A felszámolás elrendelését követően az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségeit a Csődtörvény 31. §-a, a kötelezettségek elmulasztásának szankcióját a Csődtörvény 33. §-a tartalmazza.
A kötelezettségek elmulasztásához a 2009. évi LI. törvény alapján 2009. szeptember hó 1. napjától egy további jogkövetkezmény kapcsolódik, mely az egyszerűsített felszámolás elrendelésére vonatkozó szabályok között került megfogalmazásra. A Csődtörvény 63/B. § (1) bekezdése szerint a felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. A bíróság a felszámoló jelentése és az az ellen esetlegesen benyújtott kifogás alapján végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését [Csődtörvény 63/B. § (4) bekezdés].
A 2009. évi LI. törvénnyel beiktatott 63/B. § (6) bekezdése értelmében a bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét az eljárás költségeinek viselésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Az eljárási költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyást biztosító részesedéssel (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhe-
- 12/13 -
lyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
A 2009. évi LI. törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint, ha az iratanyag hiányos, rendezetlen, akkor a cégvezetőknek, sőt a többségi cégtulajdonosoknak is megteremtődik az anyagi felelőssége annak érdekében, hogy a vagyontalan cég megszüntetésével kapcsolatos eljárások költségeit ne az állam fizesse. Az adós vezetője az iratanyag hiányossága, illetve az éves beszámoló törvény által előírt nyilvánosságra hozatalának elmulasztása esetében kötelezhető a bíróság által az egyszerűsített felszámolási eljárás költségeinek viselésére. A Csődtörvény módosítás a 2006. V. törvény 87. §-ában (Ctv.) meghatározott szankciót egészíti ki azzal, hogy ha a cég egyszerűsített felszámolási eljárásban szűnik meg, akkor a cégvezetőt lehet marasztalni az egyszerűsített felszámolási eljárásnak a költségeiben.
A törvény a (6) bekezdésben a többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag felelősségét is szabályozta, arról azonban nem rendelkezett, hogy a felszámolást lefolytató bíróságnak kell-e megállapítania határozatában a kezesi felelősséget. A többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagot előzetesen nem kellett tájékoztatni az egyszerűsített kérelem benyújtásáról, erre előírást a 63/B. § (1) bekezdése nem tartalmazott. Amennyiben a felszámolást lefolytató bíróság állapítja meg felelősségét, a határozat ellen fellebbezési jog illeti meg a Polgári perrendtartás szabályainak megfelelően a rá vonatkozó rendelkezéssel szemben. Felmerült kérdésként, hogy az írásbeli jelentést, vagyonfelosztási javaslatot, a felszámolónak a költségek viselésére vonatkozó javaslatát részére meg kell-e küldeni. A törvény az adóhatóságok és a hitelezők részére kézbesítésről rendelkezik, így álláspontom szerint ilyen kötelezettsége a bíróságnak nem volt. A többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag jogorvoslattal az eljárást befejező, kezesi felelősségét megállapító határozattal szemben élhetett.
A 2011. évi CXCVII. törvény 2012. március hó 1. napjától módosította az idézett rendelkezéseket, egyértelműen meghatározta a megtérítendő eljárási költségek körét, rendelkezett arról, hogy a felszámolást kezdeményező hitelezőnek meddig kell kezdeményeznie a korábban általa megfizetett illeték és közzétételi költségtérítés megtérítését az adós vezetőjétől és kiegészült a szabályozás azzal, hogy a vezető az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztása esetén felróhatóságtól függően marasztalható a költségekben. Hatályon kívül helyezésre került az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesi felelősségére vonatkozó szabály.
A Csődtörvény jelenleg hatályos 63/B. § (6) bekezdése szerint a bíróság az egyszerűsített felszámolás elrendelése esetén az eljárást befejező végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámoló részére az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetésre kerülő díjnak az állam javára történő megtérítésére, továbbá [ha erre irányuló kérelmet terjesztett elő a (4) bekezdés szerinti végzés meghozatala előtt] a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező részére a hitelező által megfizetett illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
