A statisztikai adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben csökken a házasságkötések száma, míg egyre többen döntenek úgy, hogy házasságukat felbontják. Mindezekkel párhuzamosan egyre növekszik az élettársi kapcsolatok száma.1 Sokan nem is gondolják át, hogy van-e, illetve lehet-e különbség a két kapcsolat között. Általános az a vélemény, hogy "nem a papír tesz minket boldoggá." Tény, hogy a boldogságot nem a - nevezzük nevén - házassági anyakönyvi kivonat adja, mégis indokolt ezen kapcsolatok elemzése, mert indokolni kell a tényt, hogy hatékony jogi védelem alatt csak a házasság áll.
A hazai jogban a házasság és az élettársi kapcsolat jogi szabályozottsága jelentős eltéréseket mutat, annak ellenére, hogy számos hasonlóság is fellelhető a két jogintézmény között.
Ezen tanulmány keretei között arra vállalkozom, hogy párhuzamba állítom a házasságot az élettársi kapcsolattal és - a teljesség igénye nélkül alátámasztva - bebizonyítom, hogy nemcsak "a papír" a különbség közöttük. Tekintettel arra, hogy a tanulmány keretei szűkösek, arra törekszem, hogy minél több szempontot tudjak felsorakoztatni, mellőzve a részletes kifejtést.
Induljunk ki a fogalmakból! A házasság egy férfi és egy nő házassági életközösséget létrehozó kapcsolata, amely a házasság érvényes megkötésével családot létesít, házastársi jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. Élettársi kapcsolatról akkor beszélünk, ha házasságkötés nélkül egy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben él együtt két személy.2
Míg a házasság anyakönyvezésre kerül, és a későbbiekben a házassági anyakönyvi kivonat bizonyítja a házasság tényét, addig az élettársi kapcsolatokat Magyarországon nem regisztrálják. Ha valaki hivatkozni akar arra, hogy élettársi kapcsolatban él(t), akkor ezt többek között az élettársak lakcímkártyáján szereplő azonos címmel tudja igazolni, ennek hiányában a tanú bizonyítás is szükséges lehet. Természetesen, mint ismeretes, a polgári perben szabad bizonyítási rendszer van és a felek bármilyen más módon is igazolhatják, hogy közöttük élettársi kapcsolat áll(t) fenn, s ezen bizonyítékokat a bíróság a Pp. 206. §-a alapján szabadon mérlegeli.
A házasság, - mint ahogy ez a tanulmányból is egyértelműen kiderül - családjogi jogviszonynak minősül, míg az élettársi együttélés - ha azt nem követi házasságkötés - polgári jogi jogviszony.
Házasság csak akkor jöhet létre, ha az a jogszabályban3 meghatározott módon és feltételek mellett a felek anyakönyvvezető előtt kötik meg.4 Ezzel szemben az élettársi kapcsolat a törvény erejénél fogva keletkezhet, de nem szükséges hozzá semmiféle hatósági eljárás, procedúra. Nemcsak a házasságkötési eljárás van jogszabályi feltételekhez kötve, hanem annak felbontása is akár több lépcsős folyamat. Ismeretes, hogy a házasságot csak a bíróság bonthatja fel és amennyiben annak jogi feltételei fennállnak, akkor is 1-2 hónap és legalább egy bírósági tárgyalás5 az, amivel a feleknek számolnia kell. A házasság felbontása történhet közös megegyezéssel vagy ennek hiányában tényfeltárás útján. A házasságot a bíróság csak akkor bontja fel, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.6 Ezzel szemben az élettársi kapcsolat megszüntetése nincs hatósági eljáráshoz kötve. Az élettársi kapcsolat véget ér, ha a korábbiakban ismertetett fogalmi feltételei már nem állnak fenn. Természetesen mind a házasság, mind az élettársi kapcsolat megszűnik, ha az egyik vagy mindkét fél meghal.
Az élettársak közötti érzelmi, gazdasági közösségre tekintettel számos jogszabály az élettársakat a hozzátartozók körébe sorolja. A Polgári Törvénykönyv speciálisan, a többi jogszabálytól eltérően a házastársat a "közeli hozzátartozói" körbe, míg az élettársat a "hozzátartozók" között tünteti fel.7
A többi jogszabály nem következetes a Ptk.-ban alkalmazott megjelölés tekintetében, ugyanis a házastársakat, illetve az élettársakat hol hozzátartozóként8, hol közeli hozzátartozóként9 említi.
Amint az ismeretes, a házastársi vagyonközösség létrejöttéhez két elem nélkülözhetetlen: az érvényes házassági kötelék10 és a házassági életközösség létrejötte. Ezzel szemben az élettársi kapcsolathoz csak az életközösség megléte szükséges. Az életközösség - legyen ez házassági vagy élettársi - jellemzője az egy lakásban lakás, egy háztartás vezetése, közös gazdálkodás, összetartozás érzése, gyermekek nevelése, rokonokról való közös gondoskodás, szexuális élet stb.11 Közismert, hogy ezen ismérvek nem mindegyikének kell fennállnia, vagy egy időben fennállnia ahhoz, hogy a felek közötti életközösség megállapítható legyen.
A házassági vagyonjogra a Csjt. 27-33. §-ai irányadóak. A Csjt. 27. §-ában foglaltak alapján a házastársak között a házasság megkötésével házastársi vagyonközösség keletkezik a házassági életközösség idejére. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindaz, amit - akár együttesen, akár külön-külön - a házassági életközösség ideje alatt szereztek. A törvény tehát vélelmet állít fel az életközösség fennállta alatt megszerzett, illetve annak megszűntekor meglévő vagyontárgyak, vagyis a közös vagyon mellett. E vagyontárgyakat tehát a házastársak közös tulajdonának kell tekinteni. "A házastársi közös vagyon címén történő tulajdonszerzés nem a bíróság ítéletével vagy az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, hanem a törvény rendelkezése alapján."12
A házasság tartama alatt szerzett minden vagyon akkor is közösnek minősül, ha azt vagy az egyik, vagy a másik fél a saját munkájával szerezte. Így például közösnek számít az életközösség alatt szerzett vagyon, ha az egyik házastárs a házasság tartama alatt csak a háztartást vezette, illetve a gyermekeket látta el, vagy nem volt keresőképes valamilyen betegség következtében. Osztatlan vagyonközösség jön létre akkor is, ha az egyik házastárs a másiknál lényegesen többet keresett és nyilvánvaló tény, hogy vagyonuk ebből a többletkeresetből származott. A házastársi vagyonközösség alól természetesen kivételt képeznek azok a vagyontárgyak, amelyek valamelyik házastárs különvagyonába13 tartoznak.
A Csjt. 27. §-ának (2) bekezdése alapján azonban az előbbiektől eltérően a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak, a házassági életközösség tartamára az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik, vagyis a Csjt. rendelkezéseitől eltérően is meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül közös, illetve a különvagyonba . A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez szükséges annak közokiratba14 vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba15 foglalása.16 Ezáltal a házasulók akár teljesen, akár részlegesen is rendezhetik a törvénytől eltérően vagyoni viszonyaikat. A jó erkölcsbe ütközik és ezért semmis az a házassági vagyonjogi szerződés, amely az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét valós ellentételezés nélkül a másik házastársnak juttatja.17
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
