Jogos az a felvetés, hogy ma még nem működik teljes mértékben kielégítően az elektronikus közigazgatás. Ami jelenleg működik, az kevés. Környezetváltozás volt, de szemléletváltozás is szükséges e mellé, tehát az önmagában, hogy a jogi szabályozás megtörtént, az nem lesz elegendő. Miért is ilyen terjedelmes a Ket. elektronikus szabályozási része? Röviden azért, mert azt gondoltuk, hogy a garanciális elemeket be kell építeni a törvénybe. Tehát mindenki a saját ötleteit próbálja beépíteni a különböző elektronikus ügyekbe és őszinte tiszteletem a pécsi fejlesztő kollégának, aki azt mondta, hogy prototípusokra lenne szükség és erre kellene továbbmenni.
Hol is tartunk jelenleg? Tehát milyen alapra kell megépítenünk az elektronikus kormányzást? Bemutatom az EUROSTAT egy elemzését arról, hogy mely országok milyen mértékben használják az Internetet, tehát egyáltalán a számítástechnikát. Magyarország e tekintetben nem áll túl jó helyen, ami ugyanakkor azt jelenti, hogy erre az alapra kell nekünk elektronikus kormányzást építeni. Tehát ez az alap, udvariasan kifejezve is, ingatag ahhoz, hogy mi ebből valamit kihozzunk. Ezzel együtt azonban nem állunk rosszul az elektronikus kormányzás terén, bármilyen statisztikai elemzést is vizsgálunk. Egy másik elemzésből, mely ENSZ-es statisztikai adat, kitűnik, hogy a fejlettségünkhöz képest egészen rajta vagyunk a fő törésvonalon, tehát az átlagos szintet elérjük. Egyébként pedig a világon a 27. és 32. közötti besorolásokat adnak a különböző értékelési rendszerek Magyarország számára, tehát ezzel önmagában nem kellene szégyenkeznünk. De ez - hozzá kell tennem -, hogy nagyon sok vonatkozásban csak a látszat. A dolgok mélyén igazán az áll, hogy hiába léteznek is elektronikus rendszerek, ha nem fogják igazán őket használni, s ez sajnos egy nagyon nyugtalanító tény. Ma, megint csak az EUROSTAT-ra tudok hivatkozni, Magyarországon a lakosságnak a 18%-a hajlandó foglalkozni az elektronikus ügyintézéssel és ez tulajdonképpen európai átlagban nem is lenne egy rossz szám, még 15-ök között is vannak nálunk gyengébbek. Tehát a helyzet azért nem teljesen reménytelen.
A továbbiakban röviden a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerről szeretnék beszélni, hiszen mi ezzel próbáljuk meg azt a lyukat betömni, ami végül is az infrastruktúra teljes hiányából és a helyi fejlesztési lehetőségek hiányából adódik. Tehát megpróbálunk egy olya infrastrukturális hátteret adni s egy olyan szolgáltatást biztosítani valamennyi kormányzati és önkormányzati szerv számára (és itt majd kitérnék a csatlakozás problémáira egy kicsit később), ami valahogy be tudja tömni azt az egyébként létező hiányt, hogy se tudás, se forrás nincs arra, hogy ezeket a különböző alkalmazásokat helyi szinten ki lehessen fejleszteni. Természetesen igaz az, hogy ez nem mindenre tud választ adni, de reméljük, hogy sok embernek az életét meg fogja tudni ez is könnyíteni. Volt itt már szó róla, hogy két út létezik az azonosításra ma Magyarországon: az egyik az elektronikus aláírás. Mi a másik utat valósítjuk meg, és ahogy mondtam ennek tulajdonképpen nagyon praktikus okai vannak: ez lényegesen kisebb beruházást igényel mind az ügyfelek, mind a hivatalok számára. Néhány ügyintéző elektronikus aláírással való ellátása hivatalonként bőségesen elégségesnek látszik a jelen fázisban. Mi nem azért harcolunk ma, hogy mindenkinek ott legyen elektronikus aláírás a kezében, ez egyszerűen luxusnak tűnik. Az a lényeg, hogy adott ez az eszköz, amivel hitelesen be lehet küldeni dokumentumokat és ugyanígy egyébként hitelesen vissza is tud majd küldeni. Az új Elektronikus Szolgáltató Rendszer annyiban lesz minőségileg más, mint minden hasonló rendszer, hogy ez nem célrendszerként fog funkcionálni, hanem ez megpróbál egy olyan környezetet létrehozni, amelyikben lényegében egy űrlappal bármelyik ügyintézési folyamat beültethető, és ezen keresztül mindenki számára, minden ügyintézést végző szerv számára tudunk egy olyan infrastrukturális hátteret biztosítani, amellyel ő a saját problémáit meg fogja tudja oldani. Ez tulajdonképpen tehát a központi rendszernek a logikai modellje. A dolognak az a lényege, hogy van egy közös bemeneti felület, ami vagy Internetes vagy pedig szóbeli, és van a másik fele: a kormányközi portál, amit mindjárt bemutatok, és e mögé beállt tulajdonképpen annyi intézmény (és nem törvényszerűen csak közigazgatási), amennyi vállalja ezt a módszert, és ott van mögötte infrastruktúrának elsődlegesen az EKG, az elektronikus kormányzati gerinchálózat, de természetesen az Internet felé is megvannak most már a csatlakozási modelljeink.
Vizsgáljuk meg, hogy milyen konkrét feladatai vannak az ügyfélkapunak: ugye a KET előírta a viszontazonosítás megvalósítását. Ez úgy tűnik, hogy most már kellő stabilitással működik és működik az Interneten keresztül is, erre is vannak sikeres példáink, tehát ez is működik. Működik az egykapusága, tehát egymás után több független ügyet is lehet vele intézni, és működik most már és elsejétől még nagyobb terjedelemben és oda-vissza működni fog a biztonságos tároló, ami azt jelenti, hogy ha az ügyfél nem vállalja azt, hogy a saját internetes levélcímére kéri a levelet, mert az egyébként mások számára is hozzáférhető, akkor van egy jobban védett belépési lehetősége. Mint látszik, természetesen ehhez mi az összes egyébként szabványos aláíró alkalmazást illeszteni akarjuk. Feltett szándékunk, és már folynak az előkészítő munkálatok, hogy az összes alternatív aláíró eszköznek is megfeleljen. Végül pedig még egy időbélyeg szolgáltatásról kell beszélnem, ami rögzíti a beérkezési állapotot és abban a pillanatban a megváltoztathatatlanságot is biztosítja. Fizetéssel még ebben a pillanatban nem rendelkezünk. Ma még csak csekkel tudjuk a fizetést fogadni, de ennek az előkészítése is folyamatban van. Terveinkben az szerepel, hogy az év végére meglesz, de ez elsősorban anyagi kérdés. Itt szeretném azt kiemelni, hogy mi tényleg minőségileg mást szeretnénk elérni ezzel az elektronikus ügyintézésben, hiszen ez nem egy nyolc órás nyitvatartási rendszer, hanem minden infrastrukturális eleme valóban 24 órában áll rendelkezésre: értem ez alatt az Ügyféltájékoztató Központot, a mögötte lévő elektronikus szolgáltatásokat, illetve általában a rendszereket.
A KÜK-ről csak egy egész rövid gondolat, annyi amit már elmondtam, azon felül, hogy ezen keresztül közérdekű bejelentéseket is lehet tenni, illetve párhuzamosan három idegen nyelven is fogadja a bejelentéseket és ad tájékoztatást. Feltett szándékunk, hogy ebben sokkal érdemibb együttműködést alakítunk ki valamennyi már létező ügyfélszolgálattal, de ebben nagyon nehezen és nagyon sok egyeztetés árán sem mondhatom azt, hogy valami ugrásszerűséget értünk volna el. Az időpontfoglalásról. Úgy gondolom, hogy ez is egy olyan nagyon egyszerű szolgáltatás tulajdonképpen, de ez is nagyon szépen mutatja, hogy micsoda szemléleti korlátok vannak az elektronikus közigazgatás környékén, ugyanis ezt sem hajlandók igazán alkalmazni a különböző, akár csak okmányirodák, pedig tényleg minden adott hozzá. Tehát két kemény évünkbe került gyakorlatilag, hogy a 280 okmányirodában, ami egyébként legalább részben BM felügyeletű, el tudtuk ezt a rendszert vinni, és még ma is ott tartunk, hogy sok helyen nehezen hozzáférhető időket rakják ki az ügyfelek számára elektronikus hozzáférésre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
