27/D1. § (1) Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha
a) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,
b) a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy
c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az ügyvéd köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az okirat számát, típusát,
b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt körülmények fennállását,
c) az igazolvány bemutatásának helyét és idejét,
d) a bejelentő nevét, aláírását, valamint bélyegzőjének lenyomatát.
(4) Az ügyvéd bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének.
(5) Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő lekérdezése az okirat aláírásának alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést - ha azt egyébként szükségesnek tartja - utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi.
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. tv. fenti rendelkezései lehetőséget biztosítanak arra, hogy az okiratok ellenjegyzése során az ügyvéd a fél által a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai valódiságát a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) külön törvényben meghatározott nyilvántartásaiból elektronikus úton történő adatigényléssel ellenőrizhesse. A törvény ezt az ellenőrzést lehetőségként biztosítja: az ügyvédnek kell az eset összes körülményei alapján döntést hozni abban a kérdésben, hogy az on-line ellenőrzés lefolytatása szükséges-e az ügyfél személyazonosságának egyértelmű megállapításához. A Hivatal az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az adatkérő lekérdezési jogosultságát, így többek között azt is, hogy valóban ügyvédtől származik-e a megkeresés. Ennek technikai hátterét az elektronikus aláírás használata biztosítja: a Hivatal ugyanis az elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességének ellenőrzésével tudja megállapítani azt, hogy a lekérdező valóban tagja-e az ügyvédi kamarának és tagsági viszonya nincs-e felfüggesztve, illetve tevékenységét nem szünetelteti-e. Amennyiben a tanúsítvány nem érvényes, illetve azt visszavonták, a Hivatal a megkeresés teljesítését megtagadja.
Az ügyvéd az ellenőrzés megkezdése előtt köteles a felet az ellenőrzéssel kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésről írásban tájékoztatni; így például az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról, módjáról és tartalmáról, a közreműködés megtagadásának és a rendőrségi bejelentésnek a kötelezettségéről, az ellenőrzött adatok felhasználásával. E rendelkezésre elsősorban az adatvédelmi követelmények teljesítése érdekében van szükség, illetve annak előkészítéséhez, hogy az ügyfél dönteni tudjon az ellenőrzés terjedelméről. Ha a fél az ellenőrzéshez nem járul hozzá, az ellenőrzés csupán a fél személyazonosító igazolványának kiadására, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényére vonatkozhat. Abban az esetben viszont, ha a fél az ellenőrzéshez írásban hozzájárulását adja, úgy az ellenőrzés a fentieken túl a fél természetes személyazonosító adataira, állampolgárságára, illetőleg hontalanságára, valamint menekült, bevándorolt, letelepedett jogállására, lakcímére, arcképmására, aláírására is kiterjedhet. Fontos garanciális szabály, hogy az ügyvéd köteles a jogügyletet, amelyben az adatigénylés történik azonosításra alkalmas módon megjelölni és arról nyilvántartást vezetni.
Az adatigénylés minden esetben pontosan visszakereshető, mivel a Hivatal minden adatszolgáltatást naplóz. Ennek azért van jelentősége, mert az ügyvéd bejelentési kötelezettsége elmulasztásának, vagy a nyilvántartás adataiba való betekintés megalapozottságának, indokoltságának vizsgálata is megtörténhet a napló alapján; ennek érdekében a fenti törvény az ügyvédi fegyelmi hatóságként eljáró kamarai szervet is feljogosítja a napló adatainak megismerésére. Az adatokkal való visszaélés megelőzése, illetve a jogszabályok betartása másik eszköze az ügyvéd nyilvántartás-vezetési kötelezettségének megállapítása (ez kiterjed a lekérdezésre, és a lekérdezéssel érintett jogügyletre is), továbbá annak előírása, hogy az adatigénylés iránti megkeresésben azonosításra alkalmas módon kell megjelölni azt a jogügyletet, amellyel kapcsolatban az ellenőrzésre sor kerül.
A lekérdezés eredményeként az ügyvéd információkat kap arról, hogy a megadott okmányazonosítóval valóban adtak-e ki igazolványt, az érvényes-e, illetve bizonyos esetekben az igazolvány egyes adatait is megismerheti. Az előtte megjelent személy nyilatkozatainak, kézírásának stb., valamint ezeknek az adatoknak az összevetésével kell megállapítani azt, hogy az ellenjegyzés feltételei fennállnak-e, vagyis tudja-e bizonyítani, hogy valóban az okiratban megjelölt fél írta alá előtte a jognyilatkozatot, vagy ismerte el az aláírást saját aláírásának. A törvény ehhez képest megfogalmazza azokat az eseteket, amikor a közreműködés megtagadása nem mérlegelés kérdése: ha az ügyfél egyáltalán nem szolgáltatott adatot a személyazonosságának megállapításához, vagy annak érdekében érvényes igazolványt nem tudott bemutatni, továbbá ha lopott, elveszett, megsemmisült igazolványt mutat be a személyazonosság igazolása érdekében. Ez utóbbi esetben nemcsak a közreműködés megtagadását írja elő a fent hivatkozott törvény, hanem - az igazolvány további jogosulatlan felhasználásnak megakadályozása céljából - az illetékes rendőr-kapitányságnak írásban történő bejelentését is.
Az ellenőrzés elmaradása az okiratba foglalásnak nem akadálya, az ügyvédnek ugyanakkor az ellenőrzés utólag történő elvégzése alapján kell döntést hoznia abban a kérdésben, hogy az ellenjegyzés feltételei fennállnak-e.
Az Ütv. új 27/E. §-a szerint Cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
