A Magyar Köztársaságban a jogszabályok érvényességi kellékei közé elfogadottan négy elem tartozik. A jogszabályt az arra (mármint a jogszabály megalkotására) feljogosított állami szervnek kell megalkotnia, a megalkotásnak az előírt eljárási rendben kell megtörténnie, a norma - a jogforrási hierarchia elve szerint - nem ütközhet nála magasabb szintű jogszabályba, végül a jogszabályt az előírt módon ki kell hirdetni. E rövid tanulmány a kihirdetés körüli problémákat tűzi tollvégre, ugyanis a kihirdetett jogszabállyal kapcsolatban - álláspontom szerint - jelentős problémákat okoz a mai terjesztési gyakorlat néhány megnyilvánulása. A Magyar Köztársaság hivatalos lapja, a Magyar Közlöny 2003. évi 9. száma I. kötetének címlapján a 4/2003. (I. 30.) PM-BM együttes rendelethez a következő tartalmú lábjegyzetet fűzte a szerkesztőség: "A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2003. évi 9. számának II. kötete tartalmazza, melyet az érintett előfizetők (helyi önkormányzatok, minisztériumok stb.) kérés nélkül megkapnak, a többi előfizetőnek - kérés esetén - megküldjük". A megoldás korántsem nevezhető egyedi jelenségnek, felbukkant ugyanis már többek között a 2002. évi sorozat III. 17-i kiadásában is. Az "eljuttatási módszer" felvet néhány olyan problémát, amelyek nincsenek összhangban több, egy jogállamban elvárható igénnyel. Ezek a gyakorlattal összefüggésben felmerülő anomáliák az alábbiakban jelölhetők meg:
a) Megjegyzendő, hogy a jogszabály megfelelő módon történő kihirdetése mint érvényességi feltétel formailag megvalósul: a hiteles szöveget közli a Magyar Köztársaság hivatalos lapja, a Magyar Közlöny. A probléma abban áll, hogy a szerkesztőség a Közlönyhöz való hozzáférést két módon teszi lehetővé: egyrészt a nyílt árusítású hírlapboltokba való eljuttatással, ahol az érdeklődők a lapot igény szerint megvásárolhatják, másrészt az előfizetés lehetőségének biztosításával. A kétféle megoldás között azonban nem csak a megszerzés lehetősége a különbség, hanem az ellenszolgáltatás módja és mértéke is. Az egyes lapszámok megvásárlása esetében az ellenszolgáltatás csak az adott lapszámra vonatkozik és a teljesítéssel egyidejű: a lap a megvásárlásának időpontjában fizetendő. Az előfizetés esetében mind a fizetés módja, mind a mértéke eltér ettől. Mivel a Közlöny terjedelme az adott évre értelemszerűen korántsem jósolható meg teljes biztonsággal, a szerkesztőség valószínűleg a fix előfizetői díj kalkulálásakor valamiféle addigi átlag szerint számítja ki az előre befizetendő összeget, ami esetenként - a Közlönyben kihirdetendő, a vártnál nagyobb számú és/vagy terjedelmű joganyag megjelenése esetén - alacsonyabb lesz (lehet), mint az egyes lapszámok alapján utólag kapott végösszeg. Az is látható viszont, hogy az előfizetés biztosítása mindkét félnek előnyös lehet: az előfizető a Közlöny megszerzésének egyszerűségét és az ellenérték kiegyenlítésének módját tekintve (tehát kényelmi szempontból), míg a Kiadó a biztos, előre befizetett fix bevétel oldaláról kerül előnyösebb helyzetbe.
b) A szerkesztőség azonban - nyilvánvalóan a kiadásokon való spórolás céljából - a Közlöny egyes lapszámai esetében a fenti módszert alkalmazza, vagyis az előfizetőnek csak utólagos ráerősítés esetén küldi meg az egyébként szerződésben rögzített teljesítési kötelezettség alá eső lapszámokat. Hozzátenném, hogy a Magyar Közlöny arra vonatkozó szerződés alapján történő terjesztése aligha tekinthető pusztán polgári jogi hatásokat keletkeztető jelenségnek: mivel a Közlöny hivatalos lapnak minősül - éppen ezért a kiadását és terjesztését végző szerv, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó is a MeH irányítása alatt áll -, az előfizetésre vonatkozó szerződés nemcsak polgári jogi, hanem közjogi hatásokat is eredményezhet. A terjesztés folyamata ugyanis éppen a jogszabályokhoz való hozzáférést, mint az azokhoz való igazodás előfeltételét teremti meg, így a terjesztésre vonatkozó megállapodásban (vagyis a konkrét előfizetésben) előzetesen nem rögzített, később megjelenő "akadályok" támasztása a jogszabály megismerésének lehetőségét nehezíti. Mivel a központi jogszabályok kihirdetése általában a Magyar Közlönyben történik, a Közlönyben közzétett jogszabály akkor válik megfelelően kihirdetetté, ha bármely állampolgárnak módja van a Magyar Közlöny szóban forgó számát megvásárolni és a reá irányadó jogszabály rendelkezéseit megismerni.1 Az is értelemszerű azonban, hogy ez a megvásárlási lehetőség nem jelentheti azt, hogy az előfizetőnek akkor, ha sürgősen szükséges magatartását az új jogszabályhoz igazítania, és nem kapja meg az ezt tartalmazó - a szerződési kötelezettség alapján neki járó - lappéldányt, telefonon kelljen "ráerősítenie" a rendelésére, vagy önmagának többletköltséget okozva megvásárolnia az adott számot, ha nem kíván hátrányt elszenvedni. Ez a felfogás ugyanis - cinikus volta mellett - nehezen egyeztethető össze a jogállam elvárásaival. Az Alkotmánybíróság ezen túlmenően - hasonló problémaként - vélelmezi, hogy a Közlöny kihirdetésének időpontja a megjelenés időpontja is egyben, vagyis a Közlönyt tilos például "visszadátumozni", ahogy arra a korábbi gyakorlatban volt példa. A testület ezzel összefüggésben megfogalmazott elvárás-rendszere a tárgyalt problémára is különösebb nehézség nélkül vonatkoztatható. Eszerint "a Kormány kötelessége gondoskodni arról, hogy a Magyar Közlönyön feltüntetett napig vagy legkésőbb azon a napon mind a hivatalos lapnak az előfizetők részére történő kézbesítése, mind a nyílt árusítású hírlapboltokba való eljuttatása megtörténjék".2 Itt az Alkotmánybíróság - nézetem szerint - a Közlöny egészére, vagyis minden egyes lapszámra vonatkoztatva fogalmazta meg álláspontját.
Ugyancsak indokolt megemlíteni, hogy az Alkotmánybíróság a jogszabály alkalmazásához szükséges felkészülési időt is úgy tekinti, mint a jogszabály megismeréséhez szükséges tényezők egyikét. A testület - igaz, a jogszabály hatálybalépésének időpontja meghatározásával összefüggésben - úgy fogalmazott, miszerint a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez ún. "kellő időt" kell biztosítani. Ez utóbbi szerint - általános érvénnyel meg nem határozható mértékű - "kellő időt" kell biztosítani többek között a jogszabály szövegének megszerzésére és áttanulmányozására, valamint arra, hogy a jogszabállyal érintett személyeknek és szerveknek legyen lehetőségük arra, hogy eldönthessék: miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez, s az önkéntes jogkövetés feltételeiről való gondosko-dáshoz.3 A feltételhez kötött, tehát igény esetén is mindenképpen késedelmes kézbesítés következtében a Kiadó által "nem-érintettnek" gondolt jogalkalmazói kör a felkészülési, megismerési idő vonatkozásában feltétlenül hátrányba kerül azokkal szemben, akik ugyanolyan előfizetés alapján időben, feltétel nélkül hozzájutnak a hivatalos lap adott számához.
c) Mindezeken túlmenően nehezen egyeztethető össze a jogbiztonság igényével az, hogy az amúgy is kritizálható gyakorlatot folytató szerkesztőség bármiféle felhatalmazás nélkül válogat az előfizetői körbe tartozók között, s mérlegel atekintetben, hogy a szerkesztőségi elképzelések szerint ki az, aki napi munkájához inkább, s ki az, aki kevésbé igényli a mellékletek eljuttatását is. Hozzá kell tenni, hogy ezek az elképzelések - és a rájuk épülő gyakorlat is - egyszerű feltevésen alapulhatnak csak, ennek megfelelően pedig több előfizető is gondba kerülhet akkor, ha az alkalmazni kívánt jogszabályhoz csak utólagos, "második rendelés" keretében férhet hozzá. Ez az adott jogszabály alkalmazása miatt igényelt időtartam tekintetében is problematikus, mivel a jogszabály alkalmazásának kezdetére gyakran a kihirdetés időpontja az irányadó, emiatt konkrét jogeset vonatkozásában anyagi és/vagy eljárási határidők betartása tekintetében kerülhet hátrányos helyzetbe a szerkesztőség által "nem-érintettnek" tartott előfizető. Ennél fogva a szerkesztőség a kifogásolt közlési gyakorlattal, a jogszabály hozzáférhetőségének indok nélkül történő akadályozásával konkrét esetekben nehezítheti meg a felek dolgát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
