A cikkem első részében azzal foglalkozom, hogy milyen követelmények támaszthatóak a közjegyző által hozott határozatokkal szemben. A cikk második felében az elmúlt fél év jogalkalmazása során felmerült kérdésekre próbálok választ találni, fenntartva azt, hogy más megoldás is célravezető lehet.
A határozatszerkesztésre irányadó jogszabály a polgári perrendtartásról szóló (a továbbiakban: Pp.) 220-222. §-ai.
A határozat szerkezete a legtöbb jogirodalmi álláspont szerint négy részből áll: fejrészből, rendelkező részből, indokolásból és záró részből.
Fejrész:
A fejrész tartalmazza a közjegyző megjelölését és az ügyszámot; a feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását; A Pp. 222. § (1) bekezdése értelmében a feleknek és képviselőiknek lakóhelyét a végzésben csak a szükséghez képest kell feltüntetni. A fejrész tartalmazza továbbá az eljárás tárgyának megjelölését és a határozat elnevezését.
Rendelkező rész:
A rendelkező rész a kérelem tárgyában meghozott döntést tartalmazza, aminek határozottnak, tömörnek, világosnak, érthetőnek és kétséget kizárónak kell lennie.
A Legfelsőbb Bíróság EBH 2006.1415. számon közzé tett eseti döntése szerint jogszabálysértő az a közbenső ítélet, amelynek rendelkező része pontatlan. A jogerős közbenső ítélet indokolása a II. r. felperes káráról szól, ugyanakkor a felpereseket megillető kártérítést említ, a határozat rendelkező
- 54/55 -
részéből azonban nem állapítható meg, hogy kinek a joga fennállásának megállapításáról rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy ha mindkét felpereséről, akkor ennek a határozatból ki kellett volna tűnnie, ha pedig csak a II. r. felpereséről, akkor az I. r. felperes igényének elutasításáról részítélettel [Pp. 213. § (2) bek.] kellett volna a bíróságnak határoznia. Közbenső ítélet esetében ez azért is elengedhetetlen, mert a követelés összegére folytatódó eljárásban a bíróságnak és a feleknek is tudniuk kell, hogy kinek és milyen joga fennállásáról tartalmaz döntést a határozat, mert ehhez képest történik majd a döntés a külön-külön követelések összegéről.
A közjegyzőnek is fokozottan figyelnie kell a rendelkező rész megfogalmazása esetén, ha a fizetési meghagyást részben megszünteti, vagy éppen az I.r. kötelezett vonatkozásában a fizetési meghagyás jogerejét állapítja meg, és a fizetési meghagyást csak a II.r. kötelezett vonatkozásában "alakítja perré".
A szükséghez képest dönteni kell az eljárási költségek viseléséről, a mérsékelt eljárási díjról, illetékről.
Kérdésként merülhet fel, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban egyáltalán tud-e dönteni a közjegyző az illeték viselése tárgyában, például akkor, ha a fellebbezés elkésett.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. § (1) bek. f) pontja értelmében az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a bíróság (értem ez alatt a közjegyzőt is) az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat- nélkül, hivatalból elutasítja.
A fizetési meghagyásos eljárásban más eljárástól eltérően nem az elsőfokon eljáró közjegyző, hanem a másodfokú bíróság vizsgálja az illeték megfizetésének megtörténtét. Ennek oka lehet többek között az is, hogy a közjegyző az elektronikus úton történő illetékfizetést ellenőrizni sem tudja. Azt a bíróság a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján, a számlaforgalomba történő betekintéssel [44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 6/A. § (3) bek.] ellenőrzi.
A fellebbezési illeték megfizetése ellenőrzésének hiányában a közjegyző a fellebbezést elutasító végzésében nem tudja megállapítani a visszatérítésre való jogosultságot, illetve nem tudja kötelezni a felet a megfizetett és a teljes illeték 10%-a különbözetének, állam javára történő megfizetésére.
Semmiképp sem felel meg a rendelkező résszel szemben támasztott követelménynek az a rendelkezés, amely szerint a közjegyző az illeték megfizetésére köteles felet úgy marasztalja, hogy "amennyiben megfizette az illetéket, úgy az illeték 90%-ának, azaz "X" Ft visszatérítésére jogosult, ha nem fizette meg, úgy 15 napon belül fizessen meg az állam javára leletezés terhével az illeték 10%-át, azaz "y" Ft-ot".
Ez a rendelkezés nem nevezhető határozottnak.
Álláspontom szerint különbözőképpen kell eljárni, attól függően, hogy az illeték lerovására köteles fél elektronikus iratbeadásra köteles vagy arra nem köteles.
Ha a fél elektronikus iratbeadásra köteles, akkor a fellebbezési illetéket a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlára lenne köteles teljesíteni. Ez esetben a közjegyzőnek egyáltalán nem kell
- 55/56 -
döntenie az illeték viselése (megfizetése vagy visszatérítése) tárgyában, tekintettel arra, hogy a fent hivatkozott 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (5) bekezdése szerint, ha a fizetési meghagyásos eljárásban előterjesztett fellebbezést a közjegyző elutasítja, az erről szóló végzés egy példányát az állami adóhatóságnak is megküldi. Az állami adóhatóság megkeresi azt a törvényszéket, amelynek számlájára az illetéket meg kellett fizetni; a megkeresésben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett ügyszámot, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illeték-bevételi számla számát, az átutalással megterhelt számla számát, és a terhelés napját. Amennyiben a törvényszék arról tájékoztatja az állami adóhatóságot, hogy a befizetés a megkeresésben foglaltak szerint megtörtént, az állami adóhatóság intézkedik az illeték, vagy meghatározott részének ügyfél részére történő kiutalásáról. Amennyiben a törvényszék tájékoztatása szerint az illetéket nem, vagy nem megfelelő összegben fizették meg, az illeték, vagy meghatározott részének behajtása iránt az állami adóhatóság intézkedik
Ha a fél nem elektronikus iratbeadásra köteles, akkor az Itv. 74. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján - illetékfizetés hiányában - nem leletet kell készíteni, hanem a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendeletet kell megfelelően alkalmazni.
Ha határozat végrehajtandó, akkor annak végrehajthatásra alkalmasnak kell lennie.
Megjegyzendő, hogy a döntés ki kell, hogy terjedjen a beadványban foglalt valamennyi kérelemre, azaz teljes körűnek kell lennie.
Hangsúlyozandó, hogy a rendelkező részben nem szerepelhet olyan tartalom, amely az indokolásra tartozik és ez fordítva is igaz.
A Legfelsőbb Bíróság EBH 2005.1318. számú döntése szerint a jogszabály előírásainak nem felel meg az a határozat, amelynek az indokolásából kell feltételezni azt a döntést, amelyet pontos és félreérthetetlen megfogalmazásban a rendelkező résznek kell tartalmaznia.
A rendelkező részben kell a közjegyzőnek tájékoztatást adnia a jogorvoslatra vonatkozóan.
Ha a határozattal szemben fellebbezésnek van helye, akkor a tájékoztatás ki kell, hogy terjedjen a fellebbezés módjára, idejére. A fizetési meghagyásos eljárásban ezen túlmenően a közjegyző jogorvoslati tájékoztatása ki kell, hogy terjedjen a fizetendő illeték pontos összegére is. A közjegyzőnek tehát tájékoztatnia kell a felet a fizetendő illeték pontos összegéről, a befizetés helyéről (illeték-bevételi számla száma) és a befizetés módjáról (az átutalás közlemény rovatába fel kell tüntetni a fellebbezéssel támadott határozat ügyszámát törve a határozat sorszámával, valamint a befizető nevét (elnevezését) lakóhelyét (székhelyét) [44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 6/A. § (2) bek.]).
Ha a közjegyző az előkészítő irat benyújtására szóló felhívásában [Fmhtv. 37. §] nem jelöli meg határozottan, azaz összegszerűen az illeték mértékét, akkor a bíróság nem tudja hiánypótlás mellőzésével megszüntetni az eljárást, hiszen a közjegyző felhívása nem volt határozott az illeték összegének tekintetében, emiatt a felet mulasztás sem terhelheti.
Ha a végzés nem fellebbezhető, erre a határozatnak utalnia kell.
- 56/57 -
Megjegyzem a hagyatéki eljárásban a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt végzésnek is tartalmaznia kell jogorvoslati kioktatást.
Indokolás rész:
A közjegyző az indokolási kötelezettségének akkor tesz megfelelően eleget, ha az indokolásban röviden előadja a megállapított tényállást a szükséghez képest az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozik azokra a jogszabályokra, amelyeken döntés alapul. Csak ebben az esetben van a másodfokú bíróság abban a helyzetben, hogy fellebbezés esetén az elsőfokon eljáró közjegyző döntését érdemben felülvizsgálhassa.
Azaz az indoklás áll a történeti tényállásból, amely tartalmazza a rendelkező részben foglalt rendelkezés szempontjából releváns tényeket és történéseket. A törvényi tényállásból, amely a jogszabályhelyek megjelöléséből áll. Végül a szubszumálásból, azaz abból, hogy a közjegyző a törvényi tényállást "rávetíti" a történeti tényállásra, azaz a két tényállást megfelelteti egymásnak és ez alapján meghatározza a döntésének az indokát.
Záró rész:
A végzésnek tartalmazni kell a határozat meghozatalának keltét, helyét, és a közjegyzői aláírást - álláspontom szerint a határozat eredeti (közjegyző által aláírt példányán) bélyegző elhelyezését az aláírás mellett nem írja elő jogszabály -. Ugyanakkor az ügyviteli szabályok várhatóan úgy fognak módosulni, hogy a közjegyző aláírása a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes névaláírásából és a közjegyző hivatali bélyegzője lenyomatának együttes alkalmazásából áll.
Ha az ügyfél beadványának tartalma nem egyértelmű, nem világos, hogy mire irányul (pl. részletfizetésre vagy ellentmondásra), akkor valóban igaz, hogy soha ne hívjuk fel az ügyfelet arra, nyilatkozzon, hogy minek kéri tekinteni a beadványát, mert ha nem válaszol, azt akkor is el kell bírálnunk?
Személy szerint nem értek egyet ezzel az állásponttal. A felet úgy kell felhívnia a közjegyzőnek, hogy ha nem nyilatkozik, akkor kérelmét ennek meg ennek fogja tekinteni, vagy mint érdemi elbírálásra alkalmatlant el fogja utasítani. A Budapest Környéki Törvényszék 8.Pkf.25.625/2011/2. számon hozott határozata kifejezetten utal arra, hogy ha a kötelezett beadványa alapján nem állapítható
- 57/58 -
meg kétséget kizáróan, hogy a kötelezett a fizetési meghagyást támadja, avagy az abban foglaltakat elismeri, és kérelme kizárólag a részletekben történő teljesítésre irányul, akkor a közjegyzőnek először abban a kérdésben kell állást foglalnia - ha ehhez szükséges, akkor megfelelő tartalmú hiánypótlási felhívás kibocsátásával -, hogy a kötelezett beadványa a Pp. 3. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával minek minősül, majd ennek tükrében kell megtennie a szükséges intézkedéseket.
A kötelezett részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be, megfizette az eljárási díjat, azonban a kérelem elbírálása előtt eláll a kérelmétől. Jogosult a megfizetett eljárási díj visszatérítésére?
A részletfizetési eljárás díja nem visszatérítendő. Az Fmhtv. egyrészt a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem esetén teszi lehetővé, a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása előtti elállása esetén a 90%-os visszatérítést (de legalább 2000 forint az eljárási díj). Másrészt a végrehajtási eljárásban (biztosítási intézkedés esetén) a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti díj 10%-a, de legalább 5000 forint, vagy 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a végrehajtást kérő a végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendelése előtt, vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt áll el a kérelmétől, vonja vissza azt. Egy eljárásban 5 kötelezett van és csak az egyik mondott ellent. Mit kell tennem? Először, a jogviszony alapján el kell dönteni, hogy a pertársaság egységes vagy egyszerű. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az adott ügyben nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a kötelezettek egységes pertásak-e vagy sem, akkor célszerű egységes pertársaknak kezelni őket, még ha ilyen vélelem nincs is.
Fontos hangsúlyozni, hogy pertársaságtól függetlenül és annak ellenére, hogy a MOKK rendszerben az ellentmondást csak egyesével (kötelezettenként) lehet rögzíteni, a jogosultat minden esetben csak egyszer kell felhívni a perelőkészítő irat benyújtására. Azaz a közjegyzőnek nem mindegyik "ellentmondás rögzítése" parancs által felajánlott "perré alakítás" parancsot kell aláírnia, hanem csak az egyik "perré alakítás" parancsra kattintással kell elintéznie a felhívást, mert ellenkező esetben a jogosult többszörös illetékfizetésre lenne felhívva.
Egy eljárásban 5 kötelezett van és mindegyik ellentmondott. Melyik bíróságra kell küldenem az aktanyomatot?
A fenti kérdéshez szorosan kapcsolódik ez a kérdés is. Helytelen és rossz eljárás, ha a fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző, miután mind az öt kötelezett ellentmond, a jogosultat öt alkalommal hívta fel az előkészítő irat benyújtására, majd öt különböző bíróságnak küldte meg a keresetlevelet.
Tekintettel arra, hogy a Pp. 40. § (3) bekezdése értelmében az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható a per, ezért, ha a jogosult nem jelelölt meg az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot, akkor a közjegyző dönt e tárgyban.
- 58/59 -
Ha a jogosult megjelölt, akkor azt sem kell vizsgálni, hogy a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot jelölt-e meg, mert az Fmhtv. 38. § (1) bekezdés alapján a közjegyzőnek oda kell megküldenie az aktanyomatot. Erre tekintettel, ha a jogosult nem jelölt meg bíróságot a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében, úgy nem kell ellentmondás esetén sem felhívni arra, hogy válasszon. Azért sem, mert az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztéséig a felperest megilleti az a választási lehetőség, hogy az általános illetékességi ok helyett az általa választható különös illetékességi okra alapítottan terjessze elő keresetét [BH 2001.433.]- Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a hatáskör és illetékesség szempontjából nem tekinthető írásbeli védekezésnek a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás [vö. Pp. 321. § (2) bek.; 2/2009. PJE].
Egy fizetési meghagyást követő végrehajtási eljárásban részletfizetés engedélyezését követően a végrehajtótól tájékoztatást kaptam, hogy a végrehajtás szünetel, egyben felhívott, hogy az első részletből 1.000 Ft kamarai költségátalányt, valamint 417 Ft végrehajtói munkadíjat fizessek meg a számláira. Szeretném megkérdezni, hogy mi ezzel a teendő?
Célszerű tájékoztatni a végrehajtót a közjegyző perbeli állásáról. Arról, hogy a közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú, a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell. Azaz az eljárásban a közjegyző nem fél, hanem az eljárást lefolytató bíróság, ennél fogva az eljárásban dogmatikailag kizárt az elsőfokon eljáró bíróság vagy közjegyző költségek viselésére kötelezése.
Ki rendeli el a végrehajtást, ha az okirat módosítását másik közjegyző készítette? A MOKK 29. iránymutatása szerint, okiratot készítő közjegyzőn azt a közjegyzőt kell érteni, aki azon a székhelyen működik, melyen az alapokiratot készítő közjegyző működött. Az okirat módosításai, a szerződés felmondása, valamint a végrehajtás egyes feltételeinek a bizonyítására szolgáló ténytanúsítványok az illetékesség megalapozása szempontjából figyelmen kívül maradnak, ugyanis a végrehajtás alapjául szolgáló okirat az alapokirat.
A közjegyzői székhelyek (állások) számának, vagy illetékességi területének módosulása a fent írtakat nem érinti.
Nem életszerű, de amennyiben az ügyleti ajánlat és annak elfogadása elválik egymástól, akkor az okiratot készítő közjegyzőn az ajánlatot közokiratba foglaló közjegyzőt kell érteni.
Az, hogy egy okirat módosítására vagy új kötelezettség vállalásra került sor mindig az adott ügyben ítélhető meg és sohasem a szerződés elnevezése alapján.
Álláspontom szerint, ha "szerződés módosítás" elnevezésű okirattal egy új adóst vonnak be az alapügyletbe, akkor ezen adóssal végrehajtási eljárására nem az alapokiratot készítő közjegyző, hanem a "szerződés módosítást" készítő közjegyző rendelkezik hatáskörrel.
- 59/60 -
Hogyan határolható el az elutasítás - megtagadás - kérelemtől eltérő elrendelés "bermuda háromszöge"?
Megtagadás
Megtagadásról beszélünk akkor, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. A kérelem teljesen alaptalan, ha a végrehajtás érdemi előfeltételei nem állnak fenn.
Azaz határozatok (és nem a végrehajtás alapjául szolgáló okirat) esetében akkor, ha a végrehajtandó határozat nem tartalmaz kötelezést (marasztalást), nem jogerős vagy a teljesítési határidő nem telt le.
Végrehajtható okirat esetében akkor, ha a végrehajtás tartalmi okai hiányoznak. Azaz, ha a közjegyzői okiratot, nem tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
Amennyiben a kötelezettség feltételnek (pl. felmondásnak) a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
A megtagadásról a közjegyző végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti. A végzés ellen a Vht. 213. § (3) bekezdése alapján csak a végrehajtást kérő fellebbezhet.
Elutasítás
Ha a végrehajtás egyéb előfeltételei hiányoznak, úgy a végrehajtási kérelem elutasításának van helye.
Így például elutasításnak van helye, ha a végrehajtást kérő nem fizeti meg az eljárási díjat, okirati végrehajtás esetén, ha nem csatolja a szükséges példányban a végrehajtás alapjául szolgáló okiratot, feltéve, hogy azt a közjegyző maga képtelen elkészíteni, mert pl. az okirat Közjegyzői Levéltárba adás már megtörtént, vagy a közjegyzői okirat módosítását nem az adott székhelyen működő közjegyző készítette.
Kérelemtől eltérő kiállítás
Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a közjegyző a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Azaz a szükséghez képest a nyomtatványon az alaptalan rendelkezést áthúzza és jelzi, hogy "kérelemtől eltérően elrendelve /... számú végzéssel" és egyben a közjegyző végzést hoz arról, hogy minek a tekintetében tagadta meg a végrehajtást, vagy a követelésnek mely részében van helye végrehajtásnak, mely részében (vagy "az ezt meghaladó részben") tagadta meg a végrehajtást.
Így például, ha a fizetési meghagyást követő végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő nem azt érvényesíti, amit a marasztalást tartalmazó határozatban van, hanem többet (Nem kér többet a végrehajtást kérő, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől késedelmi kamatot kér a végrehajtási lapon anélkül, hogy erről a fizetési meghagyás rendelkezett volna. Ezzel kapcsolatban lásd a Legfelsőbb Bíróság BH. 1999. 205 számon közzé tett eseti döntését), korábbról kér, akkor nem megtagadásnak, hanem eltérő kibocsátásnak van-e helye.
- 60/61 -
Ugyanis ebben az esetben nem a kérelem hiányosságáról beszélünk, nincs szükség és nem is lehet hiánypótlásra visszaadni azt, azaz nem a Vht. 12. § (2) bekezdése alkalmazandó, amely alapján a jogi képviselővel eljáró fél kérelmét hiánypótlás és érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó, hanem a Vht. 19. § (2) bekezdése, azaz a végrehajtási kérelem részben alaptalansága miatt, a kérelemtől eltérő kiállításról fellebbezhető végzést kell hozni, és azt - annak jogerőre emelkedése bevárása nélkül - a végrehajtási lappal (végrehajtási záradékkal) együtt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesíteni kell.
Nem osztom a Szolnoki Törvényszék azon döntését, amely helybenhagyta a közjegyző elutasító határozatát abban a tényállásban, amely szerint a közjegyző azért utasítottal el a végrehajtási kérelmet, mert a végrehajtást kérő nem a jogerős fizetési meghagyásnak megfelelően töltötte ki a végrehajtási lapot, mert a korábban főkövetelés rovatban megjelölt tőkésített kamatot és költséget már a főkövetelés járulékaként tűntette fel (jogcímet váltott).
Álláspontom szerint a végrehajtást kérő már a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a "követelés beazonosításához szükséges adatok" mezőben jelezte, hogy a "kölcsönszerződés -kölcsönösszeg" jogcímen érvényesített követelés lejárt kamat illetve lejárt kezelési költség, azaz nem váltott jogcímet.
Ennek oka lehet, hogy, ha a MOKK rendszer a Pp. 24. § és az Fmhtv. 44. §-ának módosításáig nem engedte a lejárt kamatot járulék mezőben feltüntetni és az egyetemleges adóstársakkal szemben különböző jogcímeken érvényesített "főkövetelést" sem engedett be, akkor a jogosult a Pp. 51. § c) pontja alá nem tartozó követelését csak ilyen módon tudta feltüntetni.
Gyakran előfordul, hogy a végrehajtást kérő a záradékban a késedelmi kamat kezdő időpontjaként a felmondás közjegyzői okiratba foglalás napját jelöli meg. Mivel a Ptk. 321. § (1) bekezdése és a Ptk. 214. § (1) bekezdése értelmében a felmondás hatályosulásához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék, ezért késedelmi kamat csak a felmondás kézhezvételét követő naptól esedékes, hacsak a végrehajtást kérő nem adott halasztást a teljesítésre a felmondásban.
Ügyvédi díj hogyan mérsékelhető?
A tényállás szerint a jogi képviselő a végrehajtási eljárásban a 600.000 Ft követelést - nem egyidejűleg - érvényesített két egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben. A végrehajtási lap 13. pontjában a költségigényét 150-150 ezer Ft ügyvédi munkadíjban jelölte meg.
Figyelemmel az Fmhtv. 52. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazandó Fmhtv. 10. § (3) bekezdésére, azaz arra, hogy a díj megállapodást tartalmazó szerződést a fizetési meghagyás végrehajtása iránti kérelem mellékleteként nem lehet beadni a közjegyző arra hívta fel a jogi képviselőt, hogy a díjmegállapodás tartalmára vonatkozó tegyen nyilatkozatot.
A jogi képviselő a felhívásra bejelentette, hogy az ügyvédi megbízási díj összegének megállapításánál egyedül az ügyfele és közte létrejött, szabad megállapodás a meghatározó, nincs olyan jogszabályi előírás, ami arra kötelezne, hogy kívülálló félnek igazolja ezen összeget, sőt
- 61/62 -
az ügyvédi titkot képez, amely alól felmentést nem kapott. A jogi képviselő felhívta a közjegyző figyelmét arra, hogy ne húzza el az eljárást, mert azzal jelentős károkat okoz a képviseltjének.
A jogi képviselő beadványára figyelemmel a közjegyző a végrehajtást a kérelemtől eltérően úgy rendelte el, hogy a jogi képviselő díját 5.500 - 5.500 Ft-ban mérsékelte.
Indokolásában rámutatott arra, hogy a 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 10. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében a díjmegállapodásra és a készkiadásokra vonatkozó nyilatkozatot a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemmel együtt be kell nyújtani a végrehajtást elrendelő közjegyzőhöz, melyet a közjegyző a rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében indokolt esetben mérsékelheti. Mivel a jogi képviselő kifejezetten megtagadta az adatszolgáltatást a közjegyző a jogszabályoknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
Mi minősül végrehajtási költségnek?
A közjegyző a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően rendelte kiállítani és a végrehajtási költségként behajtandó tranzakciós díj vonatkozásában a végrehajtás elrendelését megtagadta. A közjegyző indokolása szerint a végrehajtási eljárás költségei keletkezhetnek a végrehajtás megindításakor, annak foganatosításakor, a végrehajtási eljárás különböző cselekményeinél, bizonyos előre nem várt helyzetek megoldásakor, esetleg új eljárási résztvevő fellépésekor. A költségek összetétele, forrása különböző lehet, a jogi képviselő munkadíja ugyanúgy a végrehajtási költségek körébe tartozik, mint az eljárás bármelyik szakaszában keletkezett egyéb, esetleg az államnak megtérítendő költség. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos költség azonban csak az lehet, ami az igény érvényesítésével szükségszerűen felmerül, vagyis eljárásjogi jellegű. A végrehajtást kérő által a kérelmében feltüntetett 264 Ft tranzakciós díj azonban nem végrehajtási eljárási költség, figyelemmel arra, hogy a MOKK elektronikus felülete térítésmentesen vehető igénybe, ezért a végrehajtást kérő által igénybe vett fizetős felület használata nem szükségszerű az igény érvényesítéséhez.
Mi a teendő a közjegyzőnek okirati végrehajtás esetén, ha a bíróság a végrehajtás alapjául szolgáló okirat érvénytelenségét állapítja meg és az adós erre tekintettel kéri a közjegyzőtől a végrehajtás megszüntetését?
A kérelem elutasításáról szóló végzésben célszerű tájékoztatni az adóst arról, hogy a Vht. 56. § (1) bekezdés szerint a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta. Azonban a közjegyzői okirat nem végrehajtandó határozat[1]. Végrehajtandó határozat például a jogerős fizetési meghagyás, közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó egyéb határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség.
- 62/63 -
Azaz, ha a bíróság pl. peres eljárásban "in integrum restitutiot" rendel el, attól még a közjegyzőnek nincs lehetősége arra, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal elrendelt végrehajtást megszünteti, hanem a jogerős bírósági döntést követően az adósnak - a szükséghez képest - egy újabb pert kell indítani a Pp. 369. § a) pontja alapján.
(Figyelem! Időközben a 2013. évi XCIX. törvény 26. § a) pontja módosította a fenti rendelkezést. A hatályos rendelkezés szerint a végrehajtást elrendelő bíróság akkor is megszünteti az eljárást, ha megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.)
Végrehajtási eljárásban a cégbíróság megküldte a kötelezett felszámolásának elrendeléséről szóló jogerős végzését. Mit csináljak vele?
A bíróság a Csődtv. 38. § (1) bek. alapján járt el. A közjegyzőnek a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatnia kell a végrehajtást foganatosító bíróságot. A végrehajtást foganatosító bíróság nem szükségképpen az adós lakóhelye szerinti bíróság. A Vht. 225. § (6) bekezdése szerint végrehajtást foganatosító bíróságnak azt a bíróságot kell tekinteni, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték. A fizetési meghagyásos eljárásban a végrehajtási lap a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. Erre tekintettel a közjegyző vagy az mbvk által az automatikus ügykiosztásról küldött értesítésében közölt jelölőszám alapján keresi meg az illetékes végrehajtót a végrehajtói névjegyzékben, vagy a https://www.mbvk.hu/arveres/keres.php linken gépeli be a közjegyzői végrehajtási eljárás ügyszámát.
A fenti esetben tehát a közjegyző nem rendelkezik áttételről, hanem megküldi az iratokat.
A közjegyzői okirat szerint a Készfizető Kezes kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az Adós, mint Kötelezett a Kölcsönszerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy helyette a Banknak, mint készfizető kezes fog teljesíteni, s a Bank első írásbeli felszólítására 5 (öt) napon belül megfizeti a Bank részére az Adósnak a kölcsönszerződés alapján fennálló tartozását. Milyen okiratot kell a közjegyzőnek bekérnie a végrehajtást kérőtől a készfizető kezessel szembeni végrehajtás elrendeléséhez?
Álláspontom szerint a készfizető kezes teljesítéséhez a felek a jogszabályban meghatározotton felül egy további feltételt szabtak a szerződésükben. Mivel Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerint, ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa, ezért ebben az esetben az írásbeli felszólítás, mint feltétel közokirattal igazolandó. Ennek hiányában a kezes helytállási kötelezettsége nem áll be.
- 63/64 -
Indíthat-e a kötelezett végrehajtás korlátozása illetve megszüntetése iránti pert, ha a végrehajtási eljárásban arra hivatkozik, hogy a tartozást még a fizetési meghagyás kézbesítését követő napon teljesítette?
A fizetési meghagyás jogerősítése esetén, a meginduló végrehajtási eljárás során a kötelezett, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését megelőző utólagos teljesítésére tekintettel nem indíthat végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert, mert a perben közölni kívánt tény (utólagos teljesítés) még az alapeljárásban következett be, ezért hivatkozása a Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontja és a Pp. 368. § a) pontja alapján csak perújítás alapjául szolgálhat.
A hagyatéki eljárás tényállása szerint, a közjegyző tárgyalás tartása nélkül meghozott hagyatékátadó végzés kézbesítését rendelte el. A tértivevény szerint az örökös meghalt a halála a végzés meghozatala előtt következett be. Mit tehet a közjegyző?
Álláspontom szerint a közjegyzőnek két lehetősége van. Az egyik, hogy az eljárás a Pp. 112. § (2) bekezdése értelmében a törvény erejénél fogva hatálytalan. Hatálytalan annak ellenére, hogy "a hagyatéki eljárás természetéből eredően a hagyatéki eljárásban nyilvánvalóan nincs helye beavatkozásnak és a fél halála miatti félbeszakadásnak" (Anka Tibor: A megújult hagyatéki eljárás), azaz a közjegyző a félbeszakadás tárgyában nem hoz határozatot. Azonban a hatálytalanságról nem is kell határozatot hoznia, mert az ipso iure következik be. Erre tekintettel a közjegyző egyesíti az örökhagyó és az elhunyt örökös hagyatékát.
A másik lehetőség, hogy a közjegyző megkeresi az elhunyt örökös hagyatéki eljárásában illetékességgel rendelkező jegyzőt, hogy közölje az elhunyt örökös jogutódainak címét, vagy a közjegyző öröklési bizonyítványt szerez be, majd az elhunyt örökös örökösének rendeli kézbesíteni a hagyatékátadó végzést. Az ilyen módon kézbesített hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően az elhunyt örökös után a hagyatéki eljárás önállóan kerül lefolytatásra.■
- 64 -
JEGYZETEK
[1] vö. Vht. 12. §-Vht. 23/C. §
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyző, Budapest.
Visszaugrás
