A társasági jog három területet szabályoz: a) a tagok és a társaság közötti jogviszonyt, a tagok egymás közötti jogviszonyait, b) a társaság és a szervei közötti jogviszonyokat, valamint c) a befolyásszerzést más gazdasági társaságban. A jelen tanulmány tárgya kizárólag a gazdasági társaság és a könyvvizsgáló közötti jogviszony. Nem elemzem tehát a befektető és a könyvvizsgáló közötti szerződésen kívüli kártérítési jogviszonyt, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a könyvvizsgáló közötti jogviszonyt. A nagyobb jegyzett tőkével, nettó árbevétellel és szervezetrendszerrel, illetőleg meghatározott társasági formáknál a könyvvizsgáló fontos szerepet tölt be, ezért indokolt a gazdasági társaság és a könyvvizsgáló közötti jogviszony részletes elemzése.
A Gt. a könyvvizsgálói tisztség létrehozását általában a tagok szabad akaratára bízza. A Gt. 41. § (1) bekezdése értelmében kötelező könyvvizsgáló választása a) a részvénytársaságnál, b) az olyan korlátolt felelősségű társaságnál, amely esetében a törzstőke mértéke az ötvenmillió forintot meghaladja, továbbá az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál, valamint c) ha azt törvény előírja. A Gt. 41. § (1) bekezdés c) pontjában írt utaló szabály elsődlegesen a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 155. §-ában meghatározott törvényi rendelkezésekre, másodlagosan olyan törvényekre utal, amelyek külön is előírják könyvvizsgáló kötelező választását. Ilyen törvények a következők: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a biztosító intézetekről és biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Btv.), valamint a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.). A jogalkotás jogállamisága szempontjából kiemelendő az, hogy kizárólag törvény írhatja elő - tehát alacsonyabb szintű jogforrás nem - a könyvvizsgáló kötelező választását.
Az Szt. 155. § (2)-(3) bekezdései alapján kötelező a könyvvizsgálat, vagyis kötelező könyvvizsgálót választani minden olyan kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságnál, amelynek éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladta az ötvenmillió forintot. Az Szt. 8. § (3) bekezdésében megfogalmazott főszabály az, hogy a vállalkozónak a beszámolóját kettős könyvvitellel kell alátámasztania. Az Szt. 8. § (4) bekezdésében írt kivételes szabály alapján ha törvény másként nem rendelkezik, egyszeres könyvvitellel alátámasztott - a (2) bekezdés d) pontja szerinti - egyszerűsített beszámolót készíthet többek között az a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az Szt. hatálybalépésekor is egyszerűsített beszámolót készített, és akkor, ha a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfőösszegtől. Az Szt. 155. § (4) bekezdése szerint a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságnál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni. Az Szt. 155. § (6) bekezdése értelmében ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a gazdasági társaság legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt - választani.
A jogszabályok a tőkeegyesítő társaságoknál teszik általában kötelezővé a könyvvizsgáló működését. Ennek az a magyarázata, hogy a tőkeegyesítő társaságnál a társaság működése, gazdálkodása jelentős mértékben függetlenedik a tagoktól (részvényesektől). A tagnak (részvényesnek) nincs lehetősége a társaság éves beszámolójának hatékony ellenőrzésére, ezért indokolt kötelezővé tenni egy olyan szerv, a könyvvizsgáló működését, aki ezt a feladatot szakszerűen képes ellátni. A jogszabályokban meghatározott mértékű jegyzett tőkével, illetve nettó árbevétellel rendelkező gazdasági társaságoknál - a gazdaságban betöltött, az átlagos vállalkozásoknál nagyobb szerepük miatt - a hitelezők érdekeinek fokozott védelme teszi szükségessé a könyvvizsgálat kötelező előírását. Az Szt. fentebb idézett rendelkezéseire tekintettel kiemelendő az is, hogy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál (közkereseti társaság, betéti társaság) is előfordulhat az, hogy kötelező a könyvvizsgáló választása. A könyvvizsgáló a részvénytársaságnál és az ötvenmillió forint feletti törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság esetében a felügyelő bizottság mellett működik, míg az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál és jogi személyiség nélküli társaságoknál önállóan, kivéve, ha e társaságoknál önkéntesen felügyelő bizottságot választanak.
A jogviszonynak kettő alanya van: a gazdasági társaság és a könyvvizsgáló.
Az önkéntesen választott könyvvizsgáló esetében bármely gazdasági társasági forma lehet az egyik jogalany. Az a) pont alapján kötelezően választott könyvvizsgáló esetében az egyik jogalany a részvénytársaság, a b) pont esetében a korlátolt felelősségű társaság, a c) pont esetében a külön törvényben meghatározott gazdasági társasági forma lehet az egyik jogalany.
A másik jogalany a könyvvizsgáló. A Gt. 41. § (3) bekezdése értelmében könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. A Gt. 41. § (3) bekezdésében írt utaló szabály a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a könyvvizsgálatról szóló 1997. LV. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseire utal. A Ktv. 1. § (1) bekezdése értelmében könyvvizsgálati tevékenységet természetes személy könyvvizsgáló és könyvvizsgáló társaság végezhet. A Ktv. 4. §-a alapján a természetes személy könyvvizsgálót kérelmére fel kell venni a könyvvizsgáló kamara tagjainak sorába, amennyiben a törvényi követelményeknek maradéktalanul megfelel. A Ktv. 5. §-a határozza meg a természetes személy könyvvizsgálóval szembeni törvényi követelményeket, amelyek a következők: könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezzék; legyen büntetlen előéletű; Magyarországon kívánjon könyvvizsgálói tevékenységet végezni; ne álljon munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (kivéve könyvvizsgáló társaságnál); három éves szakmai gyakorlatot teljesítését igazolja; rendelkezzen a kamarai alapszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással; a kamarai alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismerje el; valamint kamarai tagdíjat fizessen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
