Megrendelés

Than Alexandra Katalin[1]: Vargha László professzorra emlékeztünk (JURA, 2004/1., 189-195. o.)

2003-ban volt Vargha László professzor születésének 90. évfordulója. E jeles alkalomból a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának bűnügyi tudományokkal foglalkozó oktatói és más hazai és külföldi szerzők írásaival emlékkönyv jelent meg, immáron harmadikként a Pécsi Bűnügyi Műhely alkotógárdájától.[1]

Vargha László 1913-ban született Szentlászlón. 1932-1937 között az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar hallgatója volt. Tizenöt év igazságügyi szolgálat után került a Pécsi Tudományegyetemre oktatónak. 1966-tól professzor, 1969 és 1972 között a Bűnügyi Tudományok Tanszékének vezetője. 1983-ban megkapta a Munka Érdemrendjének arany fokozatát, 1993-ban pedig Pécs díszpolgárává választották.

A szinte mindenki által "Laci Bácsi"-ként ismert és emlegetett oktató elmélyült műveltséggel, széleskörű nyelvtudással, alapos elméleti, illetve gyakorlati kriminalisztikai és büntető eljárásjogi ismerettel bírt. Főleg a 70-80-as években volt a magyar kriminalisztika kiemelkedő egyénisége, akinek kutatásai és praktikuma, (mint írásszakértő), mindenekelőtt az összehasonlító és a technikai írásvizsgálat terén mozogtak. A ténykérdések kiemelkedő kutatójaként mindig hangsúlyozta a faktum elsődlegességét a ius-hoz képest.

A harmincegy éves oktatói múltat több értékes tudományos közlemény (köztük az első magyar kriminalisztikai témájú kandidátusi értekezés), konferencia szervezések, hatóságok által elismert gyakorlati munkák, írásszakértői vélemények sora jelzi.

Vargha Lászlót nagy tisztelet és szeretet övezte munkásságáért, emberi habitusáért. Ennek adták tanújelét az emlékkönyv szerzői is. A pécsi Jogi Kar alapításának 80 éves jubileuma tiszteletére 2003 októberében rendezett nemzetközi tudományos konferencián Tremmel Flórián tanszékvezető egyetemi tanár témavezetése alatti szekcióban került sor az emlékkötet ünnepélyes átadására. Az ünnepelt leánya, a szintén a Karon oktató nyelvtanár, Zelnikné Vargha Ágnes német nyelven köszönte meg a figyelmességet, az igényes mementót.

Az emlékezéssel egy időben indult útjára hivatalosan a Büntető Eljárásjogi Tanszék által kezdeményezett Közép-Európai Bűnügyi Együttműködés (Central European Criminal Co-operation (KEBE, illetve CECC, németül MEKK), melynek alapszerződés dokumentumát már hat hazai, illetve külföldi egyetem (fakultás, tanszék, bűnügyi oktatói-kutatói közösség) írta alá. E kezdeményezés alapján publikáltak először a külföldi együttműködő partnerek, így Brno és Plzen bűnügyi kutatói is a tisztelgő kötetben.

Az emlékkötet tanulmányai a bűnügyi tudományok változatos és gazdag tartalmát bizonyítják. A munkák egytől egyig aktuális kérdéseket elemeznek, gyakran angol és német nyelven, amely lehetővé teszi külföldi partnerek, illetve egyéb olvasók számára is a tájékozódást. Az emlékkönyv végén megtalálható Vargha professzor publikációinak és a Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata eddig megjelent számainak jegyzéke is.

Az első mű Angyal Miklós tollából származik, "Orvosszakértői bizonyítás a büntetőeljárásban" címmel. A tanulmány a hazai orvosszakértés helyzetét, ellentmondásait taglalja, ami a struktúrát, működést, az eltérő lehetőségeket és a finanszírozást érinti.

Az igazságügyi orvosszakértő feladata igen sokrétű, azonban a jelenlegi szervezeti keretek nem teszik lehetővé a munka elvárásokhoz mért teljesítését. A problémák sorolásakor olvashatunk arról, hogy a műszerhiány, illetve a nem megfelelő műszerezettség miatt előfordul, hogy törvénysértő gyakorlatot folytatnak. Az egyetemek rendelkeznek csak bonctermekkel, ám ezek sem felelnek meg a Európa Tanács által meghatározott feltételeknek. Túlzott mértékű a felesleges igénybevétel is, gyakorta előfordulnak a hatóságok általi hiábavaló kirendelések. A szakértő a rendelkezésre álló anyagokkal (anyagokból) tud csak dolgozni, de azok gyakran nem megfelelőek, vagy nem elegendőek.

A hatósági kérdések, melyeket a szakértőkhöz intéznek, sokszor igencsak problematikusak, túl általánosak, az elvégzendő feladatok megfogalmazásai pedig nem pontosak. A kirendelő hatóság esetenként nem a tények, hanem a lehetőségek értékelését várja a szakértőtől, nemritkán hatáskörükbe tartozó kérdések megválaszolását is kérve.

A szerző nézete szerint a "szakértői és jogásztársadalom" együttes feladata a problémák megoldása. Ez alapvető igazságszolgáltatási érdek, ami bűnmegelőzési társadalmi funkcióval is bír.

Boros János: A börtön hatása a fogvatartottak személyiségére

A börtönpszichológia egyik kulcskérdésével foglalkozik a tanulmány. Különböző kutatások vizsgálták, hogy a börtön miképpen hat az elkövető személyiségére; kiindulópont Goffman elmélete volt a totális intézményekről.

A korai kutatások dramatizáltan festik le a helyze-

- 189/190 -

tet. A 60-as évek kutatási közül Kral, Pazder, Wigdor, Bernstein, Schulz, Gorbov, Kosmolinshiy és Zubek tanulmányainak eredményeit vázolta a szerző. Zimbardo "Interperszonális dinamika egy szimulált börtönben" című tanulmánya szól arról a kísérletről, melyet a kaliforniai Stanford egyetemen végeztek a 70-es években.

A rövid és közepes hosszúságú börtönbüntetések pszichológiai hatásainak eredményeit is taglalja a szerző. A hosszú tartamú börtönbüntetés hatásairól a Durhami-i egyetem kutatócsoportja végzett kutatást. Vizsgálták a kognitív változókat, a személyiséget, az attitűdöket és végeztek egy longitudinális vizsgálatot 19 hónap elteltével. Sapsford, Flanagan, Zamble és Porporino vizsgálatainak eredményeit olvashatjuk.

A tanulmány elején feltett három kérdésre az alábbi válaszok születtek.

1. A totális intézmények megfosztják a bentlakókat olyan alapvető dolgoktól, mint a szabadság, kényelem, heteroszexualitás, autonómia és biztonság.

2. A hosszú tartamú szabadságvesztés nem okoz visszafordíthatatlan pszichés ártalmakat, sőt a verbális intelligencia fejlődéséhez vezethet.

3. A személyiségkárosodások nem az egész börtönpopulációra, hanem csak nagyon kis hányadára érvényesek.

Deák Péter: Aspects of the juvenile criminal procedure

A szerző a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás aspektusairól elmélkedik angol nyelven. Vázolja az eljárás tárgyát, az életkor szerinti szabályozást, az eljárási cselekményeket. Ír a kötelező eljárásról, az ultima ratio jellegről, a bűncselekmény tárgyi súlyáról, az őrizet abszolút határidejéről és helyéről. Megvizsgálja az eljárásban szereplők jogait, a törvények változtatásait, ennek során további követelményeket is megfogalmaz, melyek szerinte az eljárás javításának céljából elengedhetetlenek. Fontosnak tartja az éjszakai kihallgatások betiltását, a fiatalkorúak őrizetbe vételének (illetve az őrizet helyettesítésének) pontos kidolgozását, ugyanakkor javítóintézetek létesítését is szorgalmazza. A pártfogói jelenlétet az eljárás kezdetétől fontosnak tartja. Felhívja a figyelmet, hogy a külföldi állampolgárságú fiatalkorúakkal kapcsolatos megállapodások létrehozása sem elhanyagolandó. Végül szól az eljárásban résztvevők képesítésével kapcsolatos kritériumokról.

Fenyvesi Csaba: Verfassungsgrundsätze im Hinblick auf die Stellung des Verteidigers

A tanulmány német nyelven íródott, amelyben a szerző a védői jogállást veti össze az alkotmányos alapelvekkel.[2]

A védőre vonatkozóan kétségtelenül alapstatútum az Alkotmány. Így a tanulmány célja, hogy a védő szerepére és helyzetére tekintettel az alapelvek kettős jellegének analizálásával áttekintést nyújtson. A tanulmány első része a "Védő és az ártatlanság vélelme" kapcsolatáról szól. Megvilágítja a terhelt és a védő viszonyát, az ebből fakadó jogokat és kötelezettségeket. Történeti kitekintésben visszanyúl a gyökerekhez, egészen a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatához.

Az ártatlanság vélelmével összefüggésben az Alkotmány és a büntető eljárásjogi törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit is taglalja. Szól a korábbi gyakorlatról, amikor ezt a vélelmet még nem deklarálták. Olvashatunk az összetevőkről, így a praesumptio boni viri-ről, az onus probandi-ról és az in dubio pro reo-ról.

A második rész "A védelem garanciái és a személyi szabadság" összefüggéseiről szól. A kutató szerint a védő a kényszerintézkedések törvényességével kapcsolatban a hatóságok által követendő törvényi feltételek teljesülésének és felhasználási módjának kvázi "őre" kell, hogy legyen. Olvashatunk még a védőről és a jogorvoslatokról, az utolsó nagy szakaszban pedig a védő és a védelem kapcsolatáról. A tanulmány jeles külföldi szerzők, művek eredményeit is elénk tárja, miközben a szerző saját - alapos érvekkel alátámasztott - nézeteit is megosztja az olvasóval.

Finszter Géza: The theory of criminalistics and policing

A kriminalisztika és a rendészet elméletébe vezet be a tanulmány angol nyelven.

Gyakran állítják, hogy a kriminalisztika lehet a legalkalmasabb tudományág egy elméleti rendszer megalkotásához, ilyen segítséggel a rendészet tudományos alapokra helyezhető. A szerző kiemeli, hogy a kriminalisztika okkal tekinthető olyan tudománynak, ami a rendőrséggel kapcsolatos, annál inkább, mivel egyik ága a krimináltechnika, "tudományos rendőrségként" van kategorizálva, ekként is felfogható. E tudomány létrejöttéhez három feltételre volt szükség: 1. a büntetőjogra vonatkozó igények nemzetiesítése (honosítása); 2. a múlt megismerhetősége a gyakorlatra és elméletre alapozva; 3. az emberi (humán-civil) jogok előretörése a polgári értékek rendszerében.

A három feltétel együttesen alkotja a büntetőeljárások rendszerét az angolszász és a kontinentális jogrendszerben. A rendszerek közös jellemzője, hogy az előkészületi eljárást szakértők folytatják, és ez a szakasz azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek elméleti alapot nyújtanak a kriminalisztika továbbfejlődéséhez.

Jeles magyar bűnügyi tudományokkal foglalkozó jogászok nézeteit is elénk tárja az OKRI

- 190/191 -

főosztályvezetője. A kriminalisztikának a bűnügyi tudományok részévé kell válnia, mivel felfedi azon mechanizmusok létét, igényét, amelyeken keresztül a bizonyítékokat összegyűjtik. Jelenleg a kriminalisztika olyan területekre is kiterjed, amelyek vizsgálják a nyomozó hatóság szervezetét, a személyzeti intézkedéseket, a nyomozás anyagi feltételeit. Ez az új irányzat a kriminalisztikai logisztika.

Gál István: A pénzhamisítás

A tisztelgő tanulmány célja, hogy a pénzhamisítás büntetőjogi tényállása által nyújtott védelem hatékonyságát és indokoltságát vizsgálja. Az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítő szakaszában nagyon fontos, hogy visszaszorítsuk a nemzeti valuta elleni kriminális "akciókat", és minimálisra szorítsuk a pénzhamisítások számát. A 2003. március 1-jén hatályba lépett Btk.-módosítás új tényállásokat vezetett be, amely érintette a büntetőjogi pénzfogalmat is.

A tanulmány foglalkozik a pénz fogalmával mind közgazdaságtani, mind büntetőjogi értelemben. A hatályos szabályozás citálása után olvashatunk részletesen a bűncselekmény tárgyáról, a tárgyi oldal elemeiről, a bűncselekmény alanyáról, az alanyi oldal elemeiről, a minősített és privilegizált esetekről, az egység-többség elhatárolásról, egy új tényállásról (a pénzhamisítás elősegítéséről) és a kapcsolódó szabálysértésről.

A doktorandusz szerző megállapítja, hogy a pénzhamisításra vonatkozó jelenleg hatályos szabályozás megfelelőnek mondható. Helyesnek véli, hogy 2003. március 1-jétől megkülönböztetünk pénzt és készpénz-helyettesítő eszközöket. A papírpénz fogalom alkalmazása helyett csak a bankjegy kifejezés használatát javasolja. Véli, a pénzhamisítás elősegítése felesleges, ha az előkészület büntetendő. Hatékonyabb lenne, ha nem tartalmazna a Btk. a pénzmellékbüntetéssel kapcsolatban felső határt, illetve azt magasabban szabná meg. Végül jelzi; a büntetőjogi rendelkezések csak a többi jogággal karöltve fejthetik ki hatásukat eredményesen.

Hautzinger Zoltán: Az emberi szagok kriminalisztikai azonosítása

Vargha professzor kriminalisztikai azonosítás fogalmával kezdi tanulmányát a szerző.[3] Az azonosítás során két különböző módon keletkezett nyom képzőjének az azonosságát vagy különbözőségét állapítják meg. Általános feltétel, hogy a vizsgálat tárgya egyedi és maradandó legyen. A szagok kriminalisztikai vizsgálata fontos, hiszen az ember azokat nem tudja eltüntetni, mivel látens szagnyomok maradnak az elkövetés helyén.

A szagazonosítás "műszere" a kutya, az odorológia pedig, amely a szaggal foglalkozó tudományterület, egyben krimináltechnikai szakág is. A kutya alkalmasságát a szagazonosítási feladat elvégzésére a különböző vizsgálatok alátámasztották.

A szagnyomokkal kapcsolatban megjegyzi a szerző, hogy a szagnyom (ami valójában anyagmaradvány helyesen - kriminalisztikai értelemben) rögzítése általában az ún. helyszínes bűncselekményeknél lehetséges, és azt csak e feladatra kiképzett szakember végezheti meghatározott módon.

Olvashatunk a nyomozó hatóság szagbankjában elhelyezett szaganyagmaradványok funkciójáról, a szagminták nyílt és konspirált felvételéről, a szagazonosítás helyszínéről, módjáról, illetve arról a diszpozitív szabályról, hogy a szagazonosítást több kutyával, többször is el kell végeztetni.

A szagazonosítás büntető eljárásjogi jelentőségét az adja, hogy a bíróság az eredményt, mint bizonyítékot az eljárás során felhasználhatja, habár a hazai bírói gyakorlat az ilyen vizsgálatokból származó eredményt önmagában nem fogadja el a bűnösség megállapításához.

Végül felveti a kérdést: mit rejthet a jövő a szagazonosítás számára? Talán eljön az idő, amikor egy technikai eszközzel kiválthatjuk a felelősség nélküli eszközt, a kutyát!?

Hegyaljai Mátyás: Titkos együttműködés törvényi keretek között

A titkos nyomozás megjelenéséről olvashatunk az első részben, mely időrendben haladva felsorolja, hogyan is alakult a titkos nyomozás az idők folyamán. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény és az ehhez fűződő gondolatokat vázolja fel a továbbiakban a szerző.

Részletesen leírja az egyes eszközöket; az információcserét, a közös bűnfelderítő csoportot, a határon átnyúló megfigyelést, a forró nyomon üldözést, az összekötő tisztviselőt, a titkos információgyűjtést és a tanúvédelmi program alkalmazását.

Összességében, a kifogásokat is szem előtt tartva, a szerző szerint ígéretes törvény látott napvilágot, amely az európai uniós normáknak is megfelel.

Herke Csongor: Die Absprache als ein Institut der Strafverfahrenserleichterung

A német nyelven íródott tanulmány címe "A megegyezés, mint a büntetőeljárást egyszerűsítő intézmény". Ez az intézmény nemcsak a hatóságok, hanem a terhelt érdekeit is szolgálja.

A szerző a bevezetőben a fogalomhasználatról szól. Elénk tárja a polgári és a büntető eljárásjog e tekintetbeli különbségeit. Majd kifejti a lemondás szükségességét és elemzi legfőbb okait.

- 191/192 -

A tanulmányban külföldi kitekintéssel, jelentős mennyiségű idegen nyelvű irodalmat felhasználva mutatja be az alkalmazott szabályokat és gyakorlatot.

Hornyák Szabolcs: A gyermekkor büntetőjogi értékelése

A szerző a gyermekkort, mint meghatározó fejlődési szakaszt, és mint jogi jelenséget vizsgálja.

A tanulmány elején rávilágít a gyermekkor lélektani sajátosságaira három külön pontban felosztva fejtegetéseit. A következő nagy rész a gyermekkor büntetőjogi értékeléséről szól. Kifejti, hogy a büntetendő cselekményt elkövető gyermekekkel szemben milyen intézkedések alkalmazhatóak. Javasolja, hogy a pszichológiai kutatások eredményeire, és a mindennapi tapasztalatokra tekintettel megfontolandó lenne a korhatár felülvizsgálata, illetve egy differenciáltabb szabályozás magalkotása.

Irk Ferenc: The foundations of situational crime prevention

A szituációs bűnmegelőzés alapjaiba vezet be az OKRI vezetője angol nyelven írt tanulmányával. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűntettek elleni intézkedések hatékonysága több módon növelhető. Ezek egyike, hogy nemcsak azon tettek ellen lépnek fel, amelyek a büntetőjogot sértik, hanem olyanok ellen, amelyek a közrendet is - tág értelemben. A másik eszköz az, hogy különbséget tesznek a megelőzési ténykedések terén az állam-, illetve közigazgatásban. Közös jellemzőjük, hogy a kormánynak kell elősegítenie ezeket az erőfeszítéseket. Mostanra általánosan elfogadott, hogy a büntetőpolitika eszközei nem megfelelőek a hatékony bűnmegelőzéshez, bár nélkülük sem lehet meglenni. A bűnmegelőzés magában foglalja az összes bűntett elleni kormányzati és nem kormányzati beavatkozást.

A szituációs bűnmegelőzés fő elve, hogy a bűntetteket főképp a bűncselekmény elkövetési alkalmainak csökkentésével lehet redukálni. Ezért a másodlagos megelőzés fő feladata, hogy megváltoztassa a bűncselekményi lehetőségek struktúráját és a környezeti elemeket. A bűnmegelőzésben főleg a rendőrség orientált, amelynek keretében olyan gyakorlati lehetőségeket hangsúlyoz, amelyek elősegítik az áldozattá válás csökkentését. A figyelem központjában azok a helyek állnak, ahol a bűncselekmények előfordulása gyakori.

A bűncselekmények felderítésénél több figyelmet kell fordítani a fizikai környezetben levő hibákra és gyengeségekre, illetve az olyan körülményekre, amelyek tipikusan megkönnyítik a bűntettek elkövetését. A helyes következtetések elősegítik az újabb bűncselekmények előfordulásának megelőzését.

Kalvodová, Vera: Amendments in the Czech Criminal Law Since 1989

A cseh büntetőjogi szabályozás aktuális módosításairól ír a plzen-i tanszékvezető angol nyelven. A demokratikus, szociális és gazdasági reformok folyamatosan visszatükröződtek a cseh törvényhozásban 1989, majd 1993 után. Elmondható, hogy a büntetőjog jelenleg is mozgásban van; a reformok két formáját, illetve fázisát különböztetjük meg. Egyik a módosítás szakasza, a másik az újrakodifikáció. Az elmúlt tíz évben a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény több kisebb és nagyobb módosítására került sor az első szakaszban. A Btk. fontosabb módosításai egyaránt érintették a törvénykönyv általános és különös részét. Bár a büntetőjogi felelősség alapját is módosították, a legnagyobb változtatás a büntetőjogi szankciók területén és a Btk. Különös részében történt.

A büntetőjogi törvényhozás további fejlődését az újrakodifikálás jelenti. A büntető anyagi jog reformjának részeként megemlítendő az új Btk., a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény és a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségi rendszeréről szóló törvény.

Katona Géza: A szakértői vélemények értékeléséről írt.

Vargha professzor által "A valószínűség szerepe az igazságszolgáltatásban"[4] szervezett 70-es évekbeli konferencia említésével, egyúttal méltatásával adja tudtunkra, milyen kapcsolódása és aktualitása van az általa választott témának. A valószínűségi szakvélemények kérdésköre korábban is és ma is széleskörű viták tárgya. A neves kriminalista szerző rámutat több körülményre, amely ebben közrejátszik. Ilyenek: a tudományos technikai fejlődés és az európai integrációs folyamatok keretén belüli országok közötti együttműködés. Ír a Bűnügyi Tudományos Intézetek Európai Hálózatának munkacsoportjai tevékenységéről, a valószínűség és a következtetések fokozatairól. Bemutatja a valószínűségi szakértői vélemények értékelésének matematikai-statisztikai módszereit, és a javasolt módszereket. (Bayes-tétel, csonkított Bayes-tétel és a gyakorisági mutatók felhasználása). A tanulmány utolsó része a matematikai-statisztika kriminalisztikai alkalmazásának perspektíváit vázolja.

Kemény Gábor: Sértetti jogok, kötelezettségek az új büntető eljárásjogi törvény tükrében

Az 1998. évi XIX. törvény (Új Be.) rövid értékelésével

- 192/193 -

kezdődik a tanulmány. Elénk tárja a sértett helyzetét, az azzal kapcsolatos hiányokat és megállapítja, az új Be. helyesen újabb rendelkezéseket vezetett be, amelyek a sértett eljárásbeli jogait növelik. A sértett jogainak és kötelezettségeinek rövid ismertetésével arra a kérdésre kíván választ adni, hogy az új eljárásjog alkalmas-e a sértettet megbékéltetni, neki elégtételt nyújtani. Vázolja a vádképviseleti formákat, ír a közvádról, a magánvádról, a pótmagánvádról, a magánfélről és a sértetti képviseletről. A sértett tanú szerepének speciális jellegét is analizálja. Az egyéb sértetti jogok és kötelezettségek alcím alatt összehasonlítást olvashatunk a sértettnek a nyomozás során, a nyomozás befejezését követően, és a bírósági eljárás alatt gyakorolható jogairól. Külön szól a sértetti védelemről, a jóvátételről, kompenzációról. Rávilágít arra, hogy a sértett kétszeres viktimizációja, jogainak elhanyagolása hazánkban is gyakran előfordul. Az új Be. több, a sértettet megillető jogot vezetett be. Felveti, vajon az új Be.-ben megfogalmazott sértett párti szemlélet a gyakorlatban megvalósul-e?

Kiss Szabolcs: A gépjárművekkel kapcsolatban elkövetett csalások, sikkasztások és hitelsértések nyomozásának tapasztalatairól értekezik. A tanulmány a gépjárművekkel kapcsolatos kölcsönügyletek típusától, valamint az elkövető szándékától függően a gépjárművek finanszírozása érdekében elkövetett csalás, sikkasztás, valamint hitelsértés általános ismertetőjegyeit tárja fel. Gyakorlati példák elemzésével kísérli meg bemutatni az elhatárolás nehézségeit és a büntetőeljárás jellegzetességeit. Emellett taktikai ajánlásokat ad az elkövető bűnösségének bizonyításához, a büntetőeljárás eredményes lefolytatásához. Értékes javaslatai mellett felhívja a figyelmet arra is, hogy a hitelt nyújtó pénzintézeteknek inkább a megfelelő ügyfélkör kiválasztására, a szerződéskötésnél a fokozott gondosságra kellene elsősorban ügyelniük, nem pedig a gépjárművek "dömpingszerű" értékesítésére.

Korinek László: A terrorizmus című munkájában szervesen, rendszerezetten mutatja be azokat az ismereteket, amelyeket pár oldalban ki lehet fejteni az általa választott témáról. Először a terrorizmus fogalmát tisztázza: "eltérő eszmerendszerekből merítő, sajátos logikának engedelmeskedő, változatos formákat öltő módszeres erőszak-alkalmazás, melynek célja politikai törekvések elérése azáltal, hogy az áldozatban, a nézőközösségben, az államban, a társadalomban megalkuvó magatartás alakuljon ki." Megismertet bennünket a terrorizmus fajtáival, megjelenési formáit táblázattal szemlélteti. Rendszerezi a konvencionális, a tömegpusztító fegyvereket alkalmazó és a számítógépes terrorizmust a módszerek, eszközeik, hatásuk, fellépésük, a közvélemény érdeklődése és a tömegtájékoztatás irányukban kifejtett érdeklődése alapján. Rávilágít a média szerepére, bemutatja a terrorista személyiséget, összehasonlítja a bal- és jobboldali terroristákat. Végül olvashatunk a terrorizmus elleni harcról és annak korlátairól.

Kováts Tamás: Kérdések és megoldások a katonai büntetőeljárásban

A tisztelgő bevezetés után rövid történeti háttérrel ismerkedhetünk meg, a magyar katonai büntetőeljárást illetően. A század vége felé a katonai bíróságok megszüntetésének ötletéről tudósít a szerző. Megtudhatjuk tőle, hogy a külföldi megoldásokat kutatták és összehasonlították a magyarral, miközben arra keresték a választ, hogy más országokban mi a vélemény arról, hogy "a törvény és a bíróság előtti egyenlőség eszménye összeférhet-e a katonai bíráskodás, katonai igazságszolgáltatás létével". Hogyan értendő az, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy saját bírósága előtt feleljen? Hogyan értendő a külön bíráskodás, illetve a külön bíróságok felállításának tilalma? A katonai bíróság külön bíróság, vagy szakbíróság? Megvizsgálták, hogy más országokban milyen mérvű és milyen jellegű a katonák többletfelelőssége, arra van-e ellensúlyozásként speciális eljárásjogi megoldás.

A katonai ügyész szerző fontosnak tartotta, hogy írjon a más országokban működő katonai bíróságok kompetenciájáról, a katonai igazságügyi szervek funkcióiról, szervezetük felépítéséről, egyéb igazságügyi szervekhez és a katonai hierarchiához való viszonyukról, és arról, hogyan biztosítják a katonai bíró és ügyész függetlenségét.

Kőhalmi László: Quo vadis Ungarisches Umweltstrafrecht

Német nyelven ír a szerző a magyar környezetvédelmi büntetőjogról. Alcímként szerepel: egy új dogmatika keresése. Tíz évvel ezelőtt egy német szakújságban megjelent ugyanezzel a címmel egy ottani professzor cikke - adja tudtára az olvasónak. Ez ösztönözte az adjunkus szerzőt a saját álláspont és a környezetvédelmi büntetőjog fejlődési lehetőségeinek magyar vonatkozású összefoglalására. Mindezt annak tudatában teszi, hogy az új büntetőjogi törvény kodifikálásához is adalékot szolgáltathat.

Az új elvárások új válaszokra várnak. A dogmatikai tévutakat végre a jogi józanság állapotával kellene helyettesíteni. - véli a kutató. Az első büntetőjogi probléma, hogy általában nem szándékosan történik a környezetkárosítás, csak az

- 193/194 -

eredményből tudja meg az elkövető, mit tett. Miért számítana büntetésre? A második pontban felveti, hogy a környezet büntetőjogi szabályozásában félreértések és rossz végkövetkeztetések mindenekelőtt úgy mellőzhetőek, ha tisztázzuk, hogy melyek azok a bűncselekményi magatartások (védendő tárgyak), amelyek a környezet ellen elkövetett bűncselekménynek számítanak. A környezetet károsító bűncselekmények a fennálló társadalmi viszonyokat nemcsak tartósan érintik, hanem azért is károsak, mert a jövő társadalmának létét is biztosítani kell. A harmadik pontban az "ekocídium"-mal kapcsolatos kérdésekről olvashatunk. A negyedik pontban felvetődik a kérdés, a környezettel kapcsolatos bűncselekményeknél ki a károsult. Végül az ötödik részben a jogi személy büntetőjogi szankcionálásának kérdéséről tájékoztat.

Kuchta József: Materielle und formelle Fassung der Straftat im tschechischen Strafrecht und Regelung de lege ferenda

A tanulmány német nyelven íródott, "A bűncselekmény materiális és formális fogalma a cseh büntetőjogban és a de lege ferenda szabályozás" címmel. Megismerhetjük a bűncselekmény alapjellemzőit, a hatályos jogi szabályozás formális-materiális büntetőjogi fogalmi alapját. Bővebb információval szolgál a formális-materiális fogalom meghatározás korábbi kodifikálásáról, a társadalomra veszélyesség nagy jelentőségéről, a nullum crimen sine lege elvéről. A brno-i kutató kifejti, hogy de lege ferenda a materiális fogalomból indul ki a jogtanuk, de lege lata főként a formális fogalmat hangsúlyozzák.

Kratochvíl Vladimir-Šamal Pavel: Tschechisches Strafrecht und Strafprozessrecht am Wendepunkt des Jahrtausendes

A cseh büntetőjog és büntető eljárásjog az évezred fordulópontján címmel írtak német nyelvű tanulmányt a szerzők. A bevezetésből megtudhatjuk, hogy az elmúlt tizenöt évben nagy mennyiségű novellát adtak ki a büntetőjog terén.

A 90-es évek végi büntetőjogi újrakodifikálások kapcsán megjegyzi a brno-plzen-i szerzőpáros, hogy a cseh büntetőjogi reform a büntetőeljárás területén kétségtelen előnyöket jelentett. Utána következett a büntető anyagi jog általános, majd különös rész reformjának szükségessége. 1999-ben újra kezdték a rekodifikációt. Jelenleg is dolgozik az igazságügyi minisztérium illetékes bizottsága a büntetőjogi és a büntető eljárásjogi törvény kodifikációjának tervezetén. Végül hosszan, kilenc pontban elemzik a Büntető Törvénykönyv 2001. év eleji újrakodifikálásának folyamatát.

Nagy Zoltán: Az informatikai bűncselekmények és a kriminálpolitika címmel írt tanulmányában először a büntetőpolitika, bűnügyi politika, illetve a kriminálpolitika fogalmainak használatáról és jelentéséről értekezik. Felveti a szerzői jog büntetőjogi védelmével kapcsolatos dilemmát. Részletesen szól a büntetőjog által védendő érdekekről, a műszaki-technikai fejlődésről, amely a számítógépes bűnözés számára táptalajt teremt. A büntetőjognak az elektronikus adatok, mint sokrétű információk hordozói és az adatok, mint rendszer, azaz a számítógépes szoftver védelmének feltételeit kell kialakítania - vallja.

Felveti a paradigmaváltás gondolatát a vagyon jelentésével kapcsolatban is, egyúttal informál az OECD-tapasztalatokról, az Európa Tanács Ajánlásáról, illetve a Számítástechnikai bűnözésről 2002-ben Strasbourgban született nemzetközi egyezményről.

Németh Zsolt: The reflection of the phenomenon of corruption in mass communication in Hungary since 1[th] January 1998

A szerző angol nyelvű publikációjában megállapítja, hogy Magyarországon a legjelentősebb a hivatali korrupció, főleg ott, ahol magas pozícióban levő személyek az alanyok. Általában a hatalom megszerzésére törekednek, de a fő cél mégis az anyagi előny megszerzésének elérése. Azt is konstatálja, hogy nem vitásan az egész világon jelen van a korrupció, Magyarországon pedig elérte azt a határt, ami a gazdaságot kezdi gyengíteni.

Tatár László: Die Anwendung der Bayes-Analyse im Strafprozess

A Bayes-analízis büntetőeljárásbeli alkalmazásáról olvashatunk németül. A büntetőjogi tudomány egyik alapvető problémája a bizonyítékok megszer-

- 194/195 -

zése és értékelése. Nagy kérdés, hogy mikor áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, illetve, hogy milyen módszerrel kell őket vizsgálni.

A külföldi jogirodalomban létezik olyan módszer, amely a bizonyítékokat matematikai képletbe helyezi, és ez alapján állapítja meg értéküket. A Bayes-analízisnek elsősorban az indirekt bizonyítékok értékelésében van nagy szerepe. Maga a Bayes-képlet megmutatja, hogy az éppen vizsgált bizonyíték a vádlott bűnösségének valószínűségét növeli vagy csökkenti. Ehhez azonban a nem számszerű tényeket is számszerűsíteni kell. A képlet nagy segítséget nyújt(hat) a bizonyítékok értékelésében, de a jelentőségét nem szabad túlbecsülni. Hazánkban ugyanis a vádlott bűnösségét a bíróság nem matematikai valószínűség, hanem a megalapozott bizonyítás alapján dönti el. A képlet tehát elsősorban ahhoz nyújt segítséget, hogy a jogalkalmazó a rendelkezésre álló bizonyítékokból a megfelelő következtetéseket vonhassa le.

Tóth Mihály: A büntetőeljárás derűjéről elmélkedik. Vargha-idézettel indít, mellyel a témaválasztását "indokolja meg". Az idézetben az egyetemi tanár oktatói módszerével ismerkedhetünk meg, miszerint az előadások élénkítésére, a belső szemléletesség biztosítására, hatékonyságának fokozására, az eljárási jog szárazságának felüdítésére anekdoták használatát alkalmazza. A szintén derűs szerző úgy véli, Vargha László emlékének akkor tiszteleg leginkább, ha néhány adalékkel maga is folyatja, kiegészíti az állandóan bővülő, de be soha nem fejezhető gyűjteményt. A processzus rendszerét, kronológiáját követve a rendőri jelentésektől az ítélethozatalig olvashatunk üdítő anekdotákat.

Tremmel Flórián: A tettazonosság néhány kérdéséről ír retrospektív megközelítésben tisztelgő tanulmányt.

Vargha László első számú tanítványa tisztelgő tanulmányát latin idézettel kezdi: "Quidquid agis Prudenter agas, Respice finem" ("Bármit csinálsz, okosan csináld, légy tekintettel a végére.") Ezen alapgondolatot követve tesz kísérletet a tettazonosság régi "hamis" kérdéseinek és viszonylag újszerű vonatkozásainak vázolására a "ne bis in idem" tilalmából kiindulva. Fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a tettazonosság fontos része a jogállamiságot tükröző büntetőeljárásnak, a vád és az ítélkezés közötti egyensúly biztosításának. A szerző szerint az új Be. látszólag azt az álláspontot fogadja el, hogy a tettazonosságnál fontosabb a jogerő terjedelme, illetve a többszöri eljárás tilalma, mivel az új Be. gyakrabban szól a többszöri eljárás tilalmáról, mint a vád és ítélet viszonyáról.

Olvashatunk a jogerő személyi kizáró hatásáról is, melynek kapcsán kifejti, hogy a jogerő tárgyi terjedelmének megállapításával kapcsolatban a nehézségek jelentős része a bűncselekmény egység-többség kérdésével függnek össze. Az új Be. a bíróság által elbírált szabálysértés alapját képező cselekménynyel kapcsolatban is bevezeti a ne bis in idem tilalmát. Felveti, és vizsgálja, milyen hatással van a ne bis in idem tilalmára, ha a már jogerősen befejezett korábbi eljárásban a tettazonosságot megsértették. Tanulmányozza a ne bis in idem és a rendkívüli perorvoslatok kapcsolatát is.

Zárókövetkeztetésében kitér fontosabb megállapításaira, és előre bocsátja, hogy e kérdéskört a későbbiekben még behatóbban, más szempontból is vizsgálni fogja.

Vókó György: Contemporary questions of law on punishments

A büntetőjog időszerű kérdéseiről értekezik angol nyelven az elméletet és gyakorlatot is művelő ügyész.

Az új századi magyar büntetőjog nehéz feladata, hogy meghatározza az effektív bűnmegelőzés keretét és elméleti alapját. A szociális és anyagi feltételek mellett szükség van a büntetőjogi felelősség rendszerének megszervezésére. Ahogy a büntetőjog elképzelhetetlen büntetések nélkül, a büntetések joga nélkül elképzelhetetlen a büntetőjogi felelősség. A büntetőjogi igazságszolgáltatás rendszerét a belső kapcsolatok határozzák meg. Konstatálja, hogy a büntetések végrehajtása Magyarországon humánusabbá vált, amely megfelel a nemzetközi követelményeknek és adekvát országunk jelenlegi helyzetével. Ám az új millenniumban új jogra van szükség, amely eredményesebben támogatja a büntetések céljait, az oktatást és a kezelést, amelyek hasznos tradíciókon és értékeken alapulnak, megközelítve az európai országok hasonló modern megoldásait, és amelyek hangsúlyozzák a jogokat és kötelezettségeket. Egyébiránt az európai modell takarékos, de hatékony megoldásai átvehetők olyanformán, hogy közben megőrizzük a nemzeti specialitásokat. ■

JEGYZETEK

[1] Korábban megjelent kötetek: Fenyvesi Csaba-Herke Csongor (szerk.): Minúciák. Tanulmányok Tremmel Flórián professzor 60. születésnapjának tiszteletére. PTE ÁJK, Pécs 2001. 208. o.

Fenyvesi Csaba-Herke Csongor (szerk.) Tanulmányok Erdősy Emil professzor tiszteletére. PTE ÁJK Pécs, 2002. 234. o.

[2] Ezzel kapcsolatban lásd részletesebben a szerző nemrégen megjelent monográfiáját. Fenyvesi Csaba: A védőügyvéd. A védő büntetőeljárási szerepéről és jogállásáról. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2002. 498. o.

[3] A kriminalisztika e területéhez tartozik minden olyan összehasonlító vizsgálat, amely a bűntettel kapcsolatba került személy vagy tárgy azonosságának a megállapítására irányul az általuk hátrahagyott nyomok alapján. Lásd: Vargha László: A laiminalisztikai azonosítás elmélete és a kriminalisztikai szakértői vizsgálatok. In: Vargha László (szerk): Kriminalisztika. Egységes jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest 1988. XIII. fejezet 232. o.

[4] "A valószínűség szerepe az igazságszolgáltatásban" című konferencia megrendezésére Vargha professzor kezdeményezésére került sor 1979-ben. A kétnapos tanácskozáson, 19 hazai és külföldi előadás hangzott el.

Lábjegyzetek:

[1] A szerző PhD-hallgató.

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére