Az Európai Unió direktívája szerint Magyarországon tizenkét hatósági eljárásban kell az elektronikus ügyintézést bevezetni. Az elvárás teljesítése elsőként az építésügyben valósult meg. Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás megvalósítása nyomán pozitív eredményekre számíthatunk.
Az új építési törvény (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, röviden Étv.) és végrehajtási rendeletei 1998. évi hatálybalépése után gyorsított ütemben készültek a településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok, mert a korábbi szabályzatok szerint elkészített településrendezési tervek előírásait jogszabályban (OTÉK) meghatározott határidőig lehetett alkalmazni. A gazdagabb és fejlesztési szándékkal rendelkező városok a korszerűen felszerelt tervezőirodákkal, digitalizált térképen készíttették el a szabályozási tervet és a szabályzatot, majd föltették a világhálóra. Sokan kérdezték akkoriban, hogy mire jó ez, hiszen jóval drágább, mint a papír alapú terv, és a település polgárai megnézhetik az új tervet és szabályzatot a helyi lapban vagy polgármesteri hivatalban a főépítész irodájában.
A válasz a következő volt:
Ha a Torontóban élő, 1944-ben vagy '56-ban idegenbe szakadt hazánkfia Magyarországon akar telket venni, rá házat építeni, - hogy hazaköltözhessen vagy üzleti célból, akkor az interneten, kinyitva a rendezési tervet - megnézheti, hogy az eladó telekre milyen építési szabályok vonatkoznak, mekkora házat, milyen rendeltetésű épületet lehet rá építeni. Így tanította ezt abban az időben Locsmándi professzor a Műegyetem Építészmérnöki Karán. Akkor nem gondolta senki, hogy az idegenbe szakadt hazánkfia, miután megvette a számára megfelelő adottsággal rendelkező építési telket, építési engedélyt is szeretne kapni, sőt fel is szeretné építtetni a házát, mielőtt költözik. Ez egy álom volt, egy idea.
Azóta 15 év telt el.
Nos - ahogyan Miniszterelnökünk mondta Advent utolsó vasárnapján a Kossuth rádióban - mindannyian egy faluban élünk, ez a falu a világ. Ha ennek a falunak egyik polgára házat akar építeni a faluban, s az építési telket Magyarországon választotta ki, akkor az álmait lerajzolva (építészeti-műszaki dokumentáció) azt egy kattintással elküldheti a "világfalu" bármelyik pontjáról az építésügyi hatóságnak (Kormányablak) ahonnan - ha a kérelem hiánytalan és szakhatóságot nem kell bevonni - tizenöt napon belül elektronikus építési engedélyt kap 2013. január 1. napjától. Illik rá a jelző:
Világszínvonalú az építésügy!
Építtető bármilyen építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt az építésügyi eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, rövidítve ÉTDR igénybevételével kérheti a tárhelyén összegyűjtött dokumentumok megfelelőségének vizsgálatát és tájékoztatást a még hiányzó dokumentumokról, a döntést befolyásoló tényezőkről. A hatóság tizenöt napon belül elektronikus úton - az ÉTDR-be feltöltve - szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, mely az építtetőt nem, de a hatóságot köti az eljárás további szakaszában. E szolgáltatás igénybevételéhez az építtetőnek elektronikus azonosítási szolgáltatás alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben, ahol ügy- és iratazonosítót kap.
Az eljárás a kérelem ÉTDR-be való feltöltését követő első munkanapon indul, melyről az ügyintéző három napon belül elektronikus úton értesíti az építtetőt és az ismert ügyfeleket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
