Az új Ptk. a szerződés fogalmára és létrehozására vonatkozó szabályokat a régi Ptk.-tól eltérő rendszerben foglalta össze, de ezek tartalma általában azonos a régi Ptk. XVII., XVIII. és XX. fejezetében található rendelkezésekkel. Azonban több vonatkozásban is jelentős eltérésekkel és értelmezést igénylő megoldások kidolgozására váró rendelkezésekkel is találkozunk. Ezekkel az alábbiak szerint foglalkozunk.
A régi Ptk. 4. §-ának (1) és (4) bekezdése, valamint az új Ptk. 1:3. és 1:4. §-a hasonló tartalommal követeli meg a felek jóhiszemű és tisztességes eljárását. Ehhez kapcsolódó konkrét követelményt azonban a régi Ptk. 205. §-ának (3) bekezdése egyedül csak a szerződés megkötésénél támasztott: a felek együttműködésre, egymás jogos érdekeinek figyelembevételére és a szerződés minden lényeges körülményéről való tájékoztatásra kötelesek.
Ettől a rendelkezéstől az új Ptk. 6:62. §-ának (1) bekezdése két vonatkozásban eltér. Először: elhagyta a felek egymás jogos érdekeinek figyelembevételére vonatkozó kötelezettséget. Ezt helyesnek kell elfogadnunk, hiszen az együttműködésen felül a felek egymás érdekei figyelembevételének kérdése az ítélkezési gyakorlatban fel sem merült. Másodszor: az együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget az új Ptk. a felek kapcsolatának egészére, azaz a szerződéskötés tárgyalására, a szerződés megkötésére, a szerződés fennállásának időtartamára és megszüntetésére (ennek körében főleg a teljesítésre) egyaránt kiterjesztette.
Igen fontos újdonsággal találkozunk az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése következményének (a kártérítési felelősségnek) szabályozásában is. Ennek módja attól függ, hogy a kötelezettség megszegése a szerződéskötés folyamatának melyik szakaszában történt.
1.1. Ha a szerződés nem jött létre, az a fél, aki kötelezettségét a szerződés megkötésére irányuló tárgyalások során szegte meg, az ezzel okozott kárt a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint köteles megtéríteni. A szerződés létrejöttének elmaradásáért a 6:62. § (4) bekezdése értelmében kártérítési kötelezettség egyik felet sem terheli, az ebből eredő kárt (amely például a helyette megkötött másik szerződés hátrányosabb feltételeiből, vagy elmaradt haszonból ered) nem kell megtérítenie. A tárgyalás során leginkább az együttműködési kötelezettség megszegése fordulhat elő. Például: a felek megállapodtak az ingatlan adásvételének feltételeiben, de az eladó a vevő ügyvédje által írásba foglalt szerződést nem írta alá, mert az utolsó pillanatban meggondolta magát. Hasonló a helyzet, ha a fél az eladni kívánt használt dolog állapotának üzemképességének megvizsgálását nem segítette elő a tőle elvárható módon (ilyen felfogás tűnik ki a BH 1997.48. és a BH 2003.411. sz. határozatokból).
1.2. Ha a szerződés létrejött, a 6:62. § (3) bekezdése szerint az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megsértésével okozott kárra a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének szabályait kell alkalmazni.
A szerződés megkötésénél legnagyobb jelentősége a tájékoztatási kötelezettségnek van. A károsult fél azonban nem hivatkozhat e kötelezettség megsértésére olyan jogokkal és tényekkel kapcsolatban, amelyeket maga is ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett. (A jogalkotó e tekintetben nyilván figyelemmel volt a BH 2000.501. sz. alatt közzétett határozatra, amely az ingatlan-nyilvántartás megtekintésének elmulasztását a vevő kockázatának tekintette.)
- 6/7 -
A közhiteles nyilvántartások megtekintésének elvárása a vevőt nagymértékben megterheli. A nyilvántartás megtekintése nem csupán az ingatlanok adásvétele esetén szükséges. Úszó létesítmények esetén a 2000. évi XLII. törvény 11. §-a, légi közlekedési eszközök esetén az 1995. évi XCVII. törvény 11. §-a szerint vezetett nyilvántartásokat, szabadalom, formatervezési minta, használati minta és a mikroelektronikai topográfia esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett lajstromokat kell megtekinteni (lásd lapunk 2015. évi 2. számában az adásvételi szerződésről szóló cikk 3.1. és 3.4. pontját is). Ezenfelül ingó dolgoknak kereskedelmi forgalmon kívüli megvásárlása esetén tanácsos megtekinteni a hitelbiztosítéki nyilvántartást is [új Ptk. 5:112. és 5:93. § (1) bek. b) pont] azért, hogy nem terheli-e a dolgot jelzálogjog].
Nem áll fenn a tájékoztatási kötelezettség az olyan tények és adatok esetében sem, amelyeket a másik fél ismert vagy más forrásból ismernie kellett. A régi Ptk.-hoz fűződő bírósági gyakorlat a vevőtől is elvárta, hogy a rendelkezésre álló vagy bocsátott források alapján a fontos tényekről - akár szakértő bevonásával - maga is tájékozódjék (BH 2003.203.).
A tájékoztatás módja és terjedelme a szerződés tárgyától függ. A régi Ptk. alapján az ítélkezési gyakorlat egyes szerződéstípusok esetén fokozott követelményeket támasztott, még a velük járó bizonytalanságokra és kockázatokra is. Erre jó példa az utazási szerződés (BH 1998.278.), a kölcsönszerződés (6/2013. PJE, BH 2007.48. sz. határozat) stb. Ilyen fokozott tájékoztatást külön jogszabályok is megkövetelnek: például a Hpt. 271. §-ának (4)-(6) bekezdése és a Bszt. 44. §-a.
A felek nemcsak a tájékoztatás adásáért, hanem annak valóságáért is felelősek, de ebben a vonatkozásban a tényállástól függ, hogy a valótlan tájékoztatás a tévedés (6:90. §), vagy a megtévesztés (6:91. §) fogalma alá vonható-e és ennek megfelelően a sérelmet szenvedő fél választhat-e a szerződés megtámadása és a puszta kártérítés között.
Sajátos következményei vannak az olyan tájékoztatásnak, amely az 1999/44. EK irányelv folytán került be a régi Ptk. 277. §-ának (1) bek. b) és d) pontjába. E rendelkezések szerint a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó kijelentésnek, a kötelezett által adott leírásnak vagy bemutatott mintának a szolgáltatás minőségét meghatározó jellege van, aminek valótlansága a kötelezett javára jótállási kötelezettséget alapoz meg. Kérdés, hogy ilyenkor a jogosult az új Ptk. 6:62. § (3) bekezdése, vagy a 6:174. § alapján követelhet-e kártérítést?
1.3. Miután a szerződés létrejött, az együttműködési és a tájékoztatási kötelezettség már szorosan a felek jogaihoz és kötelezettségeihez tapad. Az új Ptk. szóban forgó rendelkezése általános jellegű szabály, amelyhez több speciális rendelkezés is kapcsolódik. Ezek közül legfontosabb az új Ptk. 6:126. §-án alapuló akadályközlési kötelezettség, amelynek elmulasztásával okozott kárt szintén a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint kell megtéríteni. A nevesített szerződéstípusok szabályai közt is találhatók tájékoztatásra irányuló rendelkezések [pl.: a 6:252. § (3) bek. a tervhibáról, a 6:263. § a fuvarozás akadályáról, a 6:275. § a megbízási tevékenységről szóló tájékoztatást rendeli el]. Folyamatos és széles körű tájékoztatást követel meg a Hpt. és a Bszt. is a pénzügyi folyamatok körében. A tájékoztatás elmulasztásával előidézett kár megtérítése ezúttal is a szerződésszegés szabályai szerint követelhető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
