1. Az alperes az I. r. felperessel kialakult, kedvező tapasztalatokat eredményező gazdasági kapcsolataira tekintettel termeltetési szerződés megkötését kezdeményezte, amely 1998. december 2-án létre is jött. A szerződés tárgya magas alkaloid tartalmú mák termeltetése, felvásárlása és az alperes részére történő leszállítása volt. A felek a szerződésben kifejezésre juttatták, hogy közös céljuk a magyarországi máktermelés stabilitásának biztosítása annak érdekében: az alperes részére a máktok-előállítás hosszútávon biztosított legyen. A szerződést a felek határozott időtartamra, négy termelési évre szólóan kötötték. A szerződés I/3. pontja szerint az első termelési év az 1999. évi termés-betakarítással, míg az utolsó termelési év a 2002. évi termés-betakarítással zárult volna.
Az I. r. felperes évenkénti szolgáltatásának terjedelmét a felek a szerződésben a termőterület mértékéhez kötötték. A szerződés II/1. pontja kimondta, hogy évente 10 000 hektár területen kerülhet sor máktermelésre, illetve termeltetésre a szerződésben foglalt felhatalmazás alapján. A szerződésben a felek megállapodtak abban is, hogy az alperes az I. r. felperesnek Magyarország egész területére kiterjedően kizárólagosságot jelentő jogot biztosít.
A szerződés VI/1. és VI/2. pontjai rendelkeztek a rendkívüli felmondás jogáról hangsúlyozva azt, hogy a szerződés, amely határozott időre jött létre, rendes felmondással nem szüntethető meg. Az alperes részére a szerződés a rendkívüli felmondás lehetőségét egyedül arra az esetre biztosította, ha az I. r. felperes a négy termelési év valamelyikében az alperestől kapott vetőmagot legalább 8000 hektár területen nem veti el, kivéve, ha az időjárási viszonyok vagy egyéb, vis maiort jelentő okok miatt a terület bevetése, a máktermelésnél elfogadott termelési technológia figyelembevételével, az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint nem volt elvárható. E kivételt jelentő tényállás megvalósulása esetén az alperest a szerződés rendkívüli felmondásának joga nem illette meg. Az I. r. felperes a szerződés rendkívüli felmondására akkor volt jogosult, ha az alperes nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeit, vagy az 1999. évet követően az alperes által ajánlott árak és egyéb feltételek mellett bizonyítottan veszteséges működése keletkezne.
2. A szerződés megkötése után az I. r. felperes megkezdte a termőterület biztosítása érdekében az érintett termelőkkel a termelési szerződések megkötésére irányuló előmunkálatokat, és az 1999. gazdasági évre vonatkozóan több mint 8000 hektár termőterületre szerződéseket kötött kistermelőkkel. Csak a termelési szerződések megkötésének megkezdése közben szerzett tudomást az I. r. felperes arról, hogy az alperes még 1999. február 4-én harmadik személlyel - egy másik részvénytársasággal - a vele 1998. december 2-án létrejött szerződéssel azonos tartalmú, ugyancsak négy termelési évre szóló termeltetési szerződést kötött.
A kora tavaszi kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a kistermelőkkel kötött termelési szerződésekben szereplő termőterületek egy része vetésre alkalmatlanná vált, ezért a mák vetése csak 7501 hektáron történt meg. Az I. r. felperes az alperes gazdasági szakembereivel - szerződésben foglalt kötelezettségének megfelelően - rendszeresen együttműködött és őket az egyeztetések során a felmerült problémákról tájékoztatta. Az alperes csupán 1999. november 8-án közölte az érintett gazdasági évvel kapcsolatos kifogásait az I. r. felperessel, amikor a szerződést azonnali hatállyal felmondta.
3. Mivel a vitát peren kívül nem sikerült rendezni, az I. r. felperes előbb a bírósághoz nyújtotta be keresetét, majd amikor a bíróság a termeltetési szerződésnek a Választottbíróság hatáskörére vonatkozó kikötése folytán a pert megszüntette, a Választottbírósághoz fordult, és az alperest 15 000 000 Ft kárának megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes ellenkérelmében annak megállapítását kérte, hogy a termeltetési szerződés felmondása a szerződés VI/1. pontja alapján jogszerű volt, és kérte a kereset elutasítását. Utóbb az I. r. felperes beadványában, amely tartalma alapján a kereset kiegészítésének minősült, annak megállapítását kérte, hogy az alperessel 1998. december 2-án kötött termeltetési szerződés azonnali hatályú felmondásának, amely részére kizárólagosságot biztosított, nem volt jogalapja. Ennek megfelelően kérte annak megállapítását is, hogy az alperes szerződésszegő magatartása miatt kártérítési felelősséggel tartozik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
