A bipartit ágazati párbeszéd fókuszában a munkáltatók érdekképviseletei és a szakszervezetek közötti közvetlen párbeszéd és konzultáció áll, amely magában hordozza az ágazati megállapodások és ágazati kollektív szerződések megkötésének lehetőségét. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPB tv.) 2009. augusztus 20-án lépett hatályba. E törvény, továbbá az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet tartalmazza az ágazati párbeszéd bizottságok létrejöttére, tagságára, megszűnésére, működésére, a tagok jogaira vonatkozó alapvető rendelkezéseket, valamint az ágazati párbeszéd bizottságban létrejött megállapodások, illetve kollektív szerződés megkötésére, hatályának kiterjesztésére irányadó rendelkezéseket.
Az ÁPB tv. 2. §-a értelmében a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben a szociális partnerek ágazati, alágazati, szakágazati szinten, valamely nemzetgazdasági ágat, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintően párbeszédet folytathatnak, e célból kétoldalú szociális párbeszéd bizottságot hozhatnak létre. Az ágazati párbeszéd bizottság a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület, mely létrehozható egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjedően, egy-egy ágazatban azonban csak egyetlen bizottság jöhet létre. Az alacsonyabb szinten létrehozott ágazati párbeszéd bizottság a magasabb szintűtől függetlenül működik, feladatai teljesítését illetően a magasabb szintű ágazati párbeszéd bizottság nem utasíthatja. Az ágazati párbeszéd bizottság feladata az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerőpiaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása.[1]
Az ágazati szintű szociális párbeszédben való részvétel feltételeit az ÁPB tv. egyfelől általános, azaz valamennyi tagra azonos módon kiterjedő, illetve vagylagosan érvényesülő feltételek mentén szabályozza. Az ágazati párbeszéd bizottság tagja csak olyan ágazati érdekképviselet lehet, amely e tevékenységét legalább két éve folytatja. Az érdekképviseletet érintő jogutódlás, illetve érdekképviseleti szövetség létrehozatala esetén legalább egy jogelőd vagy tag érdekképviseletnek kell e tevékenységét a jogutódlás, illetve az érdekképviseleti szövetség létrejötte időpontját közvetlenül megelőzően legalább két évig megszakítás nélkül folytatnia. Az az ágazati szakszervezet vehet részt az ágazati párbeszéd bizottságban, amely az adott ágazatban legalább tíz munkáltatónál, alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, és az e munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámának egy százalékát. Ezenfelül az az ágazati szakszervezet is jogosult a részvételre, amely tagjainak száma legalább három olyan munkáltatónál, ahol alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának tíz százalékát. Ugyancsak részt vehet az az ágazati szakszervezet is, amelynek a kérelme benyújtásának időpontjában azon munkáltatók működő telephelyein, ahol alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik, a megelőző öt éven belüli utolsó üzemi tanácsi választásokon a jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak számának öt százalékát. Az ágazati párbeszéd bizottságban az az ágazati munkáltatói érdekképviselet vehet részt, amelynek - az adott ágazatba főtevékenysége szerint besorolt - tagjai foglalkoztatják az ágazatban munkaviszonyban álló munkavállalók legalább öt százalékát, illetve az, amelynek, vagy amely tagszervezeteinek legalább negyven, az ágazatba főtevékenysége alapján besorolt munkáltató a tagja. Az ÁPB tv. azt is lehetővé teszi, hogy az ágazati szintű szociális párbeszédben való részvétel feltételeinek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók
- 72/73 -
érdekképviseletei egymással koalícióra léphessenek.[2] Ettől eltérően, az ÁPB tv. alapján a munkáltatói érdekképviseletet megillető jogosultságokkal rendelkezik az a munkáltató vagy azoknak a munkáltatóknak az összessége, amelynél a munkaviszonyban foglalkoztatottak száma együttesen eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százalékát, feltéve, hogy munkáltatói érdekképviselet alapítására az alapító tagok legkisebb létszámára vonatkozó, külön törvény szerinti feltétel teljesítésének igazolt hiánya miatt nem került sor[3] (ez a feltétel irányadó például jelenleg a postai ágazatra).
Az ágazati párbeszéd bizottság az ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkozik. Az ágazati párbeszéd bizottság keretei között az egyes oldalak, illetve az oldalon részt vevő érdekképviseletek tájékoztatják egymást, konzultációt folytatnak, valamint az ágazati párbeszéd bizottság álláspontját, javaslatát összefoglaló nyilatkozatot adnak ki. Az ágazati párbeszéd bizottságban az ÁPB tv. rendelkezései alapján erre jogosultak kollektív szerződést, illetve egyéb megállapodást köthetnek, kérhetik a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztését a társadalmi párbeszédért felelős minisztertől. Az ágazatban dolgozók, valamint az ágazatban működő munkáltatók érdekeit jelentősen érintő, fent említett kérdésekben az ágazatban hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv köteles tájékoztatást adni az ágazatban működő ágazati párbeszéd bizottság részére, illetve köteles annak kezdeményezésére konzultálni.[4] Jelenleg Magyarországon 22 ágazati, alágazati, illetve szakágazati párbeszéd bizottság létezik.
Az Ágazati Párbeszéd Tanácsa (a továbbiakban: ÁPBT) a miniszter és az ágazati párbeszéd bizottságok munkavállalói, illetve munkáltatói oldalainak képviselőiből álló háromoldalú testület. Feladata, hogy intézményi keretet nyújtson az ágazati párbeszéd bizottság működéséhez szükséges koordinációs tevékenység ellátásához. Ennek keretében az ÁPBT, illetve annak oldalai egymást tájékoztatják, véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek, nyilatkozatot adhatnak ki. Az ÁPBT megalkotja döntéshozatali rendjéről, szervezetéről és működéséről szóló alapszabályt, valamint az ÁPBT munkatervét, konzultál a kétoldalú autonóm párbeszéd finanszírozásának rendjéről, az ÁPB tv. 22. §-ában szabályozott eljárás alapján javaslatot tesz a miniszternek az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (a továbbiakban: ÁRMB) tagjainak személyére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
