Az alábbi tanulmány megírásában több ok is motivált. Egyrészt mint szakvizsgára készülő és titkári (majd bírói) kinevezésben reménykedő bírósági fogalmazóban felmerült bennem a kérdés, hogy vajon más országokban milyen feltételekkel válhat valaki bíróvá, illetve milyen szakmai képzésen kell részt vennie a pályázónak a kinevezést megelőzően - és azt követően. A bírósági fogalmazók kiválasztásának a közelmúltban történő reformja, valamint a Magyar Bíróképző Akadémia felállítása és ezzel együtt a bírósági dolgozók képzésének új alapokra helyezése is apropóul szolgált a dolgozat megírásához. Emellett Magyarország európai uniós tagsága is indokolja a többi tagállam képzési gyakorlatának megismerését. E dolgozatban - terjedelmi okokból - elsősorban a francia "bírósági fogalmazók" kiválasztásának rendszerével foglalkozom, az ők, valamint a bírák képzése további tanulmányok tárgyát képezi.
Francia és angol nyelvű fordító szakos hallgatóként mind az érdeklődésem, mind nyelvismeretem behatárolta a vizsgálható országok körét. Mivel az Egyesült Királyságban a bírák kinevezése a magyar gyakorlattól teljesen eltérő elvek szerint történik, jelen dolgozatom témájának a franciaországi bírák kiválasztásának rendszerét választottam. A franciaországi gyakorlat bemutatása azért is időszerű, mert a közelmúltban Magyarországon tapasztalható változások (központi felvételi vizsga bevezetése, MBA felállítása) és a Franciaországban már régóta alkalmazott gyakorlat között több közös vonás is felfedezhető.
A dolgozat címével kapcsolatban két pontosítást szükséges tenni. Bár a franciaországi gyakorlat fő vonásaiban összehasonlítható a magyarországi kiválasztási és képzési rendszerrel (egyetemi végzettség megszerzése után átlagosan három-négy év képzés és szakmai gyakorlat szükséges a bírói kinevezéshez), részleteiben azonban több fontos ponton is eltér attól. Mint látni fogjuk, a franciaországi rendszerben a bírói hivatásra készülő igazságügyi dolgozók jogállása és feladatai csak részben egyeznek meg a magyarországi bírósági fogalmazókéval, tehát a "fogalmazó" kifejezés használata nem igazán megfelelő. Emellett Franciaországban a bírák és az ügyészek kiválasztása és képzése egységesen, a Nemzeti Bíróképző (pontosabban "magisztrátusképző") Iskola keretei között zajlik. Az ezen intézményben tanulmányokat folytató hallgatók pontos elnevezése ennek alapján a francia terminológiát követve "igazságügyi hallgató" (auditeurs de justice) és nem bírósági fogalmazó.
Franciaországban az igazságügyi hallgatók bírói és ügyészi hivatásra felkészítő képzésének színtere a Bordeaux-ban található Nemzeti Bíróképző Iskola, amely intézmény évente körülbelül száz főt vesz fel hallgatói sorába. A felvehető hallgatók számát - az előrelátható személyi szükséglet függvényében - minden évben előre miniszteri rendelet határozza meg (2009-ben és 2010-ben ez a keretszám 105 fő volt). Az intézményben mintegy három éven keresztül zajlik a hallgatók képzése, akik - ha alkalmasnak minősülnek - automatikusan kinevezéshez jutnak a tanulmányaik befejezését követően. Így a jövendőbeli bírák kiválasztása sorában az első és legfontosabb próbatétel a bíróképző intézet felvételi vizsgájának sikeres teljesítése.
A jelentkezők végzettsége, szakmai múltja és tapasztalata alapján három különböző felvételi vizsgát szerveznek, és minden pályázó maximum háromszor próbálhat szerencsét az egyes vizsgákon. Az első típusú ("külső") vizsga az egyetemet frissen végzett hallgatók számára nyitott, a második típusú ("belső") vizsga a köztisztviselők, a harmadik pedig a legalább nyolc év szakmai tapasztalattal rendelkező pályázók tudását és alkalmasságát méri fel. Az első típusú vizsga alapján a hallgatók 65-77%-a, a második típusú alapján 18-25%-a, a harmadik alapján 5-10%-a nyer felvételt a hallgatók sorába1. Ez a szisztéma biztosítja a jogászi pályák közötti átjárhatóságot és lehetővé teszi a különböző (nem jogi) szakértelemmel rendelkező személyek beintegrálását a bírói karba anélkül, hogy a felvételi eljárás egységessége és az esélyegyenlőség elve sérülne.
A felvételire központilag, miniszteri határozat által meghatározott időpontban és - az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - mintegy 40-50 helyszínen (beleértve a tengerentúli megyéket is) kerül sor. Az alkalmassági vizsgát júniusban, négy egymást követő napon tartják, a szóbeli vizsgák pedig november és január között zajlanak. Az oktatás februárban kezdődik. A vizsgát a Nemzeti Bíróképző Iskola szervezésében az intézmény független vizsgabizottsága folytatja le. A vizsgabizottság összetételét miniszteri rendelet határozza meg, a vizsgáztatók személyének kiválasztására miniszteri határozat alapján történik. A tízfős vizsgabizottság elnöke a Semmítőszék egy tanácsosa, tagjai pedig bírák, egyetemi tanárok, valamint egy ügyvéd, egy pszichológus, és egy személyügyi szakember.
A felvételi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a pályázó teljesítse a rendeletben meghatározott feltételeket. A francia állampolgárság, a közügyekben való részvételhez való jog, a fizikai alkalmasság, a katonai szolgálat teljesítése és az erkölcsi bizonyítvány megléte minden pályázó esetén szükséges.
A magyarországi rendszerhez képest fontos különbség, hogy míg nálunk csak jogi diplomával lehet bíróvá válni, Franciaországban - mint látni fogjuk - ez nem követelmény. Bár a felvételi vizsga nagyrészt a jogi tudást felmérő feladatokból áll, a bírói hivatás gyakorlásához szükséges ismeretek megszerzése elsősorban a bíróképző intézmény keretei között zajlik. Mindezek mellett azonban a ténylegesen felvett hallgatók túlnyomó többsége jogász. A 2007-ben2 felvételt nyert 160 hallgató közül mindössze 9-en nem rendelkeztek jogi (illetve politikatudományi) egyetemi végzettséggel.
Annak érdekében, hogy a felvételi vizsgára való felkészülést segítse, a bíróképző iskola központilag szervezett és finanszírozott - és elsősorban a jogi egyetemeken megtartott - előkészítő képzéseket tart. Már az előkészítő tanfolyamra történő bejutás is komoly próbatétel, többfordulós felvételi vizsgán választják ki a résztvevőket. E kurzusok hallgatói a Nemzeti Bíróképző Iskola "gyakornokai", akiket - csakúgy, mint az igazságügyi hallgatókat - az igazságügyi miniszter határozatban nevezi ki. Az előkészítő kurzusok különböznek annak függvényében, hogy melyik típusú vizsgán kíván részt venni a jelentkező, például a második típusú versenyvizsgára készülők esetében a képzés nappali, míg a harmadik típusú vizsgára készülők esetében levelező rendszerben zajlik.
Az adott évben felvett hallgatók kétharmada-háromnegyede (miniszteri rendelet által előre meghatározott létszámban) e vizsgán keresztül lesz az intézmény hallgatója. A 2000-es évek elejéhez képest a felvehető hallgatók száma az évtized végére körülbelül a felére, 2007-re 123, 2009-re 80 főre csökkent. Az ezekre a helyekre jelentkezők száma azonban a '90-es évek közepétől kezdve folyamatosan 2000 fő felett van, az utolsó (2007-es) adatok szerint ez 2126 fő volt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
