Tisztelt Vendégeink! Kedves Hallgatók!
Szeretettel köszöntöm Önöket a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának jubileumi tanévnyitó ünnepségén. Külön is szeretettel köszöntöm elsőéves hallgatóinkat, azokat, akik ma itt személyesen vannak jelen, és azokat is, akik interneten követik az ünnepséget. Gratulálok a sikeres felvételihez, és örülök, hogy karunkat választották!
1995. szeptember 21-én ezen falak között, a győri Városháza dísztermében került sor az ELTE ÁJK és a Széchenyi István Főiskola közös Oktatási Intézetébe felvett joghallgatók ünnepélyes tanévnyitójára. A modernkori győri jogászképzés első tanévnyitó ünnepségén a 116 jogász-gólyát - az eskütételt követően - Szekeres Tamás, a győri főiskola főigazgatója és Ficzere Lajos, az ELTE jogi karának dékánja kézfogással fogadta egyetemi hallgatóvá.
Karunk és a győri jogászképzés támogatói számára nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a mai, jubileumi tanévnyitó ünnepséget is a 120 éves győri Városháza patinás Dísztermében tarthatjuk.
Ezúton is köszönöm Professzor Dr. Dézsi Csaba András polgármester úrnak, hogy lehetővé tette számunkra az évforduló méltó megünneplését.
A jogászképzés 25 évvel ezelőtti elindulása nem volt előzmény nélküli a győri felsőoktatás történetében, hiszen a jogászképzés a városban mintegy kétszázötven éves múlttal büszkélkedhet. Mária Terézia 1776-ban öt királyi jogakadémiát hozott létre Győrben, Nagyváradon, Nagyszombaton, Kassán és Zágrábban. Az így felállított királyi jogakadémiák közül elsőként Győrben indult meg az oktatás, 1776. november 7-én. A királyi akadémiák oktatási és szervezeti rendjét az 1777-ben kiadott Ratio Educationis szabályozta, melynek alapján a jogakadémiákon a kétéves bölcseleti alapozást követően kétéves jogi tanulmányok következtek, és a bölcseleti tanulmányok teljesítése előfeltétele volt a második szintet jelentő jogi tanulmányoknak. A jogi stúdiumok három
- 3/4 -
fő jogterületet fedtek le: jogtörténet, közjog, hazai jog, de kiterjedt a képzés a politikatudomány, a kereskedelem és a pénzügytan oktatására is.
1874-ben átszervezték a jogakadémiai képzést. A tanulmányi rendet és a tantervet összhangba hozták a budapesti és a kolozsvári tudományegyetemek jog- és államtudományi képzésével. Ezidőtől kezdve a jogakadémia hivatalos elnevezése "négy tanfolyammal bíró jog- és államtudományi kar" lett, és kisebb-nagyobb megszakításokkal 1892-ig folytatott jogászképzést.
A győri jogakadémia oktatási színvonalát jól illusztrálja az ott tanító kiváló tudósok nagy száma, akik közül sokan a budapesti tudományegyetemen egyetemi tanári kinevezést kaptak, illetőleg a Tudományos Akadémia tagjai lettek. Konek Sándor egyetemi tanár a győri jogakadémiát úgy aposztrofálta, mint a pesti egyetem tanári "tárházát", minthogy egyik akadémiából sem került ki annyi tudós egyetemi tanár, mint éppen a győriből. A győri jogakadémia professzori karában olyan kiemelkedő jogtudósok oktattak, mint Hajnik Imre jogtörténész, a Győri Királyi Jogakadémia igazgatója, későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszter; Pauler Tivadar büntetőjogász, későbbi igazságügy-miniszter; Timon Ákos jogtörténész, az Akadémia rendes tagja, később a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora.
A Jogakadémia azonban nemcsak tudós tanárai, hanem hírnevessé lett hallgatói által is beírta magát a történelembe. A kiemelkedő hallgatók közül elsőként kell említeni a kar névadóját, Deák Ferencet, a Batthyány-kormány igazságügy-miniszterét, a Kiegyezést alkotmányosan megalapozó jogász-államférfit. Deák Ferenc mellett még számos kiválóság található a névsorban, olyanok, akik kiemelkedő eredményeket értek el közéleti, tudományos vagy irodalmi munkásságukkal. A jogi fakultás hallgatója volt Deák Ferenc testvérbátyja, Deák Antal, Zala vármegye országgyűlési követe; Balogh Jenő, későbbi igazságügy-miniszter, felsőházi tag, a Budapesti Magyar Tudományegyetem tanára, a kodifikáció kiemelkedő szakértője; Horváth Boldizsár, az Andrássy-kormány igazságügy-minisztere, valamint Mikszáth Kálmán. A jogakadémia hallgatóiból többen Győr város vezetői lettek, a teljesség igénye nélkül meg kell említeni, hogy a győri jogakadémián végzett Zechmeister Károly, Farkas Mátyás és Wennes Jenő, akik polgármesterként sokat tettek Győr felemelkedéséért.
Kedves Elsőévesek!
Önök méltán lehetnek büszkék arra, hogy a győri jogakadémia híres hallgatóinak nyomdokaiba lépnek, és a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar hallgatóiként örökösei és továbbvívői a győri tradícióknak. Becsüljék és ápolják a hagyományt, és tegyenek meg mindent azért, hogy a deáki értékek a XXI. század jogásznemzedékei számára is zsinórmértékként érvényesüljenek.
Az 1892-ben megszüntetett győri jogászképzés visszaállítására Győr város polgárai és vezetői részéről többször is voltak próbálkozások. A legnagyobb
- 4/5 -
lehetőség a trianoni békeszerződés aláírása után hontalanná vált Pozsonyi Erzsébet Egyetem befogadása lehetett volna, de az erre irányuló erőfeszítések nem vezettek eredményre, és mint ismeretes, a jelentkező, főként északnyugat-magyarországi városok közül a választás végül a földrajzilag legtávolabb fekvő Pécsre esett.
A jogászképzés újraindításának gondolata a rendszerváltás időszakában merült fel komolyabban, annak a kezdeményezésnek a részeként, amely a győri Főiskola egyetemmé válását célozta. Az egyetemmé válási tervhez sikerült megszerezni Győr város, továbbá az itt működő nagyvállalatok támogatását, mivel egyetértés volt abban, hogy a régió és a város dinamikus fejlődéséhez szükség van az egyetemi szintű felsőoktatás jelenlétére. Az elfogadott stratégiai-fejlesztési terv kijelölte azokat a tudományterületeket, ahol az egyetemi képzés feltételei rövid időn belül megvalósíthatók. Ezek között szerepelt az egyetemi szintű jogász-, közgazdász- és mérnökképzés megindítása. A jogászképzés újraindításában Szekeres Tamás főigazgató és Bihari Mihály, a győri jogi intézet alapító igazgatója szerzett elévülhetetlen érdemeket. A Bihari professzor vezette stratégiai bizottság, melynek tagjai az ELTE ÁJK részéről még Horváth Pál professzor, Kukorelli István, Hársfalvi Rezső és Nagy Tibor Gyula voltak, a SZIF részéről pedig Szalay Gyula főiskolai tanár, elkészítette a jogászképzés megindítására vonatkozó koncepciót. A bizottság az ELTE ÁJK jogászképzésének kihelyezését javasolta, egy a Főiskola és az ELTE ÁJK által létrehozott közös jogi intézet szervezeti keretei között.
A körültekintő előkészítést követően, 1995. június 25-én Szekeres Tamás főigazgató és Ficzere Lajos, az ELTE ÁJK dékánja, valamint Balogh József, Győr város polgármestere aláírta az együttműködési megállapodást, amelynek alapján 1995 szeptemberében újra megindulhatott Győrben a jogászképzés.
A győri jogászképzés újraindulása példaértékű összefogásnak köszönhető: a pénzügyi hátteret az Universitas-Győr alapítványon keresztül a győri önkormányzat, a térség nagyvállalatai és a győri polgárok biztosították. Az infrastrukturális és szervezési feltételeket a Széchenyi István Főiskola, a jogi képzés tartalmi kereteit, tantervét, oktatóit az ELTE ÁJK biztosította. Az együttműködési megállapodáshoz az MTA Jogtudományi Intézete is csatlakozott.
A meginduló képzés színvonalát mi sem mutatja jobban, mint az oktatói kar, hiszen ők fémjelezték az oktatás minőségét. A létrehozott 5 tanszék vezetői - Bihari Mihály, Horváth Pál, Kukorelli István, Lenkovics Barnabás és Vigh József - mellett itt tanított Vavró István, Vörös Imre, Németh János, Földesi Tamás, Halmai Gábor, Kállay István és Földi András, illetőleg a mai napig is itt oktat Lamm Vanda, Mezey Barna, Révész T. Mihály, Szigeti Péter, Verebélyi Imre, Halmai Gábor, Horváth Pál, Földi András és Takács Péter.
2002. január 1-től a Széchenyi István Főiskola egyetemi rangot kapott, így a 2002 szeptemberében az első évfolyamot kezdő joghallgatók már a Széchenyi István Egyetem jogi fakultására iratkoztak be. A jogi képzés az ELTE-től való függetlenedést követően, 2002-2006 között a Jog- és Gazdaságtudományi Kar
- 5/6 -
szervezeti keretei között folyt, melynek dékánja Rechnitzer János professzor, az Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatója pedig Révész T. Mihály egyetemi docens volt. A jogászképzés 2007. január 1-től Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar néven önálló egyetemi jogi fakultásként működik. A önálló jogi kar alapító dékánja, Szalay Gyula 2012. december 31-ig vezette az intézményt.
Karunkon jelenleg 5 szakon - jogász szakon, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási mesterszakon, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszakon, továbbá a felsőoktatási szakképzés keretében jogi asszisztens szakon folyik képzés, mind nappali, mind levelező képzési formában. A fenti szakokon több, mint 1200 hallgató folytat tanulmányokat.
2008-tól működik a magas színvonalú képzést nyújtó Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. A 141 doktori hallgatónkból eddig 68-an abszolutóriumot, 38-an pedig tudományos fokozatot szereztek. A 2020/21-es tanévben 11 doktori hallgató kezdi meg tanulmányait a Doktori Iskolában.
Örömmel állapíthatom meg, Karunk mára - az újraindulásban nagy szerepet játszó professzorok szakmai támogatásával - kinevelte saját oktatói karát. A Kar stabilitása és a jövő szempontjából fontos mutató, hogy az oktatók derékhadát immár a helybenlakó, 30-55 év közötti, tudományos fokozattal rendelkező kollégák alkotják. Oktatóink több, mint 80%-a rendelkezik tudományos fokozattal. Az oktatóink száma 62 fő, amelyből 53-an főállású egyetemi oktatóként, 9-en pedig további jogviszony keretében látják el az oktatói-tudományos munkát.
A 25 éves évforduló alkalmat ad a számvetésre. Óhatatlanul fel kell tenni azt a kérdést, hogy mit jelent egy felsőoktatási intézmény életében a negyed század? A tőlünk jóval idősebb fakultások történetéhez viszonyítva azt mondhatjuk, hogy nem többet, mint a kezdetet.
Amennyiben viszont abból indulunk ki, hogy mit jelent egy ember életében a 25 éves kor, más megvilágítást kap a jubileum.
A pszichológiában ez az életkor a fiatal felnőttkor végét, az igazi felnőttkor kezdetét jelenti. Erre az életkorra többnyire befejeződik az életpálya várható sikerességét meghatározó diplomaszerzés, kirajzolódnak a perspektívák. A jövő alakulása szempontjából jelentős szerepe van a családi háttérnek és annak, hogy egy fiatal miként rakja le a boldoguláshoz szükséges alapköveket.
Az előző metaforát Karunkra vetítve azt mondhatjuk, hogy tartalmas negyedszázad van mögöttünk, köszönhetően annak a ("családi") háttérnek, amit a Széchenyi István Egyetem jelent számunkra, továbbá a saját munkánknak, a karon dolgozó oktatók és nem oktatók erőfeszítéseinek, színvonalas munkájának és hallgatóink teljesítményének. A szép múlt, a sikeres jelen ígéretes felnőttkort vetít előre. A győri jogászképzés újraindulásának 25 éves évfordulóján azt gondolom, hogy szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy a győri jogi kar felnőtté vált, sikeresen teljesítette az újrainduláskor kitűzött célokat, és elfoglalta helyét a minőségi képzést folytató - több száz, vagy több évtizedes múlttal rendelkező - társkarok között. Bebizonyosodott, hogy a felsőoktatási palettán helye van a győri jogi karnak, a régiónak és a városnak szüksége van az általunk kibocsátott, jól képzett diplomásokra, az idei felvételi eredményeink pedig azt
- 6/7 -
mutatják, hogy a képzéseink iránt a kedvezőtlen demográfiai mutatók ellenére növekvő kereslet mutatkozik.
A 25 év sikerei a megteremtett értékek, a közös munka eredményei. Köszönet illeti először is az alapítókat, a Széchenyi István Egyetem korábbi és jelenlegi vezetőit, továbbá mindazokat, akik az elmúlt 25 év során egyetemi oktatóként, hallgatóként, kari vezetőként, az oktatást segítő munkatársként részt vállaltak ebben a munkában.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Hallgatóink!
Bár a kerek évfordulók tanévnyitó ünnepségeit jellemzően a visszatekintés és az elért eredményekről való számadás tematizálja, a jubileum ellenére sem feledkezhet meg a dékán az új tanévről, a ránk váró kihívásokról, feladatokról.
Örömmel jelentem be, hogy a 2020/21. tanévben Karunkon 368 elsőéves hallgató kezdi meg egyetemi tanulmányait. A jogász osztatlan képzés nappali és levelező tagozatára együttesen 212 elsőéves joghallgatót vettünk fel (nappali tagozatra 109, levelező tagozatra 103 hallgatót), amely a kar történetében rekordnak számító, a jubileumhoz méltó eredmény. A többi szakunk közül a munkaügyi társadalombiztosítási mesterszakon 18 fő, az igazságügyi igazgatási (BA) alapképzési szakon 40 fő, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatás alapképzési szakon 21 fő és a felsőoktatási szakképzés keretében működő jogi asszisztens szakon pedig 67 hallgató kezdi meg idén az első évet.
Kedves Elsőéves Hallgatóink!
Az egyetemi tanulmányok nagyon hasonlatosak a hosszútávfutáshoz. Mindkettő kiváló alapozást, céltudatosságot, nagyfokú kitartást és szorgalmat követel. A tanulmányok végén csak azok erőfeszítéseit koronázza siker, akik képesek a kitűzött célt szem előtt tartva, az egyetem nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználva, a választott hivatás gyakorlásához szükséges tudást minden nehézség és akadály ellenére megszerezni.
Önök nem könnyű időszakban kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Az új környezetbe való beilleszkedés, a nagymennyiségű tananyag elsajátításához szükséges jártasság megszerzése, az egyetemi oktatási módszerekhez való alkalmazkodás szokásos nehézségei mellett meg kell küzdeniük a Covid19 vírus okozta új nehézségekkel is, amely azzal járhat, hogy bár jelenléti oktatással indul a 2020/21. tanév, de fel kell készülniük arra, hogy ha a járványhelyzet szükségessé teszi, át kell térni a digitális oktatásra. Ennek érdekében nagyon gyorsan el kell sajátítani az egyetemen használt online oktatási platformok, különösen a Moodle, a Neptun és a COEDU használatát, illetőleg meg kell ismerkedni az internetes jogi adatbázisok működésével. Az előző félév tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy az online tanulás még több céltudatosságot, szorgalmat,
- 7/8 -
mentális és fizikai állóképességet és nem utolsó sorban együttműködési készséget követel hallgatótól és oktatótól egyaránt.
Egyetemünk névadójától, gróf Széchenyi Istvántól származik az a mondás, hogy "Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk." Én is azt kérem, hogy az egyetemi tanulmányaik során szerezzék meg a kompetenciát arra, hogy az útjukba gördülő kövekből lépcsőt tudjanak építeni, mégpedig olyan lépcsőt, amely a csúcsra vezet, a kitűzött célok megvalósításához. Dolgozzanak ezért keményen, gyarapítsák a tudásukat, de mindemellett érezzék jól magukat, éljenek közösségi életet, kössenek barátságokat, és használják ki az egyetem és a város nyújtotta számos kulturális, művelődési, sportolási lehetőséget.
Kedves Elsőévesek, kedves Hallgatók! Kedves Kollégák!
A Kar valamennyi hallgatójának, oktató és nem oktató munkatársának tartalmas és eredményes új tanévet kívánok!
Kedves Vendégeink!
Köszönöm, hogy megtisztelték jelenlétükkel a jubileumi tanévnyitót, és együtt ünnepelhetjük a kar újraindulásának 25. évfordulóját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Győr, 2020. szeptember 2. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán, SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék.
Visszaugrás
