Mi tesz felkészültté egy szervezetet a stratégia végrehajtására? Mit is ér, akár a legjobb stratégia, ha megvalósítása nem sikerül?
Önök is biztosan elgondolkodtak már ezeken a kérdéseken, hiszen annak érdekében kell a magyar közigazgatás fő problémáinak és színvonalának fejlesztését megoldani az államreform keretében, hogy a szolgáltatások minősége javuljon, a teljesítmény eredményesebbé, hatékonyabbá váljon.
Alapvető feladat, hogy a jogszabályi követelményeknek, valamint - jogszabály adta keretek között - az ügyfelek elvárásainak eleget téve elérjük az elégedettséget és elismerést. Azaz a közigazgatás a fogyasztó kritikus elvárásainak megfeleljen. Ezen okoknál fogva olyan intézkedések szükségesek, melyek figyelembe veszik a közigazgatás sajátos jellemzőit, feltárják az adott problémákat, ami miatt a működés nehézkes és a változtatási elképzelések nemigen kivitelezhetőek. Gyakran azonosítják a közigazgatás nehézkességét a rossz értelemben vett bürokrácia kifejezéssel, pedig a közigazgatás korszerűsítése nem csak ezt rejti magában. Így a jövőben elkövetkező intézkedéseknek a közigazgatási szervezetekben biztosítani kell az egységesen megvalósítható fejlesztési lehetőségeket, hogy a várt minőségi változás valóban országos szinten megtörténhessen. Tehát fontos megoldást találni, hogy a stratégiai gondolkodás által létrejött tervek ne csak tervek maradjanak, hanem végződjenek hosszú távú sikerrel, mely által egy szolgáltató központú eredményes és hatékony közigazgatás épülhet ki, amely a fenntarthatóság szempontjainak is hosszútávon megfelel.
Úgy ítélem meg, hogy a mediáció lehetőséget teremt a közigazgatásban az együttműködés tekintetében a jelenleg fennálló problémák kezelésére, hiszen a közszolgálati munka alapvetően másokkal való együttműködésen alapul, mely együttműködési készség fejlesztésével erősödik a tisztviselők szakmai identitása, szervezethez való elkötelezettsége.
A munkavégzés elengedhetetlen feltétele az együttműködés és az ahhoz szükséges információáramlás. A konfliktusok rontják az együttműködést, illetve a feloldatlan elnyomott konfliktusok hosszútávon ássák alá a közös munkát a szervezetekben. Ezért rendkívül fontos a konfliktusok valódi megoldása a felek lehetőleg teljes megelégedésével. A közvetlen társas környezetben zajló konfliktusokra alapvetően jellemzőek az erős negatív érzelmek. Ennek oka, hogy a konfliktus olyan terepen alakul ki és játszódik, amely mindenki számára létfontosságú, hiszen egy munkahelytől a napi megélhetést, az anyagi biztonságot várják a tisztviselők. A mediáció által elérhető, hogy eszköztárán keresztül feloldásra kerüljenek a munkatársak közötti kimondott vagy kimondatlan, fel nem tárt érdekellentétek.
A mediáció igénybevételének lehetőségével segíteni lehet olyan megállapodások létrehozását, melyek együttműködésre építenek és megkönnyítik a vitarendezés utáni kapcsolattartást akár szervezeti egységek közt, szervezeti egységeken belül a vezetők-vezetők, vezetők-beosztottak és beosztottak-beosztottak között.
A közigazgatásban is egyre erősödik a versenyszellem a tisztviselők körében, amely egyre gyakrabban teszi szükségessé a konfliktuskezelést, nem is beszélve az egyre öntudatosabb vagy agresszív ügyfelekről. Ha a tisztviselők maguk is megismerik a mediáció során alkalmazott konfliktuskezelési technikákat és képesek lesznek ezek helyes alkalmazására, kevesebb eset igényel beavatkozást, illetve hatékonyabb lesz a fellépésük egyes esetekben az ügyfelekkel szemben, mert az ügyfélközpontúságot alapvető belső értékként erősíteni, megtartani, fejleszteni kell.
A mediáció a szervezet tagjai közötti konfliktuskezelést segítő eszközrendszer. A mediáció során alkalmazott konfliktuskezelési technikák a vezetési és szervezési folyamatok lényeges alakítójává válhatnak, mert hatással vannak a szervezeten belüli és szervezetek közötti kapcsolatokra, s így a munkafeltételeket és a munkaminőséget egyaránt javítják.
Amennyiben elfogadják a mediációt, úgy képes rá, hogy a hivatali szervezetekben értéket teremtsen oly módon, hogy maximalizálja a humán tőkét és csökkentse a vele járó kockázatokat. Természetesen ehhez az szükséges, hogy kellő hatékonysággal használják fel a benne rejlő potenciákat.
Éppen ezért kutatást végeztem az adott témában. Információt gyűjtöttem arról, hogy a közigazgatási szervezetekben a vezetők ismerik-e, jelenleg alkalmazzák-e a mediációt, illetve igényelnék-e az alkalmazását mint konfliktuskezelésre alkalmas eszközt.
A kiindulási pontom az volt, hogy jelenleg a bürokratikus működésű közigazgatási szervezetek többségében nem tartják fontosnak a humánerőforrással való gazdálkodás során a konfliktushelyzetek kezelését, illetve a konfliktusok kezelése esetében nem vesznek igénybe olyan szakmai eszközöket, amelyekkel ezek a helyzetek nem csak kezelhetőek lennének, de még a szervezet fejlődését és a tervek megvalósulását is eredményeznék.
A megfogalmazott állításomat egy kérdőíves felmérés kérdéseire érkező válaszok feldolgozásával és egy általam készített interjúban foglaltakkal támasztottam alá.
A számomra megfelelő kép kialakításához a legalkalmasabb módszernek a kérdőíves felmérés látszott és ezt a felmérést interjú készítésével egészítettem ki. Ez a módszer közvetlenebb, mint a kérdőív, és ezért esett a választásom erre a technikára is, mert a vizsgált kérdés szempontjából lehetőséget nyújt a témában való elmélyülésre.
Az adatfelmérést 2016. január és február hónapjaiban végeztem az önkéntesség és az anonimitás (ez pusztán a név feltüntetésének a mellőzését jelenti) feltételeit biztosítva.
A kérdőívre tizenöt kérdést vettem fel, hogy minél részletesebb helyzetképet kapjak. A kérdések kitértek minden területre, amelyeket a feldolgozás szempontjából fontosnak tartottam, így a tartalmi eredmények akár egy későbbiekben mért adatokkal való összevetés alapját is képezhetik.
- 42/43 -
A kérdőívben egyaránt alkalmaztam zárt és nyitott kérdéseket. Ennek oka, hogy ugyan zárt kérdések esetén a kérdőív kitöltése, de különösen feldolgozása egyszerűbb és gyorsabb, mert nemcsak a kérdések szerepelnek a kérdőíven, hanem a válaszlehetőségek is, de a zárt kérdések által a megkérdezettek csak az általam felkínált lehetőségeket választhatták volna, nem állt volna módjukban a saját véleményüknek, javaslataiknak a megfogalmazása. Tehát korlátoztam volna az adott válaszokat, így kevés számomra fontos információhoz jutottam volna hozzá a feldolgozott témával kapcsolatosan.
A nyitott kérdéseknél a válaszadóknak lehetőséget biztosítottam saját álláspontjuk kifejtésére, hogy gazdagabb, tartalmasabb információk összegyűjtését tudjam elvégezni. Ezt a lehetőséget részben úgy adtam meg, hogy a zárt kérdések mellé került egy kiegészítési lehetőség, amelyben a véleményüket kérdeztem meg. A téma feldolgozása szempontjából fontosnak ítéltem, hogy a kérdezetteket nem korlátoztam, nem befolyásoltam a válaszok tartalmában, terjedelmében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
