Magyarországon a cégalapításkor alkalmazandó cégbírósági illetékek viszonylag magasak. Ez azóta se változott meg, amióta az új Gt. lehetővé tette a cégalapítást egy nagyon egyszerűen strukturált minta okirat alapján. Egy Kft. bejegyezése így 100 000 HUF-ba kerül, egy nyilvánosan működő Rt. bejegyezése pedig 600 000 HUF-ba; míg egy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a bejegyezése 250 000 HUF, lásd az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. §-át. Más országokkal - mint pl. Németország - összehasonlítva ezek a költségek nemcsak meglepően magasak, hanem az európai jog szempontjából aggályosak is.
A 69/335-ös irányelv azzal a céllal került kidolgozásra, hogy hozzájáruljon a szabad tőkeáramlás jogi feltételeinek a biztosításához és így elősegítse a gazdasági unió megvalósítását. Ezen az úton a különböző adórendszerek és a tőkét terhelő közvetett adók állítottak akadályt. Ezért egy olyan rendszert szándékoztak megteremteni, amely megszünteti a többszörös adóztatást. Ennek megfelelően a nevezett irányelv elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy hol és mire lehet "tőkeilleték"-et kiszabni. Ezzel kapcsolatban az irányelv meghatározza, hogy mi is egy "tőketársaság". Az irányelv 3. cikk 1. bekezdése szerint ilyen az Rt., a Kft. és minden nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek tagjai (részvényesei) előzetes engedély nélkül jogosultak eladni részedésüket és a társaság adósságaiért csak korlátozott mértékben felelősek. Az irányelv 3. cikk 2. bekezdése viszont még tágabbá teszi a "tőketársaság" fogalmát, mivel gyakorlatilag minden nyereségszerzési céllal működő társaságot, egyesületet vagy jogi személyt bevon az irányelv alkalmazási területébe.
A tőkeilleték alá esik többek között a cégalapítás, valamint a cég székhelyének a megváltoztatása, lásd 4. cikk I. Az irányelv 10. cikke viszont szabályozza azt, hogy az ott felsorolt ügyletek alkalmával, a tőkeilletéken kívül a tagállamok nem jogosultak semmilyen másfajta adót vagy illetéket felszámolni a tőketársaságoknak és idesorolja a nyilvántartásba vételt is. A 12. cikk 1. bekezdés e) pont viszont lehetőséget nyit arra, hogy a tagállamok kivethessék a díjakat és hasonló illetékeket a cég bejegyezésének ellenértékeképpen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
