A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) értelmében az eljárás akkor indul, amikor a jegyző - a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, annak hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzésből, vagy olyan személy bejelentése nyomán, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik - az örökhagyó haláláról értesül. Ezt követően nyolc napon belül meg kell kezdeni a leltározást, ha annak a Törvény 20. §-ában meghatározott feltételei fennállnak. A leltározási kötelezettség egyik esete a hatályos szabályozás értelmében - a hagyaték értékétől és tárgyától függetlenül -, ha az örökösként érdekelt olyan cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló kiskorú személy, akinek öröklési érdeke veszélyeztetve van.
Az említett rendelkezés korábban a cselekvőképtelen, valamint a korlátozottan cselekvőképes kiskorúakra utalt, ezt az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) kapcsán azonban a 2013. évi CCLII. törvény 122. §-a módosította. A módosítás előtt ez a rendelkezés a következőkre vonatkozott:
• a 14. életévét be nem töltött kiskorúra (cselekvőképtelen),
• a 14. életévét betöltött kiskorúra, ha a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte (cselekvőképtelen),
• a 14. életévét betöltött kiskorúra, ha nem cselekvőképtelen (korlátozottan cselekvőképes).
A Ptk. új szabályai értelmében is cselekvőképtelen a 14. életévét be nem töltött kiskorú és korlátozottan cselekvőképes a 14. életévét betöltött kiskorú, ha nem cselekvőképtelen. A Ptk. 2:18. §-a pedig lehetővé teszi, hogy a bíróság a kiskorút a 17. életévének a betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezze.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
