A polgári jog, közelebbről a Polgári Törvénykönyv biztosítási szabályai lényegében 1959 óta nem változtak. Miközben nem kétséges, hogy óriási változások mentek végbe a biztosítási piacon, így megszűnt az Állami Biztosító monopóliuma, több tucat új biztosító jött létre, nem csak részvénytársasági (vállalati), hanem egyesületi formában is. A rendszerváltást az így kialakult piaci helyzetet, a gazdaság egyéb igen jelentős változásait, a tulajdonviszonyok alapvető módosulását stb. a Ptk. biztosítási fejezete nem tükrözi, ennek ellenére ma is lényegében ezen alapszik a biztosítási szerződési jog.
A biztosításra vonatkozó közjogi szabályok viszont annál lényegesebben módosultak, hiszen a korábbiak, - bár itt csak az 1945 utáni jogalkotásról van szó, - minimális terjedelemben tartalmaztak csak eligazítást a biztosító(k) közjogi helyzetére.
A jogalkotó a hiányt ebben az értelemben pótolta, amikor elfogadásra került a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Bit.)
Miközben a Bit. a hatályba léptető rendelkezései között egyetlen szakaszában jelzi csak a Ptk. módosítását, és ebben sem a biztosítási fejezetet változtatja meg, mégis jelentős hatással van a civiljogi területre, magukra a biztosítási szerződésekre, azok tartalmára, de még inkább a szerződők, biztosítottak, kedvezményezettek és károsultak, együtt: az ügyfelek jogait illetően.
Kérdés lehet természetesen, hogy egy öt éve hatályos jogszabály "új" rendelkezéseinek megvitatása miért aktuális ma. A válasz is adott azonban, ugyanis nem kétséges, hogy a gyakorlatban nem azonnal érvényesültek a szabályok, éppen azok értelmezése ezért folyamatosan jelent meg és ugyancsak folyamatosan módosult a törvény érdekvédelmi szabályozása, legutóbb, igen jelentős változást vezetett be a 2001. január 1-jén hatályba lépő, 2000. évi XCVIII. törvény.
A Ptk. 567. § (1) szerint: (a biztosítási) "e fejezet rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított, illetőleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el... "
Tehát egyértelmű a sántikáló kogencia szabálya, ami jelzi már a civiljogban is a polgár egyoldalú előnyben részesítését, ennek ellenére, de az ügyfélvédelem európai követelményének erősítése miatt a Bit. szabályai - a hitelintézetek, értékpapír-forgalmazás stb. - törvényi előírásainál is szigorúbban kívánják védeni a biztosítók ügyfeleit.
Érdemes kiemelni a többször módosított - ma már persze fél évtizedes - törvény vonatkozó szabályait, amelyek egyértelműen az ügyfelek, mai szóhasználat szerint a fogyasztók érdekeit védik:
a) a törvényhozó célja
b) a fogalmak meghatározása
c) a szerződés kötelező tartalma
d) tájékoztatási kötelezettség
e) Ptk. tényleges módosítása
f) versenyfelügyelet
g) fogyasztóvédelem
h) titok- és adatvédelem
i) képviseleti szabályok
j) ellenőrzés
k) gazdálkodási előírások.
Az itt felsoroltaknak nem mindegyike hat a szerződési szabályokra, így a magam részéről nem kívánok foglalkozni a versenyfelügyelet vagy a fogyasztóvédelem módosulásával, az ellenőrzéssel és a gazdálkodási előírásokra vonatkozó szabályokkal, csak annyit kell megjegyeznünk, hogy a versenyfelügyelet és a fogyasztóvédelem szabályai is csak a Bit. hatálybalépése óta terjednek ki a biztosítókra.
A Bit. teljesen egyértelműen a következőket rögzíti már első mondatában:
"Az Országgyűlés
- a biztosítottak érdekeinek védelme.
- az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítóintézetek iránti bizalom növelése,
- a biztosítás és a biztosítóintézetek nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése,
- a magánbiztosítási rendszer működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási szolgáltatások garanciáinak fokozása,
- a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása,
- a befektethető alapok bővítése,
- a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló egységes állami biztosításfelügyeleti rendszer továbbfejlesztése,
- a biztosítók kármegelőzésében vállalt szerepének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:"
Ilyen kezdet után egyértelmű, hogy a már jelzett kérdéskör szabályozása túlmutat a Ptk.-nak az ügyfél javára szóló - kizárólag csak a biztosítási jogviszonyban kiemelt - egyoldalúan a biztosítót terhelő előírásain. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a közel fél évszázada hatályos és érvényesülő polgári jogi szabályokat a törvényhozás nem tekintette elegendő garanciának a biztosítóval szemben álló ügyfelek érdekeinek védelme szempontjából. A biztosítás - ezek szerint - specialitása és bonyolultsága tekintetében a hitel- vagy értékpapírviszonyokat is meghaladóan bonyolultnak bizonyult, ezért fokozott a partnerek kiszolgáltatottsága.
Bár a magam részéről ezt a feltételezést nem látom elfogadhatónak, mégis a jogalkotás ebből az állításból indult ki, olyannyira, hogy a biztosítóval szerződő partnerek között sem tesz különbséget, egyforma jogi védelmet nyújt a kiszolgáltatottnak egyáltalán nem tekinthető, megfelelő jogi és egyéb szakértelemmel rendelkező nagyvállalat és a jogszabályok között valóban nehezen eligazodó, sőt valóban könnyen félrevezethető magánszemélyek részére. Csak a rend kedvéért jelzem, hogy közeledve az európai szabályozáshoz, ezt a különbségtételt bizonyára majd meg kell tenni, bármekkora is a biztosítóktól való félelem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
