Immár bő öt esztendeje annak, hogy 2004 júliusában a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a hazai versenyfelügyelet történetének első milliárdos összegű bírságát kirótta. A GVH határozata az autópálya-kartellben részt vevő vállalkozásokat összesen több mint hétmilliárd forint megfizetésére kötelezte.[1] Akkoriban idehaza ezek a büntetések annak ellenére okoztak meglepetést, hogy a Brüsszelben székelő Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága (DG-Competition) rendre szabott ki ennél jóval nagyobb tételű versenybírságokat is: pl. a vitamin-kartell tagjait 855 millió, a gipszkarton-kartellben résztvevőket pedig 478 millió euró befizetésére kötelezték, egyéb kartellügyekben pedig az átlagos szankció közel száz millió euróra rúgott.[2] Az utóbbi évek tendenciájából és az iménti bírságösszegekből - a sorok között olvasva - egyben az is kitűnik, hogy mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon kiemelt prioritás a verseny tisztaságának megőrzése, a tisztességes, visszaélések-
- 119/120 -
től mentes versenykörnyezet helyreállítása. Elemzésem középpontjába ezért a versenyfelügyeleti bírság alkalmazásának gyakorlatát állítom, s a következő kérdésekre keresem a választ:
- Milyen tendenciák figyelhetők meg a Gazdasági Versenyhivatal bírságolási gyakorlatában?
- Megfelelő fokú elrettentő hatással bírnak-e a versenyfelügyeleti bírságok?
- Milyen eszközökkel ösztönözheti, ill. kényszerítheti a jogalkotó és a jogalkalmazó a vállalkozásokat jogkövető magatartás tanúsítására?
- Milyen további "fegyvernemekkel" egészíthető ki a versenyfelügyelet "arzenálja" annak érdekében, hogy a vállalkozások a jövőben tartózkodjanak a versenyjogsértésektől?
A tanulmány első részében áttekintést adok a bírság alkalmazásának módjáról (1.), ezt követően a versenyfelügyeleti szankciók speciális elrettentő hatását, valamint a bírságkiszabás gyakorlatából kiolvasható tendenciákat teszem elemzésem tárgyává (2.), végül azt vizsgálom, hogy melyek azok a jogintézmények, amelyek alkalmasak (lehetnek) arra, hogy jogkövető magatartásra késztessék és/vagy kényszerítsék a vállalkozásokat (3.); végül pedig következtetéseimet és javaslataimat kívánom összefoglalni.
Magyarországon a versenytörvény[3] rendelkezéseinek betartatásáért az országos hatáskörrel rendelkező Gazdasági Versenyhivatal felelős.[4] Ezenkívül - hazánk európai uniós csatlakozása óta - a magyar versenyfelügyelet immár a
- 120/121 -
közösségi versenyjogi szabályoknak is őre.[5] A jogszabályi felhatalmazásnak megfelelően a GVH a következő magatartások felett gyakorol felügyeletet:[6]
- fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása;[7]
- gazdasági versenyt korlátozó megállapodás;[8]
- gazdasági erőfölénnyel való visszaélés.[9]
Az iménti anyagi jogi[10] rendelkezések megsértése elleni fellépés "fegyvertárában" a legszigorúbb büntetési eszköz a versenyfelügyeleti bírság:[11] a GVH ezt a szankciót alkalmazhatja azzal a vállalkozással szemben, amely a versenyjogi szabályokba ütköző magatartást tanúsít.[12]
- 122/123 -
A hatályos rendelkezések szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni.[13] Mindazonáltal a jogalkotó kifejezetten nevesített egyes szempontokat, melyeket a GVH-nak a versenyfelügyeleti bírság összegének kiszámításában különösen figyelembe kell vennie:
- a jogsérelem súlya (a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a
fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);
- a jogsértő állapot időtartama;
- a jogsértéssel elért előny;
- a jogsértő felek piaci helyzete;
- a magatartás felróhatósága;
- az eljárást segítő együttműködő magatartása;
- a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítása.[14]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
