A tanulmány bemutatja az Alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályi környezet változását a különleges jogrend alatt, összegzi a veszélyhelyzet alatti alkotmánybírósági eljárások jellemzőit és tapasztalatait, ismertetve az ügyforgalmi statisztikákat is. A veszélyhelyzeti jogalkotás, valamint jogalkalmazás alkotmányossági kontrollját elvégző érdemi döntések elemzésével bemutatja, hogy milyen sajátosságok figyelhetők meg az eljárásokban, a döntésekben, az alkalmazott alapjog-korlátozási tesztekben és jogkövetkezményekben az Alkotmánybíróság normál jogrendben történő működéséhez képest. A tanulmány választ keres arra is, hogy az alapjog-korlátozásnak különleges jogrend idején milyen korlátai vannak. Az Alaptörvény 54. cikkének tükrében pedig képet ad arról, hogy az Alkotmánybíróságra milyen szerep hárul a veszélyhelyzet idején és ennek a testület a 2020-2021-es pandémia során miképpen tett eleget.
Kulcsszavak: veszélyhelyzet, különleges jogrend, a hatalom korlátja veszélyhelyzet idején, eltérés az ügyrendtől, alapjogi tesztek, szükségesség-arányosság-alkalmasság, alapjogok felfüggesztése, alapjogok korlátozása
A különleges jogrend az alkotmányos szabályozásban a "végszükség kategóriájának államszervezeti vetülete",[1] az államszervezeten kívülről érkező veszélyekkel szembeni, a normál jogrendtől eltérő szabályrendszer, amely a veszélyeztető helyzetek elhárítását célozza. A hatékonyság érdekében - bővített eszköztárral - az állami cselekvés alkotmányos kötöttségeit lazítja, de védelmet is biztosít egyben a "lazításokkal" való esetleges visszaélésekkel szemben.[2] Az alkotmányok maguk adnak felhatalmazást a különleges jogrend idejére szólóan a szabályaiktól való eltérésre. Az alkotmányozó tehát eltérési lehetőséget biztosít "a hatalommegosztáson alapuló államszervezeti szabályokhoz képest annak érdekében, hogy a különleges jogrendet kiváltó okra reagálást követően az állam működése mielőbb visszaállítható legyen az általános szabályok szerinti rendszerre."[3]
A különleges jogrendnek - az államot érő veszély típusai szerint - különböző fokozatai vannak. Az Alaptörvény önálló cím alatt rögzíti a különleges jogrend eseteit, és az arra vonatkozó alapvető szabályokat. Eszerint hat olyan minősített helyzet[4] lehetséges, melyek különleges jogrend bevezetését teszik szükségessé: rendkívüli állapot (hadiállapot, háborús veszély esetén), szükségállapot (hatalom kizárólagos megszerzését célzó fegyveres cselekmény illetve országon belüli fegyveres konfliktus), megelőző védelmi helyzet (a rendkívüli állapotot megelőző helyzetre), terrorveszélyhelyzet (terrortámadás veszélye esetére), váratlan támadás (külső fegyveres csoport váratlan betörése esetén) és veszélyhelyzet (élet- és vagyonbiztonságot fenyegető elemi csapás esetén).[5] Mindezekről az Alaptörvény 48-53. cikkei önálló fejezetben tartalmaznak rendelkezéseket.[6]
A veszélyhelyzet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, amely az államszervezet (normális) alapműködése so-
- 20/21 -
rán nem kezelhető, és ezért rendkívüli intézkedések alkalmazása lesz szükséges.[7] Magyarországon a SARS-CoV-2 vírus által a Covid-19 betegséget okozó pandémia első hullámára reagálva a kormány a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdette a veszélyhelyzetet.[8]
Az Alaptörvény 54. cikke rögzíti, hogy az Alaptörvény alkalmazása különleges jogrend idején sem függeszthető fel, illetve az Alkotmánybíróság működése ekkor sem korlátozható. A pandémiás helyzetben, illetve az emiatt bevezetett különleges jogrend idején nagyobb felelősség hárul az alkotmányosságot védő testületre. A veszélyhelyzetben, amennyiben az Országgyűlés nem ülésezik, az Alkotmánybíróság válik a végrehajtó hatalom egyedüli kontrolljává. A különleges jogrend alatt a jogállamiság megőrzése és a járvány elleni hatékony védekezés miatt bevezetett intézkedések során az alapjogok védelme kiemelten fontos. A különleges jogrend következtében az Alkotmánybíróság tevékenységére vonatkozó szabályozás is módosult: az Alkotmánybíróságról szóló törvényt módosították, az Alkotmánybíróság eljárását szabályozó Ügyrendtől eltérésre volt lehetőség, valamint a testület általános működése is megváltozott.
Az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvénnyel kiegészítette az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényt (Abtv.), és a 2020. június 18-án hatályba lépett 48/A. § beiktatásával lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint az öttagú tanácsok ülése az elnök döntése alapján - személyes jelenlét helyett - elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtarthatóak lehessenek. Az Abtv. felhatalmazta az Alkotmánybíróságot, hogy az üléseket online[9] tarthassa és így szavazhasson, ennek köszönhetően a testület folyamatos működése biztosított volt. Az Alkotmánybíróság a vírushelyzetre gyorsan reagált, a munkát tehát ez nem akasztotta meg, a teljes ülés és az öttagú tanácsok az ügyeket továbbra is folyamatosan tárgyalták. A videókonferencián az ülésen részt vevők azonosítása és a közöttük lévő kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció mindvégig biztosított volt. Az Abtv. módosítása alapján az Abtv. 68/A. §-ának beiktatásával különleges jogrend idején az elnök és a főtitkár feladata lett, hogy gondoskodjanak az Alkotmánybíróság folyamatos működéséről, és megtegyék az ehhez szükséges szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési intézkedéseket.
Az Abtv. 68/A. § b) pontja felhatalmazta az elnököt, hogy engedélyezze az Alkotmánybíróság ügyrendjétől való eltérést. Egyes eljárási kérdéseket és az Ügyrendtől való eltérést az Alkotmánybíróság veszélyhelyzetben történő folyamatos működésével kapcsolatos szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési intézkedésekről szóló 3/2020. (III. 31.) elnöki utasítás (elnöki utasítás) rendezett.[10]
Az ülésezés megkönnyítése végett az öttagú tanácsok határozatképességi küszöbe változott. Az Ügyrend 9. § (3) bekezdésétől eltérően az öttagú tanács határozatképességéhez nem volt szükséges, hogy minden tag jelen legyen, hanem a határozatképességhez elegendő volt legalább négy tag jelenléte.
A korábbi gyakorlattól eltérően, az eljárás gyorsítása érdekében az elnöki utasítás bevezette az egyetértési vélelmet. Ennek értelmében a tervezetek ülésen történő megvitatása előtt az Alkotmánybíróság tagjainak - az Ügyrend 42. § (4) bekezdésétől eltérően - a tervezetre írásbeli észrevételt kellett tenniük, melyben indokaikkal együtt közölniük kellett, ha a tervezet érvelésében foglaltaktól eltérő álláspontjuk volt. Ilyen észrevétel hiányában azt kellett vélelmezni, hogy az alkotmánybíró a tervezettel és annak indokolásával egyetért.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
