Tanulmányok szerint a feketegazdaság (black economy), amelyet neveznek szürkegazdaságnak (gray economy), nem regisztrált gazdaságnak (unregistered economy) vagy árnyékgazdaságnak (shadow economy), Magyarországon 2003 és 2013 között a GDP 22-25 százalékát tette ki.
Jelen tanulmány célja nem annak a bemutatása, hogy gazdaságpolitikailag milyen károkat okoz a rejtett gazdaság mind az egyén, mind az állam szintjén, hanem hogy feltárja a szerző szerint az ahhoz kapcsolódó, azokat kiváltó és erősítő okokat.
A feketegazdaságban folytatott tevékenységnek azt tekintem, amelynek elsődleges célja a tevékenyégre vonatkozó, vagy azzal összefüggésben álló közterhek eltitkolása, olyan módon, hogy azt a vonatkozó jogszabályi előírások be nem tartásával vagy megkerülésével gyakorolják. Az ilyen gazdasági tevékenységnek a következménye az, hogy az államháztartás ezen tevékenységek bevételétől részben vagy egészben elesik.
Főszabály szerint természetes személyek és jogi személyek adóköteles vállalkozási tevékenységet (rendszeres és/vagy üzletszerű bevételszerző tevékenységet) csak adószám birtokában folytathatnak. Ezen szabály alól egy kivétel van, az ingatlan-bérbeadási tevékenység,
- 21/22 -
amelynek folytatásához a természetes személynek nem kell külön adószámot kérnie, hanem az adóazonosító száma alapján is van lehetősége annak folytatására.
A vállalkozási tevékenység indításával egyidejűleg a vállalkozó mint adózó azonnal kapcsolatba kerül az adóhatósággal és tevékenysége után adókötelezettsége keletkezik. Az adókötelezettség összetett fogalom, magában foglalja különösen a bejelentést, a nyilatkozattételt, az adómegállapítást, az adóelőleg- és adófizetést, a bizonylatok kiállítását és megőrzését, a nyilvántartások vezetését, az adatszolgáltatást.
Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítését nyomon követi. Az adóregisztrációs eljárás, a fokozott adóhatósági felügyelet, az adószám felfüggesztése és az adószám törlése, illetve a 2016. január 1-jétől bevezetett adózói minősítés azt a célt szolgálja, hogy ezzel is kiszűrjék azon gazdasági szereplőket, akiknek tevékenysége, adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos magatartása nem jogszerű.
Az adózó adófizetési hajlandósága nagymértékben függ az adómoráltól. Ha az adózó a magas adó és járulékterhek mellett azt érzi, hogy befizetett közterhek nem megfelelően, nem a közösség érdekeit szolgálva kerülnek felhasználásra, "nem kap érte semmit", sőt: ha arra vannak a társadalomban jelek, hogy Jancsics Dávid korrupciókutató szavaival élve "a közpénzt magánvagyonná váltják", akkor ez nyilván az adó befizetésének elkerülését erősíti.
Bár többször is kiemelt gazdasági célként fogalmazódott meg az egyszerű, átlátható adórendszer igénye, de bátran kijelenthetjük, hogy nemzetközi viszonylatban is a magyar adórendszer, a benne található egyes adónemekkel, igen összetett. A több mint 30 különböző adónem jelenléte önmagáért beszél.
Nézetem szerint a feketegazdaság két alapvető elemre vezethető vissza. Egyrészt a gazdasági tevékenységgel összefüggő adó meg nem fizetése (adóelkerülés), másrészt a foglalkoztatással összefüggő terhek meg nem fizetése.
A vállalkozásból elért eredményt főszabály szerint egyéni vállalkozás esetén a személyi jövedelemadó, társas vállalkozások esetén a társasági adó szabályozza, viszonylagos harmóniában, azaz közel azonos számítási metódussal és adóteherrel.
Az adó elkerülésére két lehetőség van, vagy az ebből származó bevételek kerülnek eltitkolásra, vagy a bevételeket csökkentő költségek olyan irányú növelése, amely nem jelent tényleges kiadást, vagy nem a bevételszerző tevékenységgel áll közvetlen összefüggésben.
Főszabály szerint a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról minden esetben számlát, egyszerűsített számlát kell kiállítani, amelynek formai követelményeit mind a számviteli törvény, mind az egyes adónemek, különösen az áfa érintik. Számla kibocsátása alól az adóalany akkor mentesül, ha a vevő nem áfa alanya (és nem is jogi személy), a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel egyenlíti ki, a vételárat a teljesítésig megfizeti, nem kér számlát és a vételár a 900 000 forintot nem éri el. Amennyiben számla kiállítása nem kötelező, nyugtát akkor is ki kell állítani, kivéve, ha jogszabály mentesítésre ad lehetőséget, mint például annak, aki sajtóterméket értékesít, vagy a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt, vagy kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.
A láthatóan szigorú és egyértelmű előírások ellenére a bevétel eltitkolásával kapcsolatosan mindenki számára ismert, a napi szinten rutinná vált "számlával ennyi, számla nélkül annyi" fogalma. Azokban az esetekben, amikor a termék vagy szolgáltatás vevője nem érdekelt a számla szerzésében, mert nem tudja költségként elszámolni, akkor értelemszerűen a vevő is abban érdekelt, hogy olcsóbban szerezze meg az adott terméket vagy szolgáltatást, így a számla nélküli, készpénzes forgalom (feketegazdaság) az ügyletben érintett mindkét fél részére - az állam hátrányára - előny.
Az állam a bevételek eltitkolásának megelőzésére egyrészt korlátozza a készpénzforgalmat. Pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést csak havonta, a két fél egymás közötti, ugyanazon szerződéséből fakadóan csak 1,5 millió forint összegig teljesíthet. Ennek megszegése esetén a kifizetés teljesítője valamint a kifizetés elfogadója is a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.
Másrészt egyre bővül azon tevékenységek köre, amely adóalanyok a nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik [48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet az 1. mellékletben meghatározott tevékenység esetén], amely pénztárgéppel rögzített adatok közvetlenül az adóhatóság felé kerülnek továbbításra (online kapcsolat).
Az adóelkerülés másik oldala a költségek oldaláról jelenik meg. Költség mindazon kiadás, amely a gazdasági tevékenység (vállalkozás) bevétele megszerzésével közvetlenül összefügg. A vállalkozások körében gyakori illegális adóelkerülési mód, amikor fiktív gazdasági eseményekhez kapcsolódó számla kerül kiállításra és elfogadásra. Az elfogadó esetén a cél egyértelműen a bevételének csökkentése. A fiktív számla kiállítása akkor kerül szóba a kiállító esetén, ha egyrészt a vállalkozás egyébként is veszteséges (több költsége van, mint bevétele), másrészt a "számlagyár" esetén. Az első esetben ugyan a kiállított fiktív számlában feltüntetett érték a vállalkozás bevételét növeli, de a veszteségre tekintettel tényleges adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet, legfeljebb a minimumadó adóalapját (árbevételének 2%-a) emeli, de még ennek figyelembevételével is megéri, hogy a számla névértékének bizonyos százalékáért azt kiállítsa. A "számlagyár" működtetése eleve a visszaélésre irá-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
