Az előadás választott témája - úgy gondolom - jól illik Boytha György munkásságához és emlékéhez. Szerzői jogi megközelítését talán a legtömörebben tükrözi a Whose right is copyright1 c. remek írás, amely napnál világosabban mutatja, hogy a szerzőt illető jogot csak a szerző alkotó személyiségéhez kapcsolódó erkölcsi és vagyoni érdekek csokraként látta, és egész életművében síkraszállt e megközelítés érvényre juttatásáért. Az idő előrehaladtával nem lett könnyebb a dolga. Egyre szűkül azon jogrendszerek köre, ahol a szerzői vagyoni jogok átruházása korlátozott. A nemzetközi és regionális szerzői jog is kizárólag a vagyoni, kereskedelmi szempontokra koncentrál.2 A web 2.0. felhasználások, a P2P fájlmegosztás, a UGC (user generated content) megjelenése, a művek közkincsbe bocsátását előtérbe helyező technikák (pl. Creativ Commons licenszek), a számítási hálóban (computing cloud)3 megvalósuló, a kibertérben "keringő" felhasználások nem segítenek a szerzői személyhez fűződő érdekek érvényre juttatásában.
Az ünnepelt azonban olyannyira fontosnak látta a megváltozott körülmények között is a szerzői jog személyiségi gyökerének hangsúlyozását, hogy még a tisztán kereskedelmi jellegű, gazdagodás megtérítési szankcióról írt, nemrég megjelent tanulmányában (tudomásom szerint utolsó szerzői jogi munkájában) is hangsúlyt helyezett a személyhez fűződő érdekek jogi tükröztetésére.4
A szerzői személyhez fűződő jogok közül a legbonyolultabb az integritáshoz fűződő jog. Ennek több oka van: az e téren hiányos, sokféleképpen értelmezhető nemzetközi egyezményes szabály, az ebből következő eltérő megközelítések, a szabály alá tartozó tényállások sokfélesége, az összefüggés a jó hírnév, becsület általános polgári jogi védelmével, áttételesen a magánszféra alkotmányos védelmével. Így aztán van, ahol a jog létezik, van, ahol csökevényesen. Ahol létezik, ott vagy minden műfajtára kiterjed, vagy csak bizonyos műfajtákra, pl. a vizuális művekre az USA-ban. Ahol létezik, ott is mindig "bírói" jog. Egy mű megváltoztatásának csonkításként, csorbításként, vagy indokolható rövidítésként való értékelése, annak megítélése, hogy mely műmegváltoztatás sérti, vagy nem sérti a szerző jó hírnevét, becsületét, széles mérlegelési mezsgyén belül történik.
Az integritáshoz fűződő jog a tárgyalt okok miatt a művek vagyoni forgalmára leginkább veszélyesnek látszó jog. Emiatt bánnak vele igen óvatosan, szabják a lehető legszűkebbre határait a copyright rendszerben. Amint alább látható lesz, az alapul fekvő BUE5 szabály értelmezése is vitatható. Az integritási jog számos esetben ütközik a művészet szabadságával6 is. Nem könnyű eldönteni azokat az eseteket sem, amikor egy nem kereskedelmi /reklám célra készült művészi alkotást "funkcionális" céllal használnak fel. Így egyedi szerzői (jogutódi) engedélytől függ (tehát a felhasználást nem jogosítja a közös jogkezelő szervezettől beszerzett engedély és a díjfizetés), és megvalósította az integritási jog sérelmét, mikor Carl Orff Carmina Burana-jának egy részletét egy profi ökölvívó bevonulási zenéjének (walk-in music) használták fel.7 Nem ritka a mű sérthetetlenségéhez fűződő jog és a művön/a mű másolatán fennálló tulajdonjog ütközése sem,8 és az ilyen vitában a közérdek szempontja is szerepet játszik (pl. köztéri szobrok szoborparkba áthelyezése, vagy egyszerűen a közterületről való eltávolítása). Egyszerűbb szerzői jogeset az integritási jog nyilvánvaló sérelme, ha a szobrot a helyén hagyják, de a politikai rendszerváltáshoz "igazítják" egyes elemei eltávolításával, és ezek helyett más elemek rávésésével.9
Az integritási jogot csak a BUE szabályozza (lásd alább az elemzést). A kereskedelmi indíttatású, szerzői jogi tárgyú egyezmények kerülik. A TRIPS-megállapodás kifejezetten kimondja, hogy az alapul fekvő BUE-ból a személyhez fűződő jogokra nem terjed ki a hatálya.10 A még kötőerővel nem rendelkező ACTA visszahivatkozik a TRIPS-megállapodásra.11 A WIPO Szerzői Jogi Szerződése sem lép túl a BUE-n a személyhez fűződő jogok védelme terén (a BUE szerinti védelmet az előadóművészekre kiterjeszti az előadások és hangfelvételek védelméről szóló, a Szerzői Jogi Szerződéssel együtt elfogadott szerződés).12
Az Európai Unió elkerüli a személyhez fűződő jogok szabályozását. Első látásra úgy tűnik, hogy az Unió kompetencia hiányában nem nyúlhatna a személyhez fűződő jogokhoz. Sem a Lisszaboni Szerződést megelőző pillérek körébe, sem a hatályos EUMSz. és EUSz. szerinti "közös ügyek" körébe nem tartoznak a szerzői személyhez fűződő jogok. Ez azonban csak a látszat. Ha a korábbi tanulmányok, jelentések nem is győzték meg a jogalkotót,13 a Phil Collins-ügyben hozott döntésben az Európai Bíróság kimondta, hogy a tagállamok szerzői jogának tárgya és célja, hogy biztosítsa a jogosultak személyhez fűződő és vagyoni jogait. Két bekezdéssel odébb pedig a bíróság leszögezte, hogy e jogok együttesen érintik az áruk és szolgáltatások belső piaci forgalmát, és ezért az (akkor hatályos) Római Szerződés hatálya alá tartoznak.14 Az európai szerzői jog átfogó magyarázata szerint a harmonizáció elmaradása indokolt.15 A személyhez fűződő jogok különböző szintű védelme - különösen az e cikkben vizsgált integritási jog teljes vagy csonka megléte, és a tényállás alá tartozó esetek sokfélesége - az áruk és szolgáltatások belső piaci szabad áramlásának akadálya lehet, azonban ilyen esetek nem fordulnak elő olyan gyakran, hogy a jogközelítés szükséges lenne. Egy példa: A) tagállamban van széles integritási jog, B) tagállamban csak bizonyos műfajtákra terjed ki, vagy engedélyezett átdolgozás esetén nem létezik. A mű felhasználása A) tagállamban - ha fennáll az integritási jog sérelme - megakadályozható, míg B) tagállamban nem. Ha pedig online felhasználásról van szó, akkor a létező különbség értelmét veszti, mert nemigen akadályozható meg, hogy A) tagállamból elérhető legyen a B) tagállamban tárolt tartalom.
Az Európai Bizottság tanulmányt készíttetett arról, hogy a digitális, határon átnyúló felhasználások hogyan hatnak a személyhez fűződő jogokra.16 A tanulmány értékelése,17 összhangban az uniós szerzői jog átfogó magyarázatával arra a következtetésre vezetett, hogy egy esetleges harmonizáció csak széthúzó jogalkalmazáshoz, tehát eredménytelen kompromisszumhoz vezetne. A szerzői jogviták elbírálása magától értetődően tagállami joghatóság alá tartozik.18 A bíróságok nem tágítanának a saját szerzői jogi kultúrájuktól, és olyan irányban értelmeznék a kompromisszum okán csak aránytalanul szűkre, vagy eltérést engedőre szabható szabályokat.
Ehhez hozzátesszük, hogy a harmonizáció az átdolgozást az esetek jelentős részében magában foglaló UGC és egyéb felhasználói tartalomképzés miatt - ahogy ezt már a szerzői jog tudásalapú gazdaságban való érvényesüléséről szóló Zöld Könyv19 is pedzette - a kontinentális jogokban az integritási jogot kiüresítő erózióhoz vezetne. Az Egyesült Királyságban nemrég készített Hargreaves Report és az arra adott kormányzati válasz is érinti az integritási joggal összefüggő átdolgozási jogot. Tudományos célra az Egyesült Királyság meg kívánja engedni a UGC létrehozását akként, hogy a tudományos text and data mining, és az adatok (részletek) összeállítása saját szerzői alkotásban való feldolgozás céljára szabaddá válna (az idézésen túlmutató átvételről, grosses Zitat-ról van szó)20.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
