nem teljesítéséhez.
Ezért teszi a tanulmány szerzője azt a javaslatot, hogy a bejelentési kötelezettség tekintetében általános jelleggel érvényt kell szerezni a 3 munkanapon belüli bejelentésnek a KEKKH részére. Mulasztás esetén pedig minden olyan eljárásban, ahol a közhiteles nyilvántartás adatai irányadóak, a megfelelő jogkövetkezményt ki kell dolgozni.
A fizetési meghagyásos eljárások tekintetében a kidolgozott javaslat a jogkövetkezmény tekintetében pedig a következő lenne: Abban az esetben, ha a jogosult a KEKKH igazolás alapján, olyan címen kéri a kötelezett számára a meghagyás kézbesítését, amely a nyilvántartásban szerepel, akkor a postai kézbesítés sikertelensége esetén a közjegyző nem hiánypótlásra kötelezné a jogosultat, hanem a kézbesítési vélelem beállást állapítaná meg, és megtenné az ehhez kapcsolódó intézkedéseket.
Tehát az adatokban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztó kötelezettnek jogkövetkezményként azzal kell számolnia, hogy a meghagyás vélelemmel kézbesített lesz a bejelentett idézési címén, amely nyomán megnyílik az ellentmondás 15 napos határideje, majd annak elmulasztása esetén jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás.
Természetesen a jogerős fizetési meghagyás birtokában a jogosult még nem jut hozzá a követeléséhez, és annak végrehajtása során további nehézségekkel, akadályokkal kell számolnia "rejtőzködő" kötelezett esetén. A tanulmányban felvázolt szabályozási javaslattal azonban a fizetési meghagyásos eljárási út nem zárul be a jogosult előtt, és az 1 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítése során sem egy felesleges eljárási lépésként kellene a fizetési meghagyásos eljárásra gondolni.■
JEGYZETEK
[1] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest 2012. 266. oldal
[2] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez 266. oldal
[3] A fizetési meghagyás kézbesítésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp.-nek a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 16. § (1) bek.; A fizetési meghagyás kézbesítése a keresetlevél kézbesítésével esik egy tekintet alá, mivel azonban a meghagyás egyben az eljárás befejező határozata is, közlése az elsőfokú ítélet kézbesítésével is mutat azonos jegyeket. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás In VARGA István (szerk.): Polgári nemperes eljárások joga. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 820. o.
[4] Fmhtv. 26. § (1) bek. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan is kibocsáthatja és kézbesítteti a félnek, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő. Jelenleg azonban az Fmhtv. ilyen rendelkezést nem tartalmaz.
[5] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 159. o.
[6] Pr. 25. §.
[7] Pr. 25. § (1) bek. a) pont.
[8] Pr. 25. § (1) bek. b) pont.
[9] Pr. 25. § (1) bek. c) pont.
[10] Az ilyen tartalmú nyilatkozat azonban a helyettes átvevő részéről nem eredményez "megtagadást" és annak jogkövetkezményeit. Ekkor a címzett részére a küldemény érkezéséről értesítőt kell hátrahagyni. Pr. 24. § (1) és (3) bek. b) pont.
[11] Ezen nyilatkozat, bejelentés formai és tartalmi követelményeiről lásd: Pr. 26. § (3) bek.
[12] Pr. 25. § (1) bek. f) pont.
[13] Pr. 25. § (1) bek. g) pont.
[14] Vhkbr. 34. § (2) bek. b) pont és 46/E. § (2) bek.
[15] Vhkbr. 34. § (2) bek. b)-e) pont.
[16] Pr. 25. § (1) bek. f) pont.
[18] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 161. o.
[19] Pr. 26. § (3) bek.
[20] Lásd ehhez: Pr. 26. § (3) bek.; Vhkbr. 40/D. § (2) bek.
[21] Pr. 25. § (1) bek. g) pont.
[22] Pr. 25. § (1) bek. c) pont; Vhkbr. 46/D §. (3) bek.
[23] Pr. 25. § (1) bek. c) pont; Vhkbr. 34. § (2) bek. a) pont
[24] Vhkbr. 46/E. § (1) bek. 2. mondata.
[25] Pr. 25. § (1) bek. d) pont.
[26] A helyettes átvevő részéről történő megtagadás olyan hatállyal bír, mintha a végrehajtó a kézbesítés helyén nem talált volna senkit, és a kézbesítés megkísérléséről értesítőt kell hátrahagynia. Vhkbr. 16. § (4) és (5) bek.
[27] Lásd ehhez: Vhkbr. 27. § (2) bek.; 33. § (1) bek. a. pont; 34. § (1) bek.
[28] A helyettes átvevő általi megtagadás azonban nem keletkeztet kézbesítési vélelmet. Pr. 24. § (3) bek. Ilyen esetben a címzett részére értesítőt kell hátrahagyni.
[29] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 181. o
[31] Vhkbr. 34. § (2) bek. a) pont és 46/E. § (1) bek.
[32] Pr. 25. § (1) bek. g) pont.
[33] A halál tényének és időpontjának igazolása alapján a közjegyző dönteni tud a megfelelő eljárási jogkövetkezményről: a fél perbeli jogképessége hiányára alapítottan az Fmhtv. 24. § (1) bekezdésének e) pontja alapján történő elutasításáról, Pp. 111. §-a alapján az eljárás félbeszakadásának megállapításáról, illetve ha a kötelezett nem halt meg, a jogosulttól új idézési címet kér a közjegyző. Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 267. o
[34] Fmhtv. 24. § (1) bekezdés g) pont; Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 267. o.
[35] Fmhtv. 24. § (1) bekezdés l) pont.
[36] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 267-268. o.
[37] Különbség mutatkozik azonban abban, hogy a postai kézbesítés esetén a vélelemmel kézbesített meghagyások után megnyílik a kötelezett második ellentmondási lehetősége, addig a végrehajtói kézbesítés esetén ezt a kötelezetti jogosultságot a jogszabály kizárja. Fmhtv. 32-33. §.
[38] Fmhtv. 3. § (2) bek. a) pont.
[39] Mivel a tanulmányban vizsgált problémakör a természetes személy kötelezettek esetén merül fel, el kívánok tekinteni a szervezetek, cégek részére történő kézbesítés részletes ismertetésétől.
[40] 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bek.
[41] 1992. évi LXVI. törvény 5. § (3) bek.
[42] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 70. oldal
[43] A polgár lakcím adata a bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe. (lakcím) 1992. évi LXVI. törvény 5. § (4) bek.
[44] 1992. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek.
[45] 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 29. § (1) bek.; A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. 1992. évi LXVI. törvény 26. § (1) bek.
[46] 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bek.
[47] 1952. évi III. törvény (Pp.) 101-102. §, 74. §.
[48] NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata, A polgári nemperes eljárások magyarázata 1. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2002. 174. o.
[49] Pp. 102. § (5) bek.; Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 181. o.
[50] A fizetési meghagyásos eljárás során azonban lehetőség van hirdetmény útján történő kézbesítésre. Hivatalból kézbesít ilyen módon a közjegyző a jogosult részére az Fmhtv. 15. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján, valamint a jogosult kérelmére a kötelezett számára is kézbesíthető ekként irat. Ezen utóbbi feltétele, hogy a kötelezett idézési címe a meghagyás kézhezvételét követően változik meg, lesz a kötelezett az eredeti címen ismeretlen. [Pp. 101. § (1) és (2) bek.] A Kommentár álláspontja és az Fmhtv. szerint azonban sem a meghagyást, sem annak kiegészítését nem lehet hirdetmény útján kézbesíteni. Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 150. o.
[51] 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 29. § (1)-(2) bek.
[52] 2012. évi II. törvény 254. § (1) bek. b) pont
[53] Természetesen amennyiben a postai szolgáltató végzi a kézbesítést, álljon rendelkezésre a második ellentmondás lehetősége.
[54] Hozzá kell azonban tenni, hogy a végrehajtói kézbesítés során az esetek egy részében sikerül feloldani a problémát, és a postai úton sikertelenül kézbesített fizetési meghagyás a végrehajtó általi kézbesítés során eljut a címzetthez.
Visszaugrás
