A 2017 áprilisában hatályba lépő, a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályi változások komoly (szak)-politikai vitát[1] váltottak ki mind a közvélemény, mind a témában érintett politikusok és szakemberek között, jelentős országos- és nemzetközi visszhangot is adva ezzel a történéseknek.
Tanulmányom célja e tárgykört érintő - mind a korábbi, mind a jelenleg hatályos - szabályozás vizsgálata és elemzése, továbbá a változások és módosítások hatásának társadalmi-gazdasági, valamint tudományos szempontok szerinti bemutatása és értékelése. Tekintettel arra, hogy a hazai felsőoktatás első önálló és átfogó törvényi szabályozását az 1993. évi felsőoktatási törvény (a továbbiakban: '93-as Ftv.) jelentette, tanulmányom e törvénnyel kezdve vizsgálja a hazai szabályozást.
A '93-as Ftv. közlönyállapota (1993.VIII.3.) is utalt már a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére. A törvény 74. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében engedélyezi külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működését. A 110. § további szabályokat is deklarált:
"110. § (1) Külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon akkor folytathat rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve), illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha
a) abban az országban, ahol székhelye van, az intézményt hivatalosan felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet (adományozott fokozatot) felsőoktatási oklevélnek (fokozatnak) ismerik el, és ezt hitelt érdemlően bizonyították;
b) a művelődési és közoktatási miniszter a külföldi felsőoktatási intézmény ilyen működését engedélyezte.
(2) Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel akkor folytathat közös alap- és szakirányú, továbbá doktori képzést, amennyiben az együttműködő külföldi felsőoktatási intézmény megfelel az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételeknek. Az ilyen együttműködést a művelődési és közoktatási miniszternek be kell jelenteni."
A '93-as Ftv. 110. § (1) bekezdésének b) pontja 1996. XI. 1-jével kiegészül "a MAB véleményének kikérése után" kitétellel, valamint az alábbi (3) bekezdéssel[2]:
"110. § (3) Az (1) bekezdés alapján folytatott, a művelődési és közoktatási miniszter által engedélyezett képzésről kiadott külföldi oklevelek honosításáról és belföldi egyenértékűségéről a miniszter rendeletet alkot. E rendelet melléklete sorolja fel azon intézményeket és szakjaikat, amelyekre a rendelet hatálya kiterjed."
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXI. törvényhez fűzött indokolás szerint a '93-as Ftv. 110. § (1) bekezdés b) pontjának módosítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) feladatairól szóló 80. § módosítása tette indokolttá. (E feladattal ugyanis bővül a MAB feladatköre.)
A MAB feladatkörét érintő módosítások részben más törvényhelyekre vonatkozó módosítási javaslatokból következtek (szövetség létesítése, szakindítási engedély megadása, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés indítása stb.), részben a MAB-nak a felsőfokú képzés színvonalának folyamatos ellenőrzésében és a minőségbiztosításban játszott szerepét kívánták növelni (például kar létesítése, oklevelek honosítása, stb.).
A '93-as Ftv. 110. § új (3) bekezdéssel történő kiegészítését az indokolta, hogy jelentősen megnőtt a külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon folytatott felsőfokú szakemberképzési tevékenysége.[3] A 110. § (3) bekezdésében szereplő miniszteri rendelet megalkotására azonban nem került sor. A külföldi felsőoktatási intézményben
- 196/197 -
szerzett fokozatok, oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról szóló 47/1995. (IV. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a '93-as Ftv. 110. §-ában meghatározott külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevelek magyarországi elismerésére - kérelemre - a '93-as Ftv. 110. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott engedélyben továbbra is volt lehetőség. Az engedély ilyen tartalmú rendelkezésének hiányában a külföldi felsőoktatási intézmény által Magyarországon kiadott oklevelekre is a 47/1995. (IV. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kellett alkalmazni. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 2002. január 1-től hatályon kívül helyezte a '93-as Ftv. 110. § (3) bekezdését és a 47/1995. (IV. 27.) Korm. rendeletet is. Ennek elsődleges indoka az Európai Unióhoz történő csatlakozás és az ebből származó jogharmonizációs kötelezettség volt. A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország arra vállalt kötelezettséget, hogy jogszabályait az Európai Unióhoz történő csatlakozása időpontjára összeegyeztethetővé teszi a vonatkozó közösségi jogszabályokkal, amely kiterjedt a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésére is.[4]
Ezt követően a '93-as Ftv. külföldi felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozása a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: '05-ös Ftv.) hatálybalépésig érdemben nem módosult.
A '05-ös Ftv. 116. § (1) bekezdése szerint "[a] Magyar Köztársaság területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet pedig az ilyen felsőoktatási intézménynek megfelelő oklevélnek jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították, továbbá a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a regisztrációs központ kiadta. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a külföldi felsőoktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó oktató és kutató munkára, valamint annak ellenőrzésére, az intézmény működésére, a felvételi feltételek meghatározására annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a felsőoktatási intézményt sajátjának elismerte. "
A 116. § (2) bekezdése rendelkezik továbbá arról, hogy ha a regisztrációs központ az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét megállapította, a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megadta. Az engedélyezési eljárásban szakértőként közreműködött a MAB és az elismerési törvény alapján a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (a továbbiakban: MEIK). A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása megtagadható volt, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének vagy az oklevél által tanúsított szakképzettségnek a magyarországi elismerésére nem volt lehetőség. A külföldi felsőoktatási intézmények működése felett az oktatási miniszter gyakorolta a törvényességi ellenőrzést, ennek keretei között - legalább nyolcévenként -kérhette, hogy igazolják a 116. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását.
A '05-ös Ftv. lehetőséget biztosított arra, hogy a külföldi oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhessen és működhessen. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő felsőoktatási intézményeket a regisztrációs központ hivatalból szintén nyilvántartásba vette.[5] Ezekre az intézményekre a törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kellett alkalmazni.
A '93-as Ftv-hez hasonlóan, a '05-ös Ftv. is lehetővé teszi a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények magyar vagy külföldi, illetve közös oklevél kiállításához vezető közös képzését a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) a felsőoktatási intézmények jogosultak a képzés folytatására,
b) a képzés megszervezésében az érintett felsőoktatási intézmények megállapodtak,
c) az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,
d) a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül,
e) a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mesterképzés, doktori képzés vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés.[6],[7]
Fent idézett szakasz 2007. szeptember 1-jével egy új bekezdéssel egészült ki, amely szerint a közös képzések esetén a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése nem szükséges, csak a közösen folytatott képzésre nézve kell a regisztrációs központ engedélyét beszerezni, amely során szintén a MAB jár el szakértői testületként.
Az '05-ös Ftv. a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének engedélyezéséhez már előírja a MAB és a MEIK szakértői vé-
- 197/198 -
leményét.[8] A közlönyállapot szerinti törvényszöveg tartalmazta, hogy azoknál a külföldi felsőoktatási intézményeknél, amelyek székhelye szerint az Európai Gazdasági Térség (EGT) államában található, fenti szerveknek az eljárásuk során azt kell "csak" vizsgálni, hogy a székhelye szerinti országban rendelkezik-e állami elismeréssel a felsőoktatási intézmény.[9] A 2006. március 1-jével hatályba lépő szövegváltozatból azonban ez kikerült.
A 2009. január 1-jétől hatályba lépett törvénymódosítás szerint a regisztrációs központ a MAB szakértői véleménye nélkül dönthet, az EGT államban akkreditált, vagy az adott állam által a felsőoktatási rendszerébe tartozónak elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű - közös képzésnek nem minősülő - osztott képzés indításakor, ha a képzés megszervezésében az érintett - külföldi és magyar - felsőoktatási intézmények megállapodtak, és a külföldi felsőoktatási intézmény e megállapodásban vállalta a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevél kiállítását. E képzésre, a képzésben részt vevők jogaira és kötelezettségeire, az oktatási tevékenységre és annak ellenőrzésére, a felvételi feltételek meghatározására annak az államnak az előírásait kellett alkalmazni, amelyik a felsőoktatási intézményt sajátjának ismerte el[10] Fenti rendelkezés tulajdonképpen az együttműködés egy új formáját vezette be: a magyar felsőoktatási intézmény folytatja le a "külföldi" képzést a saját infrastruktúrája terhére (értsd: oktató, terem, stb.), de a külföldi képzésre vonatkozó szabályok szerint, amelyről a külföldi intézmény állít ki oklevelet (tehát ebben az esetben nem közös képzésről van szó). Hétköznapi szóhasználattal élve ún. "licencia-képzést" valósít meg a magyar felsőoktatási intézmény.
A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosítás során[11] az EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények vonatkozásában deklarálásra került, hogy működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy az intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség.[12] A külföldi felsőoktatási intézmények irányába kizárólag annyi volt az elvárás, hogy ha a kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség, akkor erre az intézménynek egyértelműen és igazolhatóan fel kell hívnia a képzésre jelentkező figyelmét, amelynek teljesülését a regisztrációs központ ellenőrzi.[13] A módosítás indokolása szerint "a jelentkezők megfelelő tájékoztatása mellett a hallgatókra kell bízni, hogy jelentkeznek-e ilyen képzésre, vagy sem, de ennek lehetőségét megtiltani nem lehet."[14]
A '05-ös Ftv.-be 2009. szeptember 1-jétől került be a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató tevékenységére vonatkozó szabályozás. Ettől kezdődően a 116. § (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy "[a] szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a Magyar Köztársaság területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő felsőoktatási tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a regisztrációs központnak bejelenteni. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatót a regisztrációs központ akkor veszi nyilvántartásba, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet pedig ilyen felsőoktatási intézménynek megfelelő oklevélnek jogszerűen elismerik. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató felett a miniszter gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét, ennek keretei között a miniszter, valamint az ellenőrzésben közreműködő regisztrációs központ kérheti, hogy működése jogszerű feltételeinek fennállását hiteles másolatban, illetve hiteles magyar fordításban benyújtott okiratok alapján igazolja. A regisztrációs központ a honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amelyek vonatkozásában az okiratok nem hiteles magyar fordítását is elfogadja."[15]
Az Nftv. hatályba lépésével a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére vonatkozó szabályozás koncepcionálisan nem változott, a képzési tevékenység folytatásához továbbra is szükséges a származási ország szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntés oktatási hivatal általi elismerésére és működése engedélyezésére. Az oktatási hivatal a külföldi döntést elismeri, ha az adott állam felsőoktatási rendszerének elvei összhangban vannak az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási alapelveivel. A működési engedélyhez további feltétele egy szakértői vélemény, amely nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi feltételeiről, a képzés minőségéről, valamint a magyarországi működési és képzési feltételek és a székhely szerinti országban kiadott működési engedély közötti megfelelőségről. A működési engedély megtagadha-
- 198/199 -
tó az oktatási hivatal által beszerzett szakvélemény alapján.[16]
Főszabály szerint a működési engedély továbbra is megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismerésére nincs lehetőség,[17] azonban a más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadása az egyenértékűségi feltétel alapján nem tagadható meg. Ha a más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség, akkor erre az intézménynek egyértelműen és igazolhatóan fel kell hívni a képzésre jelentkező figyelmét, amelynek teljesülését az oktatási hivatal ellenőrzi.[18]
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan lehetőség van arra, hogy külföldi oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhessen és működhessen. Ezen felsőoktatási intézményeket az oktatási hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi, és az intézmények törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.[19]
Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel történő magyar és külföldi, vagy közös oklevél kiállításához vezető közös képzés folytatásának feltételei az Nftv. hatálybalépésével az alábbiak szerint módosultak:
a) az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,
b) a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül,
c) a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény rendelkezik jogosultsággal arra a képzésre, amelynek képzési és kimeneti követelményei megegyeznek a megállapodás tárgyát képező képzés képzési és kimeneti követelményeivel,[20]
d) a magyar felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága nyilatkozik arról, hogy a szakindítási engedéllyel rendelkező képzés és a megállapodás tárgyát képező képzés közötti kredit-egyenértékűség eléri a hetvenöt százalékot,[21]
e) a hallgató legalább harminc kreditet a szakindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézményben teljesít.[22]
A fenti képzés esetében továbbra sem szükséges a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése.[23]
A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató tevékenységére vonatkozó szabályozás a '05-ös Ftv-hez képest jelentősen nem módosult, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatót az oktatási hivatal akkor veszi nyilvántartásba, ha a szolgáltató a 76. § (1) bekezdésben meghatározott feltételt teljesíti.[24]
Az Nftv. külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére vonatkozó jogszabályi szövege 2015. szeptember 1-jével módosult, azonban a módosítás a felsőoktatási intézmények által kiadott oklevelekre vonatkozó szabályozás jelentősebb tartalmi változását valamint a működési engedély kiadására vonatkozó rendelkezések pontosítását eredményezte. Az új szövegváltozat szerint "Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül és az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek (oklevélnek) felel meg és a működését az oktatási hivatal engedélyezte. Az oktatási hivatal a működési engedélyre vonatkozó határozatát visszavonja, amennyiben a felsőoktatási intézmény, vagy a képzés e feltételeknek utóbb nem felel meg."
A módosítás továbbá ismét lehetővé tette - a '05-ös Ftv. 106. § (7) bekezdéséhez hasonlóan - az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény államilag elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű - közös képzésnek nem minősülő - osztott képzésének magyar felsőoktatási intézmény által történő indítását, és az oktatási hivatal által történő nyilvántartásba vételét, ha a képzés megszervezésében az érintett külföldi és magyar felsőoktatási intézmény megállapodott, és a külföldi felsőoktatási intézmény e megállapodásban vállalja a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevél kiállítását.[25] Ebben az esetben az oktatási hivatalnak a "működés engedélyezésére" nincs hatásköre, kizárólag a nyilvántartásba vételre terjed ki a jogköre.
Az Nftv. módosítása érdekében benyújtott T/14686. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) általános indokolása szerint "az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az Nftv-nek a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira vonatkozó szabályai a harmadik országok Magyarországon működő felsőoktatási intézményei, azok képzései, illetve oktatói tekintetében pontosításra szorulnak."[26] Ezt hivatott végrehajtani az oly sokat vitatott és azóta folyamatos médiafigyelmet elnyerő, "lex CEU"-ként[27] is emlegetett törvénymódosí-
- 199/200 -
tás, amelyet 2017. április 4-én fogadott el az Országgyűlés.[28]
A módosítás neuralgikus pontjai az Nftv. 76. § (1) bekezdés a) pontjaként hatályba lépő követelmény, amely alapján Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha - többek között - "magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött - föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló - nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték", valamint a b) pont szerinti "a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül" kitétel. Érdemes megjegyezni, hogy a törvényjavaslat eredetileg nem tartalmazta a föderatív államok esetére irányadó rendelkezést, kizárólag a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését várta el a szerződő felektől. Egyes álláspontok szerint fenti kiegészített feltétel - amely a Magyarországon működő felsőoktatási intézmények közül csak néhány amerikai egyetemet érint - teljesíthetetlen feltételhez köti a külföldi egyetemek magyarországi működésének engedélyezését, ugyanis "az Egyesült Államok azon föderális államok közé tartozik, amelyekben a szövetségi kormányzat csak az alkotmány által számára fenntartott jogkörökkel rendelkezik, míg minden más hatáskört a tagállamok gyakorolnak. Az Egyesült Államok alkotmányának X. kiegészítése (1791) ezt kifejezett formában is tartalmazza: » Az alkotmány által az Egyesült Államokra rá nem ruházott, de az egyes államoknak meg nem tagadott jogok az államokat, illetve a népet illetik.« Mivel az amerikai alkotmány az oktatással - ideértve a felsőoktatást is - kapcsolatos jogkörök gyakorlását nem ruházza a szövetségi kormányzatra, e tárgyban annak szervei nem köthetnek nemzetközi szerződést."[29]
A "ténylegesen felsőoktatási képzést folytató" kitétel jelentős változást hoz a korábbi szabályozáshoz képest. Eredményeképpen, az EGT-tagállamon kívül székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény a jövőben csak akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha az a székhelye szerinti államban is tényleges képzést folytat (campust működtet). A jelenleg Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények közül ez egyetlen intézményt, a Central European University-t (CEU) érinti (érintette).
A Módtv. által megfogalmazott változás érintette az Nftv. 77. § (4) bekezdésében deklarált, korábban "licencia-képzésként" említett jogot, ugyanis a szabályozásból kikerültek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államok, szűkítve ezáltal az alanyok körét.[30]
A jelenleg Magyarországon működő - nem csak külföldi - felsőoktatási intézményeket áttekintve úgy tűnik, hogy szintén kizárólag a CEU-t, illetve magyarországi partnerét, a Közép-európai Egyetemet (KEE) érintő jogszabályi változás, az Nftv. 9. § (2a) és (2b) bekezdéseként beépülő, a felsőoktatási intézmények névhasználatára vonatkozó szabályozás, amely szerint "[a] felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. Megtévesztőnek, illetve összetéveszthetőnek minősül a felsőoktatási intézmény elnevezése, ha annak magyar vagy idegen nyelven történő megnevezése és valamely más, az oktatási hivatalnál nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezése megegyezik." Ezt egészíti ki az Nftv. 76. § (1a) bekezdése, miszerint a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények tekintetében "alkalmazni kell a 9. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti szabályokat is azzal, hogy a felsőoktatási intézmény elnevezése sem az 1. melléklet szerinti, sem Magyarországon képzési tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézménnyel nem lehet összetéveszthető."
A Módtv. által megfogalmazott változások tekintetében a jogalkotó - a föderatív államokra előírt, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodás kivételével - 2018. január 1-jét tűzte ki a feltételek megvalósításra. Föderatív államok esetén a Módtv. hatályba lépését (2017. április 11.) követő hat hónap áll a felek rendelkezésére, hogy megkössék a kívánt megállapodást. A feltételeket nem teljesítő külföldi felsőoktatási intézmény 2018. január 1-jét követően a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi képzésének első évfolyamára hallgatót nem vehet fel, de a 2018. január 1-jén már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben - de legfeljebb a 2020/2021-es tanévben - befejezhetők.[31]
A törvénymódosítást - számos egyéb kritika mellett - sokan kifogásolták a törvény végrehajtására biztosított felkészülési idő rövidsége okán. A kritikai hangok nem voltak alaptalanok, amelyet a Velencei Bizottság 2017. október 6-ai ülésnapján elfogadott véleménye[32] is alátámaszt. Erre (is) tekintettel a miniszterelnök módosító javaslatot nyújtott be a Nftv. valamint a Módtv. által előírt
- 200/201 -
határidők megváltoztatására. A javaslatot az Országgyűlés is megszavazta.[33] Eszerint a 2018. január 1-jei határidők 2019. január 1-jére, míg a 2020/2021-es tanév 2021/2022-es tanévre módosul. A föderatív államok vonatkozásában előírt előzetes megállapodásra előírt "hatálybalépését követő hat hónapon belül" szövegrész helyébe 2018. augusztus 31-éig szöveg kerül. Az általános indokolásban megfogalmazottak alapján erre azért volt szükség, mert "a Módtv. szerinti nemzetközi megállapodás megkötésére csak a McDaniel College Budapest kapcsán került sor, a többi nemzetközi megállapodás még legfeljebb csak tárgyalási szakaszban van, a Kormány [...] indokoltnak látja az előírt kötelezettségekre vonatkozó határidő meghosszabbítását, így könnyítve meg a jogkövetést." Ennek ellentmondani látszik, hogy az amerikai-magyar megállapodástervezet (a CEU működésének támogatásáról) szeptember óta ismert szövege szerint a megállapodást november 15-ig kell ratifikálni[34], tehát a határidő meghosszabbítása sokkal inkább okafogyottnak látszik. Fentieken túl a javaslathoz fűzött részletes indokolás kitér arra, hogy a Módtv-vel "bevezetett változások egyenlő feltételeket teremtettek a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működéséhez", azonban az eddig leírtak alapján is jól látszik, hogy az EGT-államon belüli, valamint azon kívüli székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények vonatkozásában messze nem beszélhetünk egyenlőségről.
Az Nftv. 76. § és 77. § (1) és (2) bekezdése alapján folytatott képzési forma, amelynek keretében a külföldi felsőoktatási intézmény a képzését tartósan letelepedve kívánja Magyarországon folytatni. A külföldi felsőoktatási intézmény ebben az esetben együttműködési megállapodást köthet egy magyar partnerrel (ez lehet valamely magyarországi felsőoktatási intézmény, cég vagy egyéb szervezet is), így a képzés, oktatás a partner által biztosított campuson történik, azonban a felsőoktatási intézmény önállóan is létrehozhatja az oktatás céljára szolgáló campusát.
A képzés során a felvétel rendjére, a képzés folytatására és a vizsgáztatásra valamint az oklevél kibocsátásának követelményire a külföldi jogrend az irányadó, tehát a hallgatók a külföldi felsőoktatási intézménnyel állnak jogviszonyban és a képzés sikeres elvégzését követően "külföldi" oklevelet kapnak.
A működési engedéllyel megvalósuló külföldi képzés magyarországi működéséhez tehát ebben az esetben szükséges a hatósági működési engedély, amelyet az oktatási hivatal engedélyez. A működési engedély feltétele, hogy a külföldi intézmény származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön, valamint hogy a külföldi intézmény által Magyarország területén folytatni kívánt képzés és oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek illetve oklevélnek feleljen meg.
Fenti feltétek vonatkoznak minden, 2017. szeptember 1-jén magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézményre. A jogszabályi előírások 2017 áprilisát követően szigorodtak, így egy újonnan képzést folytatni szándékozó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarország területén csak akkor kezdhet oklevelet adó képzési tevékenységbe, ha a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, valamint az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül. Amennyiben a külföldi felsőoktatási intézmény nem EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény, úgy a magyarországi működés további feltétele a magyarországi működés elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött - föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló - nemzetközi szerződés kötelező hatályának a szerződő felek általi elismerése.
Azoknak a külföldi felsőoktatási intézményeknek, amelyek 2017. szeptember 1-jén hatályos magyarországi működési engedéllyel rendelkeztek, fenti feltételeket 2019. január 1-jéig kell teljesíteni. Föderatív állam esetén az ennek alapjául szolgáló előzetes megállapodást 2018. augusztus 31-éig kell megkötni. A feltételeket nem teljesítő külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyét az oktatási hivatal visszavonja és 2019. január 1-jét követően a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi képzésének első évfolyamára hallgató nem vehető fel azzal, hogy a 2019. január 1-jén már
- 201/202 -
megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben - de legfeljebb a 2021/2022-es tanévben - fejezhetők be.
A működési engedély kiadása megtagadható a származási országbeli vagy más, az ESG-nek[35] megfelelő felsőoktatási akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján, ha abból megállapítható, hogy a magyarországi és a székhely szerinti országban érvényes működési és képzési feltételek jelentősen eltérnek. A nem EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működési engedélye megtagadható továbbá, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismerésére nincs lehetőség.
Fontos megjegyezni, hogy a jelenleg Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények nagy része még a '05-ös Ftv. hatálya alatt szerezte működési engedélyét, amely nem követelte meg, hogy a kiadott oklevél felsőoktatási fokozathoz vezessen, csak azt, hogy a külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére is lehetőség legyen. (A felsőoktatási fokozatot adó képzés (oklevél) követelménye az Nftv-be is csak 2015. szeptember 1-jével került be.) Rögzítendő továbbá, hogy 2009. január 1. és 2012. augusztus 31. között a regisztrációs központnak/oktatási hivatalnak nem volt lehetősége a külföldi képzésekre tekintettel akkreditációs szakvéleményt beszerezni, így azoknál a felsőoktatási intézményeknél, amelyek ez idő alatt szereztek működési engedélyt nemcsak a felsőoktatási fokozathoz vezető oklevél, hanem az akkreditáció megléte is hiányozhat.
A működési engedélyt a fentiekben meghatározott feltételek teljesülése szempontjából az Oktatási Hivatalnak legalább ötévente felül kell vizsgálnia,[36] tehát amennyiben a külföldi felsőoktatási intézmény vagy annak képzése nem felel meg a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, úgy sor kerülhet a korábbi működési engedély visszavonására.
Az Nftv. 77. § (3) bekezdése szerinti képzési forma, amelynek lényege, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény rövid ideig, eseti jelleggel folytat tevékenységet. Ez a képzési forma is együtt jár a magyarországi jelenléttel, azonban az EGT-n belüli szolgáltatásnyújtás szabadsága lehetőséget teremt arra, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény engedélyezési eljárás nélkül, az Oktatási Hivatalnak tett bejelentést követően felsőoktatási tevékenységet folytasson, amennyiben azt határon átnyúló szolgáltatásként végzi.[37] A képzés feltétele - a bejelentési kötelezettségen túl - hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek, valamint, hogy az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül.
Fenti képzési forma problémája, hogy a felsőoktatás iskolarendszerű képzés jellegéből adódóan nehezen valósítható meg - különösen nappali munkarendű képzés esetén - hogy letelepedés és állandó infrastruktúra nélkül tényleges felsőoktatási tevékenység megvalósuljon.[38]
Az Nftv. 77. § (4) bekezdése szerinti képzési forma, amelynek keretében az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes állam[39] által elismert felsőoktatási intézmény államilag elismert képzését egy magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján a magyarországi felsőoktatási intézmény úgy folytatja, hogy arra tekintettel a külföldi felsőoktatási intézmény külföldi oklevelet állít ki. A külföldi felsőoktatási intézmény tehát nem telepszik le Magyarországon, hanem a képzés megszervezését a magyarországi intézményre bízza, azonban a hallgató a külföldi felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban. A képzés hátránya, hogy az kizárólag a közös képzésnek nem minősülő a külföldi intézmény államilag elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű osztott képzéseinek megszervezésére alkalmazható.
A külföldi felsőoktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó oktató és kutató munkára, valamint annak ellenőrzésére, az intézmény működésére, a felvételi feltételek meghatározására az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni. A licencia-képzéseknek köszönhetően a külföldi felsőoktatási képzések anélkül is eljuthatnak Magyarországra, hogy a külföldi intézmény működési engedélyt szerzett volna.
Az Nftv. 78. § (3) bekezdése szerinti képzési konstrukció, amely során külföldi felsőoktatási intézmény és magyar felsőoktatási intézmény közösen
- 202/203 -
létesít képzést, a hallgató több intézményben is tanulmányokat folytat. (A jogviszony létesítés szabályai igazodnak a származási ország jogához, Magyarországon legkésőbb az utolsó félévben aktív hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie a hallgatónak.) A kiállított oklevél közös oklevél (joint degree) vagy többes oklevél (multiple degree).
A közös képzés indításához az alábbi feltételek együttes fennállása szükséges:
1) az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,
2) a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül,
3) a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény rendelkezik képzésindítási jogosultsággal olyan képzési vagy tudományterületen, amely megfeleltethető a megállapodás tárgyát képező közös képzés képzési vagy tudományterületével,
4) a hallgató legalább harminc kreditet a szakindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézményben teljesít.
A hallgatói mobilitásra és aktivitásra építő képzésforma, amely a kölcsönös kreditbeszámítás révén - egymásnak legalább részben megfeleltethető szakmai tartalomra figyelemmel - lehetőséget ad arra, hogy a hallgató egy magyar felsőoktatási intézmény és egy külföldi felsőoktatási intézmény oklevelét is megszerezze, általában rövidebb idő alatt, mintha a két képzést egymást követően végezné el. A hallgatónak ebben az esetben a magyar és a külföldi képzésre is felvételt kell nyernie, majd a magyar és a külföldi felsőoktatási intézményben hallgató (a saját képzés tekintetében) és egyben vendéghallgató (a partner felsőoktatási intézmény képzése tekintetében) is lesz. A magyar képzés esetében az oklevél megszerzésének feltétele, hogy a megszerzendő kreditek legalább egyharmadát a magyar felsőoktatási intézményben teljesítse. A hallgató a képzések elvégeztét követően két oklevelet kap, a magyar képzésre tekintettel magyar oklevelet, a külföldi képzésre nézve pedig a külföldi felsőoktatási intézmény oklevelét.
Tanulmányomból jól látható, hogy a külföldi felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozás 1993-tól az ez év áprilisi módosításokig jelentősebb koncepcionális változtatáson nem esett át, azonban az utóbbi években egyértelműen megállapítható a jogszabályi környezet szigorodása. Ennek oka többek között abban is keresendő, hogy a hallgatói, oktatói mobilitás valamint az európai felsőoktatási térség folyamatos fejlődése indukálja, hogy a felsőoktatási intézmények lépést tartsanak e folyamattal, amelynek egyik lehetséges módja, ha képzéseiket határaikon túl is nyújtani tudják. Erre tekintettel az egyes államoknak a korábbiakhoz képest részletesebben szabályoznia kell nemzeti jogrendszerükben a "külföldről érkező" felsőoktatási intézmények működését.
Összegzésképpen az alábbi következtetéseket fogalmazom meg:
1. A külföldi felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos jelentős probléma, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény nem a megfelelő jogszabályi keretek között folytatja a képzését, azaz valójában nem működik Magyarországon, a külföldi képzést vagy annak jelentős részét a magyar partner valósítja meg, legtöbbször az oktatók nagy része is a magyar intézmény oktatója. Azoknál a képzéseknél, amelyeknél a külföldi felsőoktatási intézmény ténylegesen nincs jelen Magyarországon - a jogszabályi feltétel fennállása esetén -licencia képzést, esetleg kettős (dual) képzést kellene nyilvántartásba venni. Ebben az esetben a külföldi intézménynek még magyarországi működési engedéllyel sem kell(ene) rendelkeznie.
2. Szintén gyakori hiányosság a külföldi felsőoktatási intézmények működése kapcsán, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat nem államilag elismert (fokozatot adó) oklevél. Néhány európai ország (pl. Franciaország, Ausztria) felsőoktatási rendszerében a felsőoktatási fokozat nemcsak tartalmi, hanem formális kérdés is. Ezekben az országokban kizárólag az állami fenntartású felsőoktatási intézmények képzései vezethetnek államilag elismert felsőoktatási fokozathoz, míg a magán felsőoktatási intézmények képzései nem. Ennek okán előfordulhat, hogy a Magyarországon letelepedni szándékozó magán felsőoktatási intézmény - az államilag elismert felsőoktatási fokozat hiánya miatt - nem szerezhet működési engedélyt, vagy meglévő, korábban szerzett működési engedélyét kell visszavonni. Utóbbival hasonló jelenség, ha a külföldi felsőoktatási intézmény nem minősül származási országá-
- 203/204 -
ban államilag elismert felsőoktatási intézménynek. Ebben az esetben a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között szintén nincs lehetőség a magyarországi működés engedélyezésére, valamint oklevél kibocsátására. ■
JEGYZETEK
[1] Ld.: Dr. Jakab András, Dr. Lévay Miklós, Dr. Sólyom László, Dr. Szente Zoltán: Amicus curiae az Alkotmánybírósághoz. Budapest, 2017. június 12.
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/af27b40ba3b0b821c1258109003f9b19/%24FILE/IIJL036_5_2017_%C3%A1ll%C3%A1sfoglal%C3%A1s.002.pdf/II_1036_5_2017_%C3%A1U%C3%A1sfoglal%C3%A1s.pdf, 2017. 10. 02.; Dr. Kardos Gábor, Dr. Lamm Vanda, Dr. Valki László: Amicus Curiae. https://nepszava.hu/document/165/original/2017.5.3.%20Amicus%20curiae.pdf, 2017. 10. 17;. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állásfoglalása a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatban. 2017.04.04.
https://www.elte.hu/content/az-elte-vezetoinek-nyilatkozata.t.13784, 2017. 10. 09.; A Magyar Rektori Konferencia közleménye. http://www.mrk.hu/2017/04/03/a-magyar-rektori-konferencia-kozlemenye-8/, 2017. 10. 09.; European Commission for Democracy Through Law (Venice Commission) Hungary Preliminary Opinion on Act Xxv of 4 April 2017 on the Amendment of Act Cciv Of 2011 On National Tertiary Education. Strasbourg, 11 August 2017. http://www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=CDL-PI(2017)005-e, 2017. 10. 09.
[2] Megállapította: 1996. évi LXI. törvény 80. § (1)-(2). Hatályos: 1996. IX. 1-től.
[3] 1996. évi LXI. törvény indokolása a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról* "A törvényeknek nincs hivatalos, az Országgyűlés által elfogadott indokolása. A törvényjavaslatok előterjesztői indokolását az elfogadott módosító javaslatoknak megfelelően pontosítottuk, kiegészítettük." Forrás: Jogtár. Wolters Kluwer Kft.
[4] Ld. bővebben: a) a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves felsőoktatási képzésben szerzett oklevelek kölcsönös elismerésének általános rendszeréről; b) a Tanács 92/51/EGK irányelve a szakmai képzés elismerésének második, a 89/48/EGK irányelvet kiegészítő általános rendszeréről; c) a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizált és az átmeneti irányelvek szabályozása alá eső foglalkozásokhoz kapcsolódó, szakmai képzésben megszerezhető bizonyítványok elismerésének szabályairól; d) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről
[5] '05-ös Ftv. 116. § (3) bekezdése
[6] '05-ös Ftv. 117. § (4) bekezdése
[7] A 2009. X. 1-el hatályba lépő módosítással az e) pont a következők szerint módosul: "a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar képzési terület, felsőfokú végzettségi szint és szakképzettség vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés".
[8] Azok a külföldi felsőoktatási intézmények, amelyek a '05-ös Ftv. hatálybalépése előtt az oktatási minisztertől kapott engedély alapján kezdték meg működésüket, 2010. december 31-ig kötelesek voltak újra lefolytatni a tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárást. Abban az esetben, ha e feltételnek nem tettek eleget, a 2011. szeptember 1-jén induló tanévtől nem vehettek fel hallgatót az első évfolyamra, az előző években felvett hallgatók azonban tanulmányaikat változatlan feltételek mellett befejezhették, erre nézve a törvény nem állapított meg határidőt. (Ld. '05-ös Ftv. 151. § (7) bekezdése)
[9] '05-ös Ftv. 106. § (7) bekezdésének Közlönyállapota
[10] '05-ös Ftv. 106. § (7) bekezdése 2009. I. 1-jétől
[11] A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 338. §
[12] vö.: 8. sz. lábjegyzet
[13] '05-ös Ftv. 116. § (6) bekezdése 2009. X. 1-jétől
[14] A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény indokolása
[15] Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 338. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től.
[16] Nftv. 76. § (1)-(2) bekezdése
[17] Nftv. 76. § (3) bekezdése
[18] Nftv. 77. § (1)-(2) bekezdése
[19] Nftv. 76. § (6) bekezdése
[20] A 2016. VII. 1-el hatályba lépő módosítással a c) pont a következők szerint módosul: "a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény rendelkezik képzésindítási jogosultsággal olyan képzési vagy tudományterületen, amely megfeleltethető a megállapodás tárgyát képező közös képzés képzési vagy tudományterületével". Megállapította: 2016. évi LXXX. törvény 57. §.
[21] Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CXXXI. törvény 82. § 17. Hatálytalan: 2015. IX. 1-től.
[22] Nftv. 78. § (3) bekezdése
[23] Nftv. 78. § (4) bekezdése
[25] Nftv. 77. § (4) bekezdése 2015. IX. 1-től
[26] Az indokolás így folytatódik: "Magyarország kiemelt kultúrpolitikai célja az Európai Unión kívüli ún. harmadik országokkal folytatott oktatási együttműködés, amelynek eszköze lehet az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények, harmadik országok állampolgárainak mint oktatóknak szabályozott magyarországi működése, ugyanakkor az Nftv. vonatkozó rendelkezéseinek biztosítania kell a nemzetközi felsőoktatási együttműködés irányát, területét meghatározó, támogató magyar kormányzati szándék, a külpolitikai célkitűzések, valamint a nemzetközi kapcsolatok működtetésével járó hallgatói, oktatói mozgás, beutazás során az időszerű nemzetbiztonsági szempontok érvényesülését."
[27] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
[29] Jakab-Lévay-Sólyom-Szente: Amicus curiae... 6-7. o.
[30] Nftv. 77. § (4) bekezdése 2017. szeptember 1-től hatályba lépő módosítása alapján.
[31] Nftv. 115. § (7) bekezdése
[32] EUROPEAN COMMISSION FOR DEMOCRACY THROUGH LAW (VENICE COMMISSION) HUNGARY OPINION ON ACT XXV OF 4 APRIL 2017 ON THE AMENDMENT OF ACT CCIV OF 2011 ON NATIONAL TERTIARY EDUCATION. Endorsed by the Venice Commission at its 111th Plenary Session (Venice, 6-7 October 2017). http://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2017)022-e, 2017. 10. 17.
- 204/205 -
[33] 2017. évi CXXVII. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény módosításáról
[34] Nagyon gyanús a CEU-nak a kormány húzása. 2017. október 16.
http://hvg.hu/itmon/20171016_Nagyon_gyanus_a_CEUnak_a_kormany_lepese, 2017. 10. 17.
[35] Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdje
[36] Megállapította: 2015. évi CXXXI. törvény 67. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.
[37] A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 2. § e) pontja alapján határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: szolgáltatási tevékenység folytatása letelepedés nélkül, átmeneti vagy alkalmi jelleggel.
[38] A szabályozás bevezetése óta egyetlen külföldi felsőoktatási intézmény bejelentésének tudomásul vételére került sor, a Fernuniversität in Hagen külföldi felsőoktatási intézményé, amely származási országában is kizárólag távoktatást folytat. (Forrás: Oktatási Hivatal)
[39] 2017. szeptember 1-jét megelőzően Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény képzései is megvalósíthatóak voltak licencia-képzés keretében. Ld. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény 7. § a) pont és 8. § (2) bekezdés.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző osztályvezető, Oktatási Hivatal doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
