Ahhoz, hogy az elutasítás, illetve a későbbi eljárásban milyen ügyszám alatt folyik az eljárás, a BÜSZ-nek szabályozni kellett azokat az ügycsoportokat, amelyek a lehetséges ügyérkezéseket takarják. A törvény logikáját folytatva először ezzel a kérdéssel foglalkozunk. A BÜSZ előírásai közé a 18/2015. (VIII. 28.) IM rendelet iktatta be a természetes személyek adósságrendezési eljárásnak ügycsoportjait.
A BÜSZ rendelkezései
BÜSZ 65/A. § (1) A természetes személyek bírósági adósságrendezésével összefüggő polgári nemperes eljárások ügyvitelére a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában az ügycsoportok a következők:
a) adósságrendezés elrendelése előtti hitelezői besorolási ügy,
b) adósságrendezés elrendelésével összefüggő ügy,
c) egyezségkötési ügy,
d) adósságrendezési egyezség módosításával összefüggő ügy,
e) adósságtörlesztési végzéssel összefüggő ügy,
f) adósságtörlesztési végzés módosításával összefüggő ügy,
g) mentesítési ügy,
h) mentesítés hatályon kívül helyezése iránti ügy,
i) bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapításával összefüggő ügy,
j) bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapításával összefüggő ügy,
k) az adósságrendezési eljárás megszüntetésére irányuló ügy,
l) kifogás adósságrendezési ügyben,
m) perújítás adósságrendezési ügyben,
n) fellebbezett ügy,
o) felülvizsgálati ügy.
(3) A bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást az OBH elnöke által rendszeresített nyomtatványon rendeli el, amely tartalmazza a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 35. § (2) bekezdésében felsoroltakat, valamint a bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásaira történő figyelemfelhívást. A végzésben a bíróság felhívja a családi vagyonfelügyelőt a hitelezők bevonására az Are. tv. 39. § (1) bekezdés szerinti hirdetmény soron kívül, a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján történő közzétételével és ezzel egyidejűleg az ismert hitelezők részére történő követlen megküldésével.
(4) Az OBH a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi a (2) bekezdés szerinti eljárásokban a felek és a bíróság által kötelezően alkalmazandó, az OBH honlapjáról letölthető, kézzel vagy számítógéppel kitölthető űrlapokat, nyomtatványokat, és tájékoztatást ad azok kitöltésének módjáról.
Az egyes kezdőiratnak minősülő beadványok lajstromozása sem problémamentes. Mint láttuk, a CsSz többször küld át a bíróságnak olyan iratokat, amelyben közli, hogy az eljárás az adós érdekkörében felmerült okból sikertelen. Ilyenkor már az is kérdéses, hogy melyik ügycsoportba kerül az ügy.
Az nem vitás, hogy a BÜSZ 65/A. § (2) bek. a) pontjába kerül az Are. tv. 31. § (7) bekezdésében írt, a vagyonfelügyelő által vitatott ügyek kerülnek. Már jeleztük, hogy ilyenkor maga az alapügy a (2) bek. b) pont alapján fog futni. Tisztán eljárásjogi szempontból célszerű a vitatott igény elbírálásának felfüggesztése a bírósági adósságrendezés elrendeléséig vagy az elutasító határozat jogerőre emelkedéséig.
A BÜSZ 65/A. § (2) bek. k) pontja tartalmazza az adósságrendezési eljárás megszüntetésére irányuló ügykategóriát, ide elvileg az Are. tv. 83. § (1) bekezdésében felsorolt esetek kerülhetnek, amelyek a következők:
(4) A bírósági adósságrendezés iránti kérelmet elutasító végzés jogerőre emelkedésekor az adósságrendezés kezdeményezése joghatásainak megszűnésére vonatkozóan a 29. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.
83. § (1) A bíróság az adósságrendezési eljárást akkor is megszünteti, ha
a) az adósságrendezés elrendelése iránti kérelmet a hivatalból el kellett volna utasítani,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
