A Tamás Dóra Mária szerkesztésében az OFFI (Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda) Akadémia által kiadott Terminológiastratégia és jogi alapterminusok holland, orosz, spanyol és portugál nyelven című kiadvány ismét egy kifejezetten gyakorlati jellegű, aktuális és hiánypótló munka. A kötet elsődleges célcsoportja a jogi terminológia kérdéseivel gyakorlati szempontból foglalkozó kezdő fordítók, tolmácsok és terminológusok. A kötet online, ingyenesen elérhető az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda oldalán.[1] A kiadvány kielégíti az OFFI saját magával szemben támasztott etikai elvárását, miszerint az "OFFI a magyar közigazgatás közfeladatot ellátó szereplőjeként felelős azért, hogy a nagy mennyiségű nyelvi közvetítési feladat ellátása közben felhalmozódó ismeretanyagot megossza és elérhetővé tegye a szakma számára" (Németh 2023: 8).
A kiadvány számos jogi és nyelvi szakértő bevonásával készült. A szakértelem rögtön szembeötlő a kötet három nagy, a nyelvterületek nyelv- és terminológiapolitikájának bemutatásával foglalkozó tanulmányának olvasásakor. A kötet első tanulmánya Kántor-Faragó Márta munkája, amelyben a holland nyelvterület jellemzőibe kaphatunk mélyebb betekintést. Többek között megtudhatjuk, hogy a holland pluricentrikus nyelv, a nyelvterületen belül két önálló jogrendszer működik (l. Hollandia és Belgium), ennek megfelelően a nyelvhasználat nem egységes. Továbbá a két jogrendszerben a jogforrásokban és a jogalkotás menetében is alapvető különbségek mutatkoznak, amelynek szintén adódnak nyelvi, így fordítási és terminológiai vonzatai is. A tanulmány áttekinti a holland nyelvterületen elérhető terminológiai adatbázisokat. A szerző részletes képet ad a holland nyelvterületen zajló terminológiaoktatásról, illetve annak hiányáról is. Kiemelendő, hogy a holland nyelvterületen 2016 óta működik a Holland Nyelvű Terminológiai Tudásközpont (Expertisecentrum Nederlandstalige Terminologie, ENT),[2] amely egyfajta terminológiai tudásközpontként szójegyzékek gyűjtésével és (online) publikálásával is foglalkozik.
Palásthy György Az orosz nyelvű jogi terminológia helyzete Oroszországban című munkájából megtudhatjuk, hogy az orosz nyelvi régióban jogi terminológiai adatbázisok és műhelyek nem találhatók. Az újonnan keletkező jogi terminusok jogi és jogközeli folyóiratokban jelennek meg, elterjedésük pedig véletlenszerűnek tekinthető. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a törvényekben és jogszabályokban alkalmazott terminológia pontatlan és nem egységes. Palásthy kiemeli, hogy Oroszországban a kontinentális jog képezi a jogrend alapját, emellett számos más jogrendből (pl. német jog, angolszász jog stb.) is találhatunk átvételt, ezért Palásthy szerint a magyar-orosz szakfordítónak még alaposabban kell felkészülnie az orosz jogrendből, mint más nyelvpárok fordítóinak. A tanulmány áttekinti a terminológiapolitikai és jogi szakfordítási szempontból fejlesztendő területeket, ilyenek például a normatív jogi terminológia egységesítése, amely nemcsak egy későbbi harmonizáció és szabványosítás alapja lehet, de egyben az orosz normatív jogszabályok technikai és jogi színvonalának javításához, kommunikációs hatékonyságának növeléséhez is hozzájárul.
Sermann Eszter Terminológiastratégiai törekvések Spanyolországban a spanyol nyelv és a társhivatalos nyelvek vonatkozásában - portugáliai kitekintéssel című tanulmányából megtudhatjuk, hogy Spanyolországban főként a társhivatalos (katalán, a baszk és a galego) nyelvek területén figyelhetünk meg tudatos terminológiai törekvéseket, amely nyelveken terminológiai szervezetek, intézmények és egyetemek közösségi támogatás segítségével végeznek terminológiai munkát. A szervezetek közül kiemelendő a Spanyol Terminológiai Társaság (Asociación Española de Terminología, AETER),[3] továbbá a TERMCAT,[4] a katalán nyelv és terminológia fejlesztésével megbízott központ.
A portugál nyelv számos ország hivatalos nyelve, összesen kb. 250 milliós beszélőközösséggel rendelkezik. A 2000 óta működő Nyelvi Kutatóközpont Lexikológia, Lexikográfia és Terminológia Kutatócsoportjához kötődik a Portugál Parlament Szöveg- és Terminológiai Adatbázisa (Base de Dados Terminológica e Textual da Assembleia da República, BDTT-AR),[5] amely egy 2005-
- 33/34 -
ben indult együttműködésnek köszönhetően többek között a parlamentben használt terminológiát is egybegyűjti portugál, angol és francia nyelven. Az adatbázis jelenleg nyilvánosan nem elérhető.
A három tanulmány alapos elméleti hátteret nyújt a terminológia gyűjtemény használatához, amely 138 oldalon keresztül (65-203. oldal) mutatja be magyar jogi terminusok holland, orosz, spanyol és portugál megfelelőit. A kötetbe olyan terminusokat válogattak, melyeknél az adott célnyelven fennáll az ekvivalencia részlegessége vagy hiánya A terminográfiai adatlapok nem betűrendben követik egymást, hanem a fogalmi rendszert követve, tárgykörönként (például: alkotmányjog, büntető eljárásjog, polgári jog - kötelmi jog, cégjog). A tárgyköri jelölésnek köszönhetően szabadon kalandozhatunk az egyes tárgykörökben, áttekinthetjük egy-egy domén legfontosabb fogalmait. De ha egy adott terminusra vagyunk kíváncsiak, akkor a betűrendes tárgymutatóban érdemes keresnünk.
A gyűjtemény a Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át és A terminológiastratégia és jogi alapterminusok a szomszédos országok nyelvén előzménykötetekhez hasonlóan teljes terminográfiai adatlapokat tartalmaz, amelyek nemcsak a definíciót, a tárgykört és a forrásokat rögzítik, kontextust és célnyelvi megfelelőket kínálnak, de azt is jelölik, hogy az adott terminus milyen dokumentumtípusokban lelhető fel (például sarkalatos törvény → jogszabály), a "lásd még" rovat pedig szótáron belüli utalási rendszert valósít meg: a kapcsolódó fogalmakra mutat, ami szintén segíti az egyes jogi terminusokban való elmélyülést (például: sarkalatos törvény → jogszabály, egyszerű többség, minősített többség, abszolút többség). A forrásokban szélesebb kitekintést kapunk arra vonatkozóan, hogy milyen egyéb anyagokban érdemes további információkat keresnünk az adott terminusról. Például a sarkalatos törvény terminus esetében az alábbi forrásokat érdemes áttekintenünk: Magyarország Alaptörvénye. [Lamm V. (főszerk.) 2009. Jogi lexikon. Budapest: KJKKerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.; Trócsányi L. - Schanda B. 2012. Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Budapest: HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 122.; Szentgáli-Tóth B. 2019. A sarkalatos törvényalkotás egyes alkotmányossági dimenziói. A sarkalatos törvényekkel kapcsolatos hazai alkotmánybírósági gyakorlat múltja, jelene, jövője. Alkotmánybírósági Szemle. 1. szám, 10-19.[6]] Ezáltal akár joghallgatók vagy jogi szakfordítást tanulók számára is kitűnő segédanyag lehet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
