Az elmúlt években az egyre növekvő gazdasági és társadalmi kockázatok a sport világára is igen erőteljesen hatottak. Ennek jelei leginkább a sportrendezvények, tömegsportrendezvények, sportversenyek, szervezése és lebonyolítása során feltűnőek. A sporttevékenységek folytatásával, szervezésével járó bizonytalanságok, kockázatok és a sportjogi szabályozásra és a joggyakorlatra is feladatokat rónak. A törvényi szabályozás és a joggyakorlat - természetéből következően - a bizonytalanság és a kockázat csökkentését, a károk megelőzését és mérséklését a sport biztonság megteremtését kell, hogy elősegítse.
In recent years, the growing economic and social risks have had a very strong impact on the world of sport. The signs of this are most noticeable in the organisation and conduct of sporting events, mass sporting events and sporting competitions. The uncertainties and risks inherent in the conduct and organisation of sporting activities and the challenges they pose for sports legislation and practice. By their very nature, legislation and jurisprudence must help to reduce uncertainty and risk, prevent and mitigate harm and create safety in sport.
In den letzten Jahren haben sich die wachsenden wirtschaftlichen und sozialen Risiken sehr stark auf die Welt des Sports ausgewirkt. Am deutlichsten zeigt sich dies bei der Organisation und Durchführung von Sportveranstaltungen, Breitensportveranstaltungen und Sportwettkämpfen. Die Unsicherheiten und Risiken, die mit der Durchführung und Organisation von sportlichen Aktivitäten verbunden sind, stellen eine Herausforderung für die Sportgesetzgebung und -praxis dar. Es liegt in der Natur der Sache, dass die Gesetzgebung und die Rechtsprechung dazu beitragen sollten, Unsicherheiten und Risiken zu verringern, Schäden zu verhindern und zu mindern und Sicherheit im Sport zu schaffen.
Az előadásomban a sportban is jelen lévő megnövekedett kockázatok sportközjogi és sportmagánjogi összefüggéseit érintem tézisszerűen.
A koronavírus-járvány 2019-ben történt kitörése óta különösen megváltoztak a sportrendezvények, sportversenyek, belföldi és nemzetközi szervezésének lehetőségei és feltételei.[1] A pandémia sajnos még jelenleg is veszélyforrást jelent amit tetéznek a háborús konfliktusok és az energiaválság, ezért e kockázatok csökkentésére szolgáló hatékony védekezésnek "külső" nemzetközi szabályozási feltételeit és az egyes sportágak sajátosságaihoz igazodó jól működő "belső" együttműködésen alapuló állami szabályozást is nélkülözhetetlen kialakítani.
A világversenyek, nemzetközi tornák, az olimpia megrendezése csupán olyan összehangolt nemzetközi járványügyi, egészségügyi, gazdasági és jogi intézkedések megteremtésével lehetséges, amely a kockázatok minimalizálásán, méltányos elosztásán, az együttes védekezésen, a tapasztalatok cseréjén és a közös teherviselésén alapul. A kockázat, veszély növekedése korunkban leginkább azzal járt együtt, hogy fokozott figyelem irányult a prevencióra, a biztonságra. Ezt a sportközjogban a sportrendezvények megszervezésének és lebonyolításának a nemzetközileg is egységesedő szabályozásával érhető el amelyhez igazodó nemzetállami jogalkotásra van szükség.
Amennyiben valaki a sportszerződés megkötésével rosszul méri fel a kockázatokat és ezzel teljesíthetetlen szolgáltatásokat vállal, ezért helytállási kötelezettségének megállapítására kerülhet sor az így okozott károkért. E felelősség alól csak azzal mentheti ki magát a szerződésszegő, ha a kár bekövetkezése ellenőrzési körén kívül esett, a szerződés megkötésekor nem volt elő-
- 34/35 -
re látható, és nem volt elvárható, hogy e kárkövetkezményt elkerülje, vagy elhárítsa.
Ennek a felelősséget támasztó szerződésszegő körülménynek az ellenkezőjét látjuk abban, amikor egy adott sporttevékenységgel együtt járó rizikót tudatosan felvállalja a sportoló (a sportoló belegyezésének esete, ami jogellenességet kioltó körülmény, miután a sporttal általában [a küzdősportok esetében fokozottan] együtt jár a sérülés, a kár bekövetkezésének lehetősége). Ez általában kizárja annak lehetőségét, hogy felelősségen nyugvó kártérítésre alappal tartson igényt egy sportoló. Abban az esetben azonban, amikor nem az adott sporttevékenységgel kapcsolatos szabály megszegésével történik a károkozás (példának okáért a labdarúgóval szemben indokolatlan, durva szándékos magtartás amely nem függ össze a játékkal), az nem tartozhat a károsult sportoló kockázatvállalása köréhez.
Kiemelkedő jelentőségű jogpolitikai és gazdasági érdek a sportszerződések megmentése még a kirívóan magas, olyan váratlanul fellépett szerződési kockázatok esetén is, amelyek nem sorolhatók a normál élet-, üzleti és szerződési rizikók sorába[3]. Ez a következtetés levonható a koronavírus-járvány elhúzódó, széles körű, egész világot érintő társadalmi és gazdasági hatásaiból. Bebizonyosodott, hogy ha egy világjárvány okozta gazdasági-társadalmi változások következtében a kockázat már olyan terjedelmű és olyannyira előre kalkulálhatatlan, hogy az egy szerződéses viszonyban bármelyik fél számára elviselhetetlen, akkor ez vagy a szerződés felek általi módosítását, esetleg a szerződés ellehetetlenülésére történő hivatkozást teszi lehetővé, vagy külső jogalkotói és bírói beavatkozásra van szükség, mint általában minden hosszú távú szerződés esetében.[4]
Beigazolódhat az is, hogy a sportszerződések teljesítése gazdaságilag lehetetlenné válik.[5] Ennek a magánjogi dogmatikában ismert esetei a szerződési alap megszűnésére (Wegfall der Geschäftsgrundlage),[6] az Act of Godra, a force majeure-re, a vis maiorra való hivatkozás. Jelesül felléphetnek olyan előre nem látható kockázatok, amelyek egy sportszerződés teljesítésének ellehetetlenülését eredményezik.[7]
A sportról szóló 2004. évi I. tv. (Stv.) jelenleg hatályos normáiban a veszély és kockázat csökkentésének és ezzel szoros kapcsolatban a károk megelőzésének, a biztonság garantálásának követelménye számos összefüggésben megjelenik. Megfigyelhető itt is az a jogalkotói akarat mely alapján a sportolással, sporttal kapcsolatos rendezvények, versenyek szervezésével együtt járó kötelezettségek, kockázatok megfelelő elosztására kell törekedni az érintettek között, akár a jogi felelősség eszközeivel is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
