Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója (Jegyző, 2012/3., 43-46. o.)

Hagyományosan a Himnusz eléneklésével vette kezdetét június 29-én a Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója Gödöllőn. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által megrendezett kétnapos tanácskozásnak a Királyi Kastély ad otthont. Az esemény fővédnöke dr. Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke.

A világtalálkozót dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, polgármester nyitotta meg, majd dr. Sólyom László, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza elnöke és Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese mondott köszöntőt.

A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját első alkalommal 1996. júniusának utolsó hétvégéjén rendezték meg, s azóta kétévente találkoznak a településvezetők, akik között nagy számban képviseltetik magukat a határon túli területekről is - mondta köszöntőjében dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere.

A rendezvény célja, hogy lehetőséget nyújtson a szakmai tapasztalatcserére, amire nagy szükség van most, amikor az önkormányzatokat érintő döntések nagy intenzitással zajlanak.

A világtalálkozón résztvevő polgármesterek közössége összekovácsolódott, megszilárdult a találkozó szellemisége, tényezővé, divatos szóval élve erővé vált - jelentette ki Sólyom László, a Magyar Köztársaság volt elnöke, a rendezvény fővédnöke.

Mint mondta, a kilenc világtalálkozó alatt a világ sokat változott, s folyamatban vannak az önkormányzatokat érintő változások is. A volt köztársasági elnök beszédét az önkormányzáshoz való alapjognak, és a nemzet egysége gondolatainak szentelte.

A gyakorlati küzdelmekhez és az érdekérvényesítéshez az alapok biztonságára van szükség, különösen akkor, amikor a mai politika tele van improvizációval. Új Alkotmány és új önkormányzati törvény van, de az önkormányzatiság alapelve, és a nemzet egysége - ami ennek a világtalálkozónak az alapgondolata, nem változott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az alaptörvényből kimaradt az önkormányzáshoz való alapjog, az önkormányzati törvény szerencsére már leszögezi azt.

- Hogy mi a jelentősége annak, hogy az önkormányzáshoz való jog alapjog? Ezt nem az államtól kapja a közösség, ebben a helyi autonómia jelenik meg. Ez rendkívül fontos - jelentette ki Sólyom László, aki úgy fogalmazott: A helyi közösség - éppúgy, mint az egyén - autonóm az állammal szemben. A két dolog elkülönül egymástól. Ez az alaptétel továbbra is érvényes. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az önkormányzatoknak saját választói vannak.

A világtalálkozó másik alappillére a magyar nemzet egysége - mondta Sólyom László. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új Alaptörvény helyesen tisztáz két fogalmat: a kulturális és a politikai nemzet fogalmát. Ez a kettő nem esik egybe, de egymás mellett él. Nem siratni kell Trianont, hanem reális önképet kell alkotni. Ebben példát mutatnak a határokon túli magyar polgármesterek. Nemzeti önképünk és a szomszédos országokkal való viszonyunk egységet kell, hogy képezzen.

Kijelentette, fontos, hogy megértsük: a nemzet kulturálisan egységes, de a helyi társadalom igen sokrétű. A magyarság több központúvá vált. A határon túli nemzetrészek önállóak, nem lehet őket Budapestről irányítani. Az együttműködésnek a kölcsönösség talaján kell állnia. Ezt testesíti meg a Világtalálkozó.

Sólyom Lászlót követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Vajdasági Autonóm Tartomány Képviselőháza elnöke köszöntötte a résztvevőket, a határon túli polgármesterek nevében. Mint mondta, ez a két napos tanácskozás folytatása a folyamatos együttgondolkodásnak. Úgy fogalmazott, a 2012-es év vízválasztó a határokon túli magyar közösségek számára, mivel csaknem mindenhol most tartják a választásokat, ami komoly erőpróba. Kijelentette, öröm számára, hogy saját szülőföldjén megerősödött politikai befolyásuk.

A köszöntők sorát Kemenczey Ferenc, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese zárta, aki elmondta, a bank önkormányzati üzletágának indítása egybe esett a Világtalálkozó elindulásával. Örömmel támogatták akkor is és most is a rendezvényt. Kijelentette, rendkívül fontosnak tartják az ilyen tanácskozásokat, hiszen az információra, a tapasztalatcserére különösen nagy szükség van akkor, amikor az önkormányzati szférának rendkívül sok kihívással kell szembenéznie.

A közigazgatási rendszer átalakításáról tartott előadásában dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára az átszervezés fő céljaként az állampolgárokkal való bizalmi viszony kialakítását nevezte. A 2010-ben hivatalba lépett kormány széttagolt, bürokratikus közigazgatási rendszert örökölt. Szakterületenként változóan a polgároknak hol regionális, hol megyei szakigazgatási szerveknél kellett ügyeiket intézniük. A tárca célja az, hogy 2013 végére kiépüljön az egész országban az egyablakos ügyintézés rendszere a járási székhelyeken és minden oly településen, ahol ma okmányiroda működik. Az állampolgároknak elég lesz azt tudniuk, hogy hol található a legközelebbi kormányablak.

A 2011. január 1-jével megalakult fővárosi és megyei kormányhivatalok a 33 szakigazgatási szervből 14-et integráltak a működésükbe. A kormányhivatalok szervezetileg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, de a szakterületek ágazati irányítása megmaradt. Az előadó szerint ez Európában egyedülálló megoldás. Hozzátette: a kormányhivatalok élén álló kormánymegbízottak politikai funkciót töltenek be.

A járási rendszer kialakításának alapgondolata az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása. A járási hivatalokhoz kerül többek között a személyi okmányok ügyintézése, a gyámügy, a gyermekvédelem, a szabálysértési ügyek, az idegenrendészet egy része. Az önkormányzatoknál marad a helyi adózás, a birtokvédelem, a hagyatéki eljárás, a szociális ügyek intézése, az építési igazgatás, az anyakönyvi feladatok végzése, s a polgármester és a képviselő-testület munkáját segítő tevékenységek.

Alapelv, hogy az önkormányzatoktól átvett feladatokkal átveszik a meglévő munkaerőt is, akik köztisztviselőből kormánytisztviselők lesznek. Az okmányirodákat egy az egyben átveszik például. Változás majd az egyablakos ügyintézés szélesebb körű bevezetésekor várható.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtit-

- 43/44 -

kára helyzetértékeléssel kezdte előadását, kifejtve, hogy miért vált szükségessé a rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmányának tekinthető önkormányzati rendszer átalakítása, majd az átalakítás öt legfontosabb területéről - az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozásáról, a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról, az önkormányzatok kötelezettség-vállalási feltételeinek szigorításáról, az új törvényességi felügyelet létrehozásáról és a feladatfinanszírozás bevezetéséről - beszélt.

Mint kifejtette, a feladatok újraszabályozása elsősorban állami feladatátvállalást jelent, többek között az egészségügy és a közoktatás területén. Az, hogy a 2000 főnél kisebb lélekszámú települések esetében közös önkormányzati hivatalokat kell létrehozni, csupán 440 települést érint, mert e lélekszámhatár alatti települések közül csupán ennyinek van jelenleg is önálló hivatala. Települési társulásokat ezen túl csak önkéntes alapon lehet majd létrehozni, a jelenlegi többcélú kistérségi társulások pedig eldönthetik, fennmaradnak-e a továbbiakban.