Az ELTE akadémikus professzorának, Hamza Gábornak és a KRE egyetemi docensének, Nótári Tamásnak 2006-ban jelent közös tanulmánykötete a Korona Kiadó gondozásában, Nótári Tamás szerkesztésében. Az itt olvasható tanulmányok az ó-, a közép-, és az újkor jog- és kultúrtörténetének, illetve tudománytörténetének egy-egy szeletét teszik vizsgálat tárgyává. Ezen írások az elmúlt években, évtizedekben jórészt már napvilágot láttak, ám a kötet tartalma nem tekinthető a korábban publikált tanulmányok mechanikus megismétlésének, hiszen a szerzők ezeket mind tartalmukat, mind a felhasznált szakirodalmat tekintve számos ponton bővítették és korszerűsítették. A válogatás húsz munkát gyűjt egybe, így lehetőséget ad a több, mint tíz év alatt íródott, és egyenként nehezebben hozzáférhető dolgozatok együttes tanulmányozására és a két szerző munkásságának árnyaltabb megismerésére. A kötet természetesen nem a jogi kultúrtörténet monográfiájának lett szánva, számos, a nagy összefüggéseket és folyamatokat feltáró írás mellett jó néhány, a részleteket tárgyaló tanulmány olvasható benne. A tanulmányok sorrendje kronologikus, mindkét szerzőtől tíz-tíz írás kapott helyet a kötetben.
1) Görög-római antikvitás. Nótári Tamás: Lélek-és sorsmérés Homérosnál és Vergiliusnál. Iustitiát gyakorta láthatjuk különböző ábrázolásokon mérleggel a kezében. Nótári az Iliasban azon szöveghelyét elemzi behatóbban, amelyben Zeus a mérleg segítségével mond ítéletet a hősök felett. Az igazság mérlege kifejezést vizsgálva először a jognak, illetve az igazság(os-ság)nak Homérosznál kifejlődött fogalmát tisztázza, majd az az említett mérési jelenet strukturális és összehasonlító elemzése alapján fűz a mérleg-szimbolika eredetéhez, jelentéséhez, egyiptomi, görög és római formáihoz értékes megjegyzéseket.1 Nótári Tamás: Hésiodos és a jogbölcselet kezdetei. A Munkák és napok műfaja didaktikus eposz, tanköltemény, célja, hogy Hésiodos az ellene oly sok igazságtalanságot elkövető testvérét, Persést a munka és a jog tiszteletére tanítsa, ezáltal válik diké eszméje e vezérfonalává.
A szerző elsőként az eposz prooimionját és az emberi munka, illetve a jogrendszer szükségességének költői indokolását vizsgálja, majd a diké fogalmának előfordulását és szerepét vizsgálja a homérosi eposzokban és a hésiodosi Ergában.2 Hamza Gábor: Cicero De re publicája és az antik állambölcselet. Marcus Tullius Cicero államelméletének megismerése a De oratore, a De re publica és a De officiis trilógiája alapján érhető el. Cicero vizsgálta elsőként az "alkotmányos" állam gazdasági, politikai és morális elemeit egymással szoros összefüggésben, amely szemlélet sem Platónra, sem Aristotelésre nem volt jellemző. Az államnak merev, statikus kategóriaként való értelmezésével szakító Cicero jelentős mértékben hozzájárult a modern államfogalom megalapozásához.3 Nótári Tamás: A római tekintélyfogalom vallási aspektusai. A tekintély fogalmának vizsgálata során az auctoritas, a növelés, a gyarapítás képességének vallási-filozófiai meghatározását definiálja a szerző, majd megvizsgálja a numen mint a római vallás igen sarkalatos jelenségének különféle aspektusait, annak etimológiáját, két, e szempontból relevánsnak tűnő jelenséget, a triumphus intézményét és a flamen Dialis funkcióját,4 majd a szakrális szféra ezen elemeit a hatalmi legitimációba Augustus ideológiai koncepcióját.5 Nótári Tamás: A lándzsa mint hatalmi és tulajdoni jelkép az ókori Rómában. A legis actio sacramento in rem leírásában Gaius elbeszéli, hogy az eljárás során a pálcát mintegy a lándzsa helyett használták a jogszerű tulajdon jeleként, Verrius Festus szerint pedig a lándzsa a legfőbb hatalom jelképe. E két forrásból kiindulva vizsgálja a szerző a lándzsa és a pálca hatalmi jelképiségét, számos jog- és vallástörténeti párhuzam, illetve analógia segítségével,6 értékes következtetéseket von le a ius fetiale és a legis actio sacramento in rem közös elemeit, gyökereit illetően.7 Nótári Tamás: Kampánystratégia az ókori Rómában. A Com-mentariolum petitionis, vagyis "A hivatalra pályázók kézikönyve" a ránk maradt legrégebbi kampánystratégiai irat. Ebben Quintus Tullius Cicero ad bátyjának, Marcusnak, tanácsokat ahhoz, hogy miképpen nyerheti el a consuli méltóságot. Nótári e művet vizsgálja, s ennek során a következő szempontokat elemzi: az antik kommentár műfaja, a Commentariolum szerzőségének kérdése, a szerző, Quintus Tullius Cicero életpályája, a vetélytársakról, Antoniusról és Catilináról a Commentariolumban adott jellemzés, az egyesületek és a cliensek szerepe a római választások során, valamint a választási csalás tényállásának és elbírálásának kialakulása.8 Hamza Gábor: Idegen hatások a római jogban a tizenkéttáblás törvénytöl a római jog klasszikus koráig. A tizenkéttáblás törvénytől a prin-cipátus végéig a római jog fejlődése egyenesen felfelé haladó pályaként írható le, amelynek csúcspontja a remek jogászok működésének idejére tehető. Hamza Gábor e folyamatot mutatja be számos forrás beható elemzésével, a történeti és társadalmi háttér messzemenő figyelembevételével. Hamza Gábor: A közvetlen demokrácia ókori intézményei és a politikatudomány. Az ún. közvetlen demokrácia antik intézményrendszerén belül Hamza Gábor alaposabban vizsgálja - hogy ezt a modern fogalmat használjuk - az ombudsman római előképét, a defensor civitatist. Kimutatja, hogy egy 364-ben kelt császári rendelet előbb Illyriára, majd az egész birodalomra kiterjesztette a főképp az adóügyekkel foglalkozó "antik ombudsman" hatáskörét.9
2) Középkor és újkor. Nótári Tamás: Virgil - püspök és paródiaszerző. Virgil, Salzburg ír származású püspöke (749-784) számos ponton új fejezetet nyitott püspöksége történetében: nevéhez fűződik a salzburgi historiográfia legkorábbi műveinek, a Gesta sancti Hrodberti confessoris, a Libellus Virgilii és a Liber confraternitatum megalkotása, a 774-ben felszentelt Rupert-dóm megépíttetése, a püspökség és a Szent Péter-kolostor jogainak kiterjesztése és a karantánok közti misszió megszervezése. A szerző először a korszak bajor bel- és külpolitikai viszonyait elemzi, majd Virgil és Bonifác összeütközését követi nyomon.10 Nótári Tamás: Egy kora középkori koncepciós per - III. Tasziló trónfosztása. A szerző először III. Tasziló bajor herceg hűségesküit veszi sorra, majd magát a koncepciós pert, végül pedig annak jogi hátterét és indokolását teszi elemzi. III. Taszilót, a Bajorországban két évszázadon át uralkodó Agilolfing-dinasztia utolsó hercegét trónjától a frank uralkodó előbb mind kül-, mind pedig bel-politikailag elszigetelte Taszilót, majd 787-ben vazallusává tette.11 Nótári Tamás: Metód pere a Regensburg Zsinaton. A szerző először a karantánok közti, majd a pannóniai keresztény térítés koncepcióját írja le, majd kitérőt tesz a pápa, a bizánci császár és a keleti-frank uralkodó bulgáriai missziós törekvéseire. A történeti háttér feltárása után Metód regensburgi perének körülményei felé fordítja figyelmét, a Conversióban megfogalmazott vádakra, illetve ezek hátterére világít rá a jogtörténész-medievista szemszögéből.12 Hamza Gábor: A macedón kérdés megjelenése az európai politikában. Macedónia a függetlenségét 1991. január 25-én deklarálta. Az alkotmány preambuluma értelmében Macedónia a macedón nép nemzeti állama, amely valamennyi nemzeti kisebbségnek egyenjogúságot és az állandó együttélést biztosítja. Tanulmányában Hamza Gábor gazdag szakirodalomra támaszkodva mutatja be a hazai olvasó előtt kevéssé ismert macedón történelem és jogfejlődés útját.13 Hamza Gábor: Szent István törvényei és Európa. A széles forrásbázisra alapozott tanulmányban Hamza Gábor meggyőzően bizonyítja, hogy Szent István törvényeinek a római (bizánci) jog elemeit is magában foglaló ius egyetemességét a con-suetudo hagyományaival szervesen egyesíteni tudó európaisága döntő mértékben járult hozzá hazánk Európába integrálódásához és ezért jelentős érték korunk, a harmadik évezred első évtizedében is.14 Hamza Gábor: Accursius és az európai jogtudomány kezdetei. Accursius a Glossa ordinaria megalkotásánál nyilvánvalóan támaszkodott elődei glossza-összeállításaira, így kiváltképp mestere, a bolognai egyetemen működő Azo munkáira, ennek ellenére műve eredeti alkotásnak tekinthető - állapítja meg a szerző. Nótári Tamás: A kereszténység és az iszlám harca Enea Silvio Picco-lomimi (II. Pius pápa) világképében. A szerző két forrást vesz alapul, hogy Aeneas Sylviusnak a török hódítás veszélyeiről és a kereszténység védelméről szóló gondolatait elemezze. Az egyik egy 1454-ben a frankfurti gyűlésen elmondott, Konstantinápoly pusztulásáról és a törökök ellen indítandó háborúról szóló beszéd, a másik forrás a már pápaként Mohamed szultánhoz írott levele, amelyben hosszabban fejtegeti az iszlámról alkotott nézeteit.15 Hamza Gábor: Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányfejlődése és Európa. E tanulmányában Hamza Gábor az USA alkotmányfejlődését mutatja be, miközben párhuzamosan elemzi az Európában megalkotott kódexeket. Kiemelkedő fontosságú azon megállapítása - amit gondosan elemzett forrásbázisra alapoz -, hogy az Alapító Atyák jól ismerték az antik és az újkori Európa politikai gondolkodóinak, állambölcselőinek a munkáit.16
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
