2023 októberében jelent meg Arató Balázs "Családi vállalkozások; családi alkotmány és generációváltás" című monográfiája a Patrocinium Kiadó gondozásában.[2] A könyvet a Harmadik Magyar Jogi Könyvszalon keretében mutatták be. A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense, és immáron tizenöt éve foglalkozik családi vállalkozásokkal kutatóként, valamint gyakorló ügyvédként. A most megjelent könyv ennek a tevékenységnek a szintézise.
A hazai szakirodalomban ilyen jellegű, ezzel a témával foglalkozó összegző mű még nem látott napvilágot, és átfogó nyugat-európai források is csupán elvétve állnak rendelkezésre. Kivételként említhető Susanne Kalss és Stephan Probst 2013-ban, Bécsben megjelent, "Családi vállalkozások - Társasági jogi és polgári jogi kérdések" című könyve, amely számos, Nyugat-Európában aktuális kérdést érint. Ez a kötet azonban - érthető módon - nem tér ki a családi vállalkozások kelet-közép-európai országokbeli sajátosságaira.[3]
Könyvében Arató Balázs egyebek mellett ezeket a specialitásokat is az olvasó elé tárja, rámutatva például arra, hogy míg Nyugat-Európában már egyre inkább a családi kézben lévő vállalkozások differenciált jogi szabályozására mutatkozik növekvő igény, addig a közép-kelet-európai családi vállalatok napjainkban még csak az első generációváltás kihívásaival szembesülnek. A szerző fokozatosan jut el régiónk aktuális kérdéseinek vizsgálatához és eközben áttekinti a téma szempontjából releváns külföldi és hazai szakirodalmat.
A logikusan felépített monográfia első szerkezeti egysége arra világít rá, hogy bár mindannyiunkban ébrednek bizonyos képzetek a kifejezés hallatán, a családi vállalkozás fogalommeghatározása mégsem magától értetődő, sőt, az sem teljesen egyértelmű, hogy mit is tekintünk ebből a szempontból családnak.
A szerző a családi vállalkozás fogalmának meghatározására az elmúlt években tett külföldi és uniós kísérleteket számba véve vonja le azt a következtetését, hogy továbbra is definíciós szükséglet mutatkozik mind a családi vállalkozás, mind pedig ilyen értelemben a család fogalmát illetően. A szerző egységes uniós szintű fogalommeghatározásra tesz javaslatot.
A bevezetőt érdekes és színes áttekintés követi, amelynek keretében a szerző a legnagyobb és legrégibb külföldi és hazai családi vállalkozásokat tárja elénk, ez utóbbiakat részletesen is bemutatva. A mű első szerkezeti egysége a regionális sajátosságokat a nyugat-európai tendenciákkal egybevető fejezettel és a családi vállalkozások nemzetgazdasági jelentőségének számbavételével zárul.
A következő terjedelmes szerkezeti egység a családi vállalkozások történeti előzményeit veszi górcső alá, visszanyúlva egészen a vagyon egybentartását szolgáló hitbizomány jogintézményéig. A szerző alapos kutatásokat végezve megállapította, hogy a főnemesi és uralkodói családok valójában a családi vállalkozások előképei voltak, a vagyon megóvása és egybentartása kapcsán azonos problémákkal szembesültek, és azokat hasonló módon igyekeztek megoldani. A kötet ebből a szempontból jogtörténeti jelentőséggel is bír.
Ezt követően a szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy a sikeres nyugat-európai családi vállalatok minek köszönhetik zökkenőmentes generációváltásaikat, valamint, hogy hogyan érték azt el, hogy a vállalkozás létalapját jelentő vagyon évszázadok alatt sem aprózódott el.
Melyik az a dokumentum, amelyik - a történelmi uralkodócsaládok statútumaihoz hasonlóan - a zavartalan hosszútávú működést szavatolja? - teszi fel a kérdést Arató Balázs. A szerző alapos nemzetközi vizsgálatot végezve a családi alkotmánynak tulajdonít jelentőséget, és a továbbiakban ezzel a kérdéssel foglalkozik részletesen.
Nézete szerint a családi alkotmánynak Nyugat-Európában négy alapvető típusa különböztethető meg, és ezek más-más jogi tulajdonságokkal bírnak. Van, amelyik csupán erkölcsi kötőerővel rendelkezik, így krízishelyzetben többnyire nem tölti be rendeltetését, de létezik olyan is, amely jogi eszközökkel kikényszeríthető. A szerző részletesen vizsgálja, hogy a jogi kötőerő miből eredhet, illetőleg milyen jogtechnikai eszközökkel biztosítható.
Arató szerint a leghatékonyabb a kétrétegű írott családi alkotmány, melynek kikényszeríthetőségét körültekintően alkalmazott jogtechnikai eszközök sokasága biztosítja. Ilyenkor valójában két szindikátusi szerződés rétegződik egymásra, hiszen a családtagok gyűlése által elfogadott, konszenzuson nyugvó és elvi megfogalmazásokat tartalmazó családi alkotmány jogi természetét tekintve maga is szindikátusi szerződés, amelyet egy másik, ugyancsak szindikátusi szerződés konkretizál. Ez utóbbi azonban már a családi alkotmányban lefektetett elvek érvényesülését szolgáló részletszabályokat rögzíti a csa-
- 51/52 -
ládi vállalkozás társasági részesedéseinek megszerzésével, elidegenítésével, örökölhetőségével és egyéb fontos kérdésekkel kapcsolatban.
A mű megvilágítja a konszenzuson nyugvó, jól megszerkesztett és jogi kötőerővel rendelkező családi alkotmány kiemelt szerepét a családi vállalkozás vezetésében végbemenő utódlás, a generációváltás szempontjából.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
