A választottbírósági szerződés tárgyát képező jogvita esetén ideiglenes intézkedést rendelhet el (i) a választottbíróság, illetve (ii) a rendes bíróság. Az alábbi gondolatok a rendes bíróság és a választottbíróság ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos hatáskörének elhatárolást érintik.
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbtv.) 37. § (1) bekezdése
szerint "a félnek a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a bíróság e kérelemnek helytadó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással."
A Vbtv. fenti rendelkezése és Pp.-nek az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályai között nincs összhang, amely komoly gyakorlati problémát vet fel, amennyiben a választottbírósági kikötés esetén valamelyik fél ideiglenes intézkedést igényel.
A Pp. 156. § (2) bekezdése szerint "az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő". Azonban a keresetlevél benyújtása esetén - a Vbtv. 8. § (1) bekezdésére hivatkozással - "az. a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak - kivéve a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti keresetet -, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan. " A Vbtv. 8. § (3) bekezdése szerint azonban az előbbiekben említett "keresetlevél benyújtása nem akadálya a választottbírósági eljárás megindításának, folytatásának, illetve választottbírósági határozat meghozatalának addig sem, amíg az eljárás a bíróság előtt folyamatban van. "
A probléma oka, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a bíróság ideiglenes intézkedés felől a per megindítását megelőzően határozzon. A Vbtv. hatálybalépésekor erre lehetőséget biztosított a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet, amelynek 1. § (1) bekezdése szerint, "ha a perben akár a Pp. rendelkezése szerint, akár más jogszabály alapján ideiglenes intézkedésnek van helye, az ideiglenes intézkedést a bíróság a fél kérelmére a per megindítása előtt is megteheti." Ezen jogszabályi rendelkezéseket a Pp. ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatályos rendelkezéseit megállapító 1995. LX. tv. 1995. augusztus 29-től hatályon kívül helyezte, megszüntetve azt a lehetőséget, hogy a fél nemperes eljárásban ideiglenes intézkedés elrendelését kérhesse a keresetlevél benyújtása előtt.
Az ideiglenes intézkedés célja azonnali jogvédelem biztosítása az időmúlás miatt utóbb már el nem hárítható jogsérelem megelőzésére Az ideiglenes intézkedés elrendelésével a bíróság teljesítésre kötelezi a kérelmező ellenfelét mégpedig olyan időpontban, amikor a felek közötti jogvitát érdemben még nem bírálta el. A bíróság soron kívül köteles a kérelemről dönteni és az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.
Figyelemmel a választottbírósági eljárás jellegére, a rendes bíróság által ideiglenes intézkedéssel biztosítható jogvédelem indokolt lehet mind a (i) választottbírósági eljárás előtt mind (ii) a választottbírósági eljárás alatt.
(i) A választottbírósági eljárás előtt a rendes bírósághoz fordulást indokolja, hogy az eljáró választottbíróság megalakulásáig nincs olyan szerv, amely jogosult lenne az ideiglenes intézkedést elrendelni. Az eljáró választottbíróság megalakulása hosszabb időt vesz igénybe. (Például három választottbíróból álló választottbíróság megalakítására vonatkozó szabályok szerint mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl ki, és az így kijelölt két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót.) További időveszteséget jelent, ha a másik fél az eljáró választottbírósági tanács megalakítását gátolja vagy a választottbírók az elnök személyében nem tudnak megállapodni és ezért a hiányzó választottbíró kijelölését a bíróságtól kell kérni.
A választottbíróság megalakulásához szükséges idő kizárja az azonnali jogvédelem biztosítását. Ellenben, a rendes bíróságok állandó szervezettel működnek, alkalmasak a szükséges intézkedések megtételét azonnal elrendelni. Megjegyzendő, hogy az állandó választottbíróságok szabályzatai sem rendelkeznek arról, hogy az adott ügyben eljáró választottbíróság megalakulásáig az állandó választottbíróság elnöke jogosult lenne ideiglenes intézkedést elrendelni.
(ii) A választottbírósági eljárás alatt - a Vbtv. 26. § (1) bekezdése alapján - "ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a választottbíróság kérelemre bármelyik felet utasíthatja, hogy minden olyan ideiglenes intézkedést tegyen meg, amelyet a vita tárgya vonatkozásában a választottbíróság szükségesnek tart. A választottbíróság bármelyik felet megfelelő biztosíték adására szólíthatja fel az ilyen intézkedéssel kapcsolatban."
Tehát a választottbíróság kérelemre az általa szükségesnek látott ideiglenes intézkedéseket elrendelheti, így pl. valamely árunak harmadik személynél való elhelyezését, annak megóvását, romlandó áru eladását, építkezések állagmegóvást szolgáló folytatását, bizonyítékok megőrzését, üzleti titkok védelmét stb. Ez a lehetőség tartalmilag jóval tágabb, mint a Pp. szerint meghozható ideiglenes intézkedések köre (lásd Vbtv. miniszteri indokolása).
Ugyanakkor a választottbíróság által elrendelt ideiglenes intézkedés csak a feleknek szól, a választottbíróság nem rendelkezhet a választottbírósági szerződésben nem részes harmadik személyek terhére, továbbá nem kényszerítheti ki intézkedései végrehajtását a felekkel szemben sem. Amennyiben olyan intézkedés elrendelése szükséges, amely a választottbírósági szerződésben nem résztvevő harmadik személyt kötelezne, ilyen tartalmú döntés végett rendes bíróságot kell megkeresni. A választottbírósági eljárás alatt azonban csak ebben a kivételes esetben kerülhet sor arra, hogy a fél rendes bírósághoz forduljon, ugyanis ellenkező esetben értelmét vesztené a felek választottbírósági kikötése és a jogvita elbírálása részben kikerülne az általuk kijelölt választottbíróság hatásköréből.
A fenti körülményekre tekintettel a Vbtv. - a kodifikáció során mintaként felhasznált UNCITRAL Modell Törvény 9. cikkével megegyezően - kifejezetten megengedi a bíróság által nyújtott jogsegélyek között, hogy valamelyik fél rendes bírósághoz forduljon ideiglenes intézkedés elrendelése céljából [Vbtv. 37. § (1) bek.].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
