A közigazgatási digitalizáció és az adatvagyon használatának növekvő szerepével összefüggésben egyre több olyan indikátor, mutatószám érhető el, amely a szolgáltatások, adatforrások minőségét méri különböző szempontok alapján. A mérőszámok és összetevőik, értékelési részszempontjaik bemutatásával jól látható és összefoglalható, melyek a teljesítmény, a megfelelő működés legfontosabb elemei a terület szakértői szerint.
A digitalizáció eredményeként folyamatosan növekvő szereppel rendelkeznek a közigazgatási szervezetek, közszolgáltatók által felhalmozott és tárolt adatbázisokra, közadatokra épülő digitális szolgáltatások. Ezen szolgáltatások nélkülözhetetlen része a nagy adatbázisok (Big Data) használata, az adatvagyonból különböző adatmenedzsment, adatelemzési megoldásokkal megvalósítható eljárások és ügyintézési folyamatok kialakítása. A közigazgatási szervezetek belső folyamatai több okból alkalmasak az adatalapú, digitalizált működésre, ezek közül néhány fontosabb:
• a közigazgatásban jellemzőek a széles körben sztenderdizált, szabályozott folyamatok,
• a közigazgatás szervezeti-ügyintézési folyamatainak nagy része információalapú, ami megfelelővé teszi a digitalizálásra,
• az ügyfelek által a közigazgatással szemben támasztott igények változása is magával hozza a digitális megoldások széles körű alkalmazását.[1]
A közigazgatási digitalizáció és az adatvagyon használatának növekvő szerepével összefüggésben egyre több olyan indikátor, mutatószám érhető el, amely a szolgáltatások, adatforrások minőségét méri különböző szempontok alapján. A mérőszámok és összetevőik, értékelési részszempontjaik bemutatásával jól látható és összefoglalható, melyek a teljesítmény, a megfelelő működés legfontosabb elemei a terület szakértői szerint. Így lehetőség van arra is, hogy bármely szervezet belső fejlesztése során ezeket a szempontokat figyelembe vegyék és akár mérjék is, függetlenül attól, hogy az adott indikátort annak módszertana szerint milyen kiterjedtséggel, milyen szervezetekre javasolt alkalmazni.
Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokra és a közigazgatási adatvagyonra vonatkozó legfontosabb, jelenleg használt mérőszámrendszerek, elemeik és mérési módszertanuk, és hogy Magyarország jelenleg milyen eredményekkel rendelkezik ezekben a rangsorokban. Az indikátorok szerkezetének összefoglalása mellett szerepelnek olyan megjegyzések is, amelyek bemutatják az indikátorok használatával, az adatvagyon és a digitalizáció mérésével kapcsolatos legfontosabb problémákat.
A Digital Economy and Society Index (DESI) az Európai Unió által létrehozott és használt kompozit index. A DESI célja, hogy egységes szemlélettel és módszertannal mérje az uniós tagállamok digitális gazdasági és társadalmi teljesítményét, ezen keresztül mérhetővé és összehasonlíthatóvá tegye a digitalizáltság szintjét. A DESI tartalmát folyamatosan módosítják, fejlesztik az első mérés végrehajtása, 2014 óta. Az alábbiakban a legutolsó, 2022. évi módszertan szerepel.
A 2022. évi DESI-nek négy fő dimenziója van:
• emberi tőke (Human Capital),
• összekapcsoltság (Connectivity),
• digitális technológia integráltsága (integration of digital technology),
• digitális közszolgáltatások (Digital Public Services).
A fő dimenziókon belül tíz további aldimenzió található, az aldimenziók tartalmazzák a konkrét indikátorokat, összesen 32 darabot.
A fenti dimenziókon belül jelen cikk tartalmához leginkább a negyedik, digitális közszolgáltatások dimenzió kapcsolódik. A harmadik, a digitális technológia integráltsága elnevezésű dimenzió szintén tartalmaz érdekesnek látszó adatokat (pl. big data, felhőszolgáltatások, mesterséges intelligencia), de ezek mindegyike a "digitális technológiák vállalkozások részére" elnevezésű aldimenzióhoz tartozik, azaz nem a közszférára, hanem a vállalkozásokra vonatkozik.
A DESI digitális közszolgáltatások dimenziója jelenleg a következő aldimenziókat tartalmazza.
- 29/30 -
| Aldimenzió neve | Eredmény számítása | Adatok forrása | Magyarország helyezése az aldimenziós mérésben |
| 4a1 e-közigazgatás használói (e-Government users) | százalék az összes internet használó arányában | Eurostat - European Union survey on ICT usage in Households and by Individuals (I_IUGOV12) | 9. |
| 4a2 előre kitöltött elektronikus űrlapok (Pre-filled forms) | pontozás (0–100) | eGovernment Benchmark | 16. |
| 4a3 digitális közszolgáltatások az állampolgároknak (Digital public services for citizens)for citizens) | pontozás (0–100) | eGovernment Benchmark | 22. |
| 4a4 digitális közszolgálta-tások az üzleti szférának (Digital public services for businesses) | pontozás (0-100) | eGovernment Benchmark | 23. |
| 4a5 nyílt adatok (Open data) | százalék a maximális 100% arányában | European data portal | 24. |
1. táblázat: A DESI 4. dimenziójának összetétele
A DESI-vel kapcsolatosan érdemes kiemelni, hogy elsősorban az ügyfelek, állampolgárok által közvetlenül igénybe vehető szolgáltatások mérésére irányul, ezek jellemzői befolyásolják leginkább az elért pozíciót.
Magyarország a 2022. évi mérés szerint a teljes DESI-ben a 22. helyet fogalja el a rangsorban, ebben a listában az első Finnország. A digitális közszolgáltatások dimenzióban Magyarország helyezése ennél egy hellyel jobb, 21. a listában, itt az első Észtország. Magyarország aldimenziók szerinti teljesítményei között nagy eltérések tapasztalhatóak a fenti táblázatban látható módon.
Az előző pontban ismertetett DESI 4a5 nyílt adatok dimenziójának mérését az Európai adat portálon (European Data Portal) elérhető Open Data Maturity (ODM) értékelés alapozza meg. Az ODM mérésénél jelentős számú belső indikátort alkalmaznak, ezekkel mérik, milyen mértékben támogatják a nemzeti stratégiák, intézkedések a nyílt adatok terjedését, a nemzeti adatportálokon milyen megoldások érhetőek el és a nyílt adatok használata milyen hatásokkal jár. Az eredmények kiszámításánál a különböző indikátorok súlyozott átlagát veszik figyelembe.
Az eredmény kiszámítása a következő szempontok alapján történik:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
