A prostitúcióval kapcsolatos jogi modellekről szóló vitákban az egymással szemben álló emberi jogi elvek összeegyeztethetetlensége széles körben ismert a szakpolitikai döntéshozók és a társadalmi mozgalmakat képviselők körében, világszerte. A közelmúltban azonban a világ számos országában került-kerül sor jogszabályi és közpolitikai változásokra, valamint releváns fejlemények történtek nemzetközi-szupranacionális szinten is. Eközben a diskurzust a terminológia figyelemre méltóan árnyalt differenciáltsága jellemzi: a szóhasználat jelzi a vitában részt vevő álláspontját, egy dokumentum megközelítését vagy egy intézkedés tervezett hatását. A jelen tanulmány - melynek fókuszában Európa (még közelebbről pedig Magyarország) áll ugyan, de a látószöge tágabb - a "prostitúció" és a "szexmunka" kifejezések implikációinak és kontextusainak, valamint az emberi méltóság különböző értelmezéseinek feltárásánál többre vállalkozik.
Kulcsszavak: prostitúció, szexmunka, emberkereskedelem, emberi méltóság
Debating legal models regarding prostitution: the significance of terminology. The irreconcilability of clashing human rights principles in debates about the legal models regarding prostitution is widely known among policymakers and social activists in the field, worldwide. However, regulatory and public policy changes have taken place recently, or are taking place, in numerous countries, with relevant developments at the international/supranational level. Meanwhile, the discourse is characterised by a differentiation of terminology that is remarkably nuanced: the choice of words designates a speaker's position in the debate, a document's approach, and the intended impact of a measure. This study, which focuses on but is not limited to Europe (and more particularly, to Hungary), goes beyond exploring the implications and contexts of the terms "prostitution" and "sex work"; and the different interpretations of human dignity.
Key terms: prostitution, sex work, trafficking in human beings, human dignity
Tanulmányunkban azt állítjuk, hogy gyakorlatilag lehetetlen semleges módon megvitatni a szexkereskedelemmel kapcsolatos jogi, illetve politikai kérdéseket. A szóhasználat elkerülhetetlenül kijelöli - vagy felfedi - a beszélő álláspontját, mégpedig szinte azonnal: ha nem is az első mondatban, de a másodikban alighanem. Ezért a tanulmányt a pozíciónkra vonatkozó utalással kell kezdenünk - ami most nem egy identitáspolitikai gesztus a részünkről,[1] hanem szellemi vállalkozásunk koncepcióját tekintve elkerülhetetlen reflexió. Tehát: mind az elméleti orientációnk, mind a szakmai tapasztalatainkból levont következtetéseink az abolicionista álláspont felé vezettek minket (melyet alább kifejtünk); mi több, mindketten részt vettünk már az abolicionista álláspont érvényesítését célzó tanácsadói-szakértői tevékenységekben. A téma tárgyalása során nem is törekedhetünk többre, mint intenzív önreflexióra és önfegyelemre, tekintettel arra, hogy a teljesen semleges tárgyalás - a téma természetéből adódóan - gyakorlatilag és fogalmilag egyaránt lehetetlen. Ami a cikk címét illeti, mivel a témával kapcsolatos álláspontunk homályban hagyása az érthetőség rovására ment volna, a "prostitúció" kifejezés használata mellett döntöttünk. A tanulmány során alapértelmezésben ezt a kifejezést fogjuk használni az "ellenszolgáltatásra váltott szex" jelenségére.[2] Továbbá, a "kliens" kifejezést fogjuk hasz-
- 12/13 -
nálni arra a szereplőre, aki vásárolja a szexet, egyszerűen azért, mert ez a kifejezés széles körben elterjedt és érthető. E kifejezés használatával azonban nem szándékunk azt sugallani, hogy a szex vásárlása legitim fogyasztói magatartás. (Valójában még az általunk a tranzakcióra használt kifejezés, a "szex vásárlása" sem tekinthető semlegesnek, de közérthető kifejezést kellett választanunk.)
Korunkban a prostitúcióval kapcsolatos kérdések világszerte fontos emberi jogi, illetve társadalmi igazságossági témának számítanak; valamint olyan témának, amely kapcsolódik a nők emberi jogai, illetve és a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség kérdésköréhez, tekintettel arra, hogy a nők (és lányok) kétségtelenül felülreprezentáltak a prostituáltak, a férfiak pedig a kliensek körében.[3] Hasonlóan számos más, az emberi jogok és a társadalmi igazságosság területén felmerülő kérdéskörhöz, ezt is rengeteg ellentmondás övezi. Kiinduló állításunk az, hogy a prostitúcióval kapcsolatos fő kérdések lényegében eldönthetetlenek a kortárs, szekuláris emberi jogi gondolkodás keretei között. Ennek okait a tanulmány második részében mutatjuk be röviden.
Részben a jelenség eltérő normatív felfogásaiból, valamint jelentős mértékben az egyes országok eltérő társadalmi-gazdasági - sőt geopolitikai - kontextusából fakadóan a prostitúcióval kapcsolatban különböző jogi megközelítések alakultak ki. A tanulmány harmadik részében ismertetjük a főbb jogi megközelítéseket, valamint a jogszabályi keretekhez kapcsolódó szakpolitikai megoldásokat, míg a negyedikben vizsgáljuk meg a terminusok használatát, összehasonlító elemzést adva. Különös figyelmet fordítunk a nemzetközi jogi, illetve a nemzetközi szervezetek által kiadott dokumentumokban használt kifejezésekre. Azt állítjuk, hogy a szóhasználat differenciáltsága az álláspontok kidolgozottságát mutatja, és egyúttal mozgásban tartja a jogi és közpolitikai alternatívákról szóló vitát.
Tanulmányunk a jogi antropológia területéhez kapcsolódik, amennyiben a jog társadalmi kontextusára és nyelvi beágyazottságára összpontosítunk (Griffiths 2017), valamint összehasonlító szempontok alkalmazására is törekszünk (Nafziger 2017).
Nyilvánvaló, hogy a prostitúció kérdése a 21. században emberi jogi, illetve társadalmi igazságossági kérdésként kereteződik, gyakorlatilag globális szinten. Ugyanakkor azt is állítjuk - nemcsak az elméleti szakirodalom és a vonatkozó emberi jogi dokumentumok, hanem saját szakmai tapasztalataink alapján is -, hogy a prostitúció körüli viták nem dönthetők el (szekuláris) normatív érvek alapján. Természetesen azt is meg kell jegyeznünk, hogy a való életben, azaz az alkotmánybíróságok termein kívül, a prostitúció jogi megközelítésével kapcsolatos kérdéseket gyakorlatilag soha nem pusztán normatív (emberi jogi vagy alapjogi) alapon vizsgálják. Szinte mindig előtérbe kerülnek az empirikus érvek, amelyek a különböző jogi és közpolitikai intézkedések társadalmi hatásaira, illetve hatékonyságára vonatkoznak, és amelyeket különböző mutatókkal, számításokkal, becslésekkel vagy előrejelzésekkel próbálnak kifejezni, illetve alátámasztani a vitapartnerek. Végül, függetlenül attól, hogy mennyi idő van a vitára, a felek feldúltan állnak fel az asztaltól, és keserű érzésekkel távoznak a helyszínről - ez a tipikus forgatókönyv.
A prostitúció mellett két másik téma juthat az eszünkbe, amelyek szintén frusztráló és végtelen vitákat váltanak ki a világ különböző részein, és amelyek ugyancsak lényegileg kapcsolódnak a nőkhöz: a béranyaság és az abortusz kérdésköre. Megjegyzendő, hogy 2022 óta - amikor az Egyesült Államok legfelső bírósága hatályon kívül helyezte a Roe v Wade döntést - az utóbbi téma sokkal feljebb került a globális emberi jogi diskurzus napirendjén, és ezzel összefüggésben egy sor kontextusfüggő, empirikus érv exportálódott az USA-ból a nemzetközi színtérre, ami még inkább ellehetetleníti a téma megvitathatóságát (Balogh 2023). Az abortuszról, a béranyaságról és a prostitúcióról szóló viták szisztematikus összehasonlítása azonban meghaladná e tanulmány kereteit. Egy közös pontot mégis érdemes kiemelni: az e témákkal kapcsolatos normatív érvek körében előbb-utóbb óhatatlanul felmerül az emberi méltóság fogalma. Erre pedig aligha véletlen egybeesésként, sokkal inkább kulcsmozzanatként tekinthetünk - amely feltétlenül figyelmet érdemel, a jelen tanulmány korlátozott keretei között is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
