https://doi.org/10.59851/jk.81.07-08.2
A fenntarthatóság jogi fogalma empirikus és jogtudományi vizsgálatának alapja, hogy az a jogrendszerben többszintű és szerteágazó normatív konstrukcióként jelenik meg. A kutatás módszertani sajátossága, hogy a hagyományos jogtudományi értelmezést szövegbányászati és témamodellezési eljárásokkal egészíti ki. A kifejezésgyakorisági elemzés, a Matplotib diagram, a vizuális adatreprezentáció (szófelhő), valamint az olyan klaszteranalízisek, mint a látens Dirichlet-allokáció (LDA), a nemnegatív mátrixfaktorizáció (NMF) és a dendrogram alkalmazása lehetővé teszi a fenntarthatóság jogi kontextusainak és funkcionális szerepeinek feltárását. Az eredmények azt mutatják, hogy a fenntarthatóság a magyar jogrendszerben eltérő jogterületeken eltérő normatív funkciókat tölt be: alkotmányos értékként, gazdasági-pénzügyi feltételrendszerként, anyagi jogi kötelezettségként és kormányzási keretként egyaránt megjelenik. E pluralitás egyszerre utal a fogalom integráló erejére és normatív kiüresedésének kockázatára. A szövegbányászati módszerek nem helyettesítik a jogdogmatikai elemzést, inkább annak empirikus megalapozását szolgálják, hozzájárulva a fenntarthatóság jogi fogalmának pontosabb és rendszerszintű értelmezéséhez: azaz a jog képes-e hosszú távú normatív korlátot állítani a rövid távú racionalitással szemben.
Tárgyszavak: fenntarthatóság, jog, szövegbányászat, szófelhő, klaszteranalízis, dendrogram
The empirical and jurisprudential examination of the legal concept of sustainability is based on its appearance as a multi-level, diverse normative construction within the legal system. The research's methodological distinctiveness lies in supplementing traditional legal interpretation with text-mining and topic-modeling procedures. The use of term frequency analysis, Matplotlib diagrams, visual data representation (word clouds), and cluster analyses such as latent Dirichlet allocation (LDA), nonnegative matrix factorization (NMF), and dendrograms allows for the exploration of sustainability's legal contexts and functional roles. The results indicate that sustainability fulfills different normative functions across various legal areas in the Hungarian legal system, manifesting as a constitutional value, a system of economic and financial conditions, a substantive legal obligation, and a governance framework. This plurality simultaneously highlights the concept's integrating power and the risk of its normative emptiness. Text mining methods do not replace legal dogmatic analysis; rather, they serve to empirically substantiate it, contributing to a more precise and system-level interpretation of the legal concept of sustainability: i.e., whether the law can set a long-term normative limit against short-term rationality.
Keywords: sustainability, law, text mining, tag cloud, cluster analysis, dendrogram
A fenntarthatóság az elmúlt évtizedekben a jogi gondolkodás egyik leggyakrabban hivatkozott, ugyanakkor nem egységesen értelmezett fogalmává vált. Megjelenik alkotmányos alapelvként, szakpolitikai célként, jogalkotási követelményként és szabályozási eszközként is. A magyar jogrendszerben többrétegű és funkcionálisan szétszórt módon van jelen: nemzetközi és uniós kötelezettségek révén, alkotmányos szinten, valamint számos ágazati jogszabályban önálló normatív tartalommal.[1] Horizontálisan átszövi a közjogot, a gazdasági és pénzügyi jogot, a környezet- és energiajogot, valamint az oktatás és kultúra szabályozását.[2] Normatív jelentése ugyanakkor fragmentált: az egyes jogterületeken eltérő funkciót tölt be, és nem mindig világos, hogy jogi értékként, célként, kötelezettségként vagy deklaratív elemként működik. A szakirodalom jellemzően dogmatikai vagy jogpolitikai megközelítésben, egy-egy területre fókuszálva vizsgálja a fogalmat. Kevésbé feltárt kérdés, hogy a fenntarthatóság miként jelenik meg a jogi nyelvhasználatban, milyen tematikus mintázatok mentén szerveződik a jogszabályok szövegében, és ezek milyen következtetésekre adnak alapot a fogalom jogrendszeren belüli funkcióiról. Másképpen fogalmazva: a jogtudomány (eddig) elsősorban azt vizsgálja, mit mond a jog a fenntarthatóságról, jóval kevésbé azt, hogyan beszél róla.
A módszertani megközelítés nemzetközi szinten is egyre szélesebb körben jelenik meg az empirikus jogi kutatásokban. A kvantitatív szövegelemzés (quantitative text analysis), szövegbányászat (text mining) és témamodellezés alkalmazása különösen az angolszász jogi elemzésekben (legal analytics, computational legal studies) terjedt el, amely jogszabályok, bírósági döntések és szakpolitikai dokumentumok, jogi adatbázisok mintázatainak feltárását szolgálja. A jelen kutatás e nemzetközi irányzatokhoz kapcsolódva, de a magyar jogrendszer sajátosságaira adaptálva alkalmazza a módszertant. A tanulmány célja annak empirikus szövegelemzéssel történő feltárása, hogy a fenntarthatóság és kapcsolódó kifejezései milyen normatív és funkcionális szerepekben jelennek meg a hazai jogszabályi környezetben.
A kutatás kiindulópontja, hogy a fenntarthatóság a jog nyelvi megjelenésén keresztül is értelmezhető. A tanulmány módszertana a hagyományos jogtudományi értelmezést szövegbányászati és témamodellezési eljárásokkal egészíti ki. A jogi szövegbányászat az 1970-es évek-
- 304/305 -
ben a Boolean-alapú kulcsszavas keresésekkel indult, majd a 1990-2000-es években szabályalapú természetes nyelvfeldolgozással és entitáskinyeréssel bővült, amely már strukturált adatokat tudott kinyerni jogi szövegekből. A 2010-es évektől a big data és a gépi tanulás tette lehetővé a mintázatfelismerést, predikciót és automatizált dokumentumelemzést, míg napjainkban a mélytanulás és a nagy nyelvi modellek szemantikai szinten értelmezik a jogi szövegeket, támogatva a szerződésgenerálást, ítéletösszefoglalást és a prediktív jogi elemzéseket.
Az elemzés első szintje (előfordulások) lehetővé teszi annak feltérképezését, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódó fogalmak milyen intenzitással és milyen kontextusokban jelennek meg az egyes jogterületeken: (i) kifejezés gyakoriság, (ii) Matplotlib fenntarthatósági diagram, (iii) vizuális adatreprezentáció: szófelhő készíthető. A második szinten a tanulmány tematikus témamodellezési eljárásokat alkalmaz klaszteranalízissel (iv) látens Dirichlet-allokáció (LDA, rejtett tematikus struktúrákat azonosító témamodellezés), (v) nemnegatív mátrixfaktorizáció (NMF, lineáris algebrai dekompozíciós módszer) és (vi) vizuális adatreprezentáció: dendrogram (hierarchikus klasztereket ábrázoló fa-diagram). E módszerek nem helyettesítik a jogdogmatikai elemzést, hanem annak empirikus megalapozását és kritikai reflexióját szolgálják.
Számos kutatás alkalmazza ezeket a szövegbányászati, témamodellezés és nagy nyelvi modelleket általánosságban a jogban,[3] de a környezeti vagy pénzügyi fenntarthatóság és a klímaszabályozási trendek feltárására is.[4] A fenntarthatóság és ESG[5]-szabályozás területén különösen erős a computational legal studies és a climate law analytics irányzata, amely nagyméretű jogi korpuszok empirikus elemzésére épül.[6] A fenntarthatóság jogi dimenziója különösen az ellátási láncok, vállalati felelősség és klímajog területén vált hangsúlyossá, amit új szabályozási keretek is tükröznek, mint például a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (EU Corporate Sustainability Due Diligence Directive).[7] A jelen kutatás ezekhez az irányokhoz kapcsolódik, ugyanakkor sajátossága, hogy a fenntarthatóság fogalmának teljes jogrendszeren átívelő, jogszabályi szintű vizsgálatát végzi el a magyar jogban. Fontos megjegyezni, hogy a hazai szakirodalomban is egyre több ezzel foglalkozó könyv, tanulmány érhető el, külön a fenntarthatóság és a jog témakörében is.[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
