A törvényi szabályozáshoz fűződő stabilitás igénye enyhén szólva megtört a 2007. évben a közszolgálatot szabályozó törvények sorozatos - adott esetben egy éven belül egy témakört többször is érintő - módosításai kapcsán. Még ha az alább bemutatásra kerülő törvénymódosítások több-kevesebb pozitív vonást is felmutatnak, semmi sem indokolja, hogy - átgondolt jogi szabályozás mellett - ehhez ennyi törvénymódosítás szükséges, amely már önmagában is rontja az átláthatóságot.
2007-ben a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvényt a jogalkotó 6 alkalommal módosította, e változásokkal részben új jogintézményeket vezettek be, illetve politikai elgondolásoknak eleget téve régieket szüntettek meg.
A törvények hatálybalépésének időpontja azonban nemcsak a 2007-évre szólt, hanem lépcsőzetes - egyfajta jogalkotási technikai "trend"-et követve - 2007-2009. évek folyamán fokozatosan valósul meg. Ez részben helyes, mert időt biztosít az új szabályok megismerésére, részben kifogásolható, mivel a jogalkalmazást nehezíti a különböző hatályba lépési időpontok folyamatos nyomon követése.
Jelen tanulmány szerzői a törvénymódosítások időbeli sorrendjét követve kívánják bemutatni a lényeges változásokat, a módosítások esetleges hiányosságait is feltárva.
Ezen rövid törvény, amely 2007. február 23-án lépett hatályba, néhány helyen módosította a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A törvény az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó ügyrendi törvény hiányát kívánja részben orvosolni, illetve a joghézagokat megszüntetni, valamint kisebb pontosításokat tartalmaz.
Így az az Alkotmánybíróság Hivatalának helyettes vezetőjére vonatkozó illetmény és jogállási szabályok beiktatása, amely alapján a helyettes vezető a szakállamtitkárral azonos "elbírálás" alá esik (2007. évi III. tv. 1. §). Az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők feletti munkáltatói jogkör gyakorlásának a kérdését a fent említett ügyrendi törvény lenne hivatott szabályozni, azonban ez 16 éve nem került megalkotásra. A Ktv. módosítás oly módon rendelkezik, hogy a munkáltatói jogokat az alkotmánybíróság elnöke gyakorolja (2007. évi III. tv. 2. §). E törvénymódosítás helyett talán helyesebb lett volna a több mint 10 éve hiányzó ügyrendnek a maga helyén való megalkotása.
A Ktv.-ben felsorolt felmentési okok közé egy új jogcím került be, amelynek a célja, hogy az alkotmánybíró törzskarába beosztott köztisztviselő jogviszonyát meg lehessen szüntetni, ha a bíró megbízatása megszűnt (2007. évi III. tv. 3. §). E módosítás indoka az, hogy az alkotmánybíró törzskarában foglalkoztatott köztisztviselők ún. bizalmi emberek, őket az alkotmánybíró javaslatára nevezik ki határozatlan időre. Az alkotmánybíró megbízatásának megszűnése ugyanakkor ezen köztisztviselők foglalkoztatásának a végét is jelenti - az indokolás szerint -, mivel az új alkotmánybíró már a "saját" emberét kívánja majd foglalkoztatni, a hivatalban lévő köztisztviselők jogviszonyának a jogszerű megszüntetésére pedig nem volt lehetőség. Álláspontunk szerint azonban éppen a Ktv. szellemével ellentétes és aggályos ez a kivétel, amely szerint bizonyos pozíciókba a törvény expressis verbis kimondja a Móricz Zsigmond "Rokonok" című művében leírt, a pozíciókba kerülés gyakorlatának helyességét. Ugyanis a törzskarba beosztott köztisztviselők a már megszerzett gyakorlat, szakértelem révén - legalábbis feltételezhetően - hatékonyabban tudnák segíteni az új alkotmánybíró munkáját. Amennyiben ez nem következik be, a felmentési okok közül akár az alkalmatlanság címén lehetne megszüntetni a jogviszonyt.
Ez a törvény valamennyi közszolgálati törvényre egységesen kiterjesztette a 13. havi illetmény kifizetését. A törvény 2007. július 1-jén lépett hatályba. Az egységes Sztrájkbizottság és a Kormány 2007. február 19-ei megállapodása szerint került elfogadásra, gyakorlatilag a közszolgálatban foglalkoztatottak béremelése helyett. A módosítás szerint a 13. havi illetményt nem utólag, egy összegben kapják meg a közszféra alkalmazottai, hanem az egyhavi illetmény 1/12-e kerül előlegként kifizetésre havi bontásban. A törvény rögzíti az elszámolás szabályait, különbözet kifizetésének és visszatérítésének a rendjét, amennyiben a közalkalmazott részére a 13. havi illetményelőleg megfizetésekor és a jogviszony megszűnésekor több, illetve kevesebb mértékű részlet került kifizetésre. A többlet kifizetés a munkabérből levonható a jogviszony megszűnésekor az Mt. munkabérből való levonás szabályai szerint.
A szabályozás álláspontunk szerint bonyolult és indokolatlan, a jogi végzettséggel - egyébként nem ritkán - nem rendelkező jogalkalmazók számára nehézséget okoz, és nem utolsósorban távolról sem jelent érdemi béremelést, csupán a közszféra dolgozóinak jogos béremelési igényét igyekszik elodázni.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt jelentősen módosító jogszabály egyike a 2007-évi sorozatnak, amelynek a hatályba lépése lépcsőzetes: 2007. július 15., illetve 2007. szeptember 1., 2008. január 1., 2008. július 1., 2009. január 1., időpontoktól kell alkalmazni az egyes rendelkezéseket, amely hatályba léptetési módszer - ahogy erre már utaltunk - az áttekinthetőséget és alkalmazhatóságot már önmagában is rontja.
A miniszteri indokolás szerint ezen számos szakaszt érintő módosítás a teljesítményelv érvényesülését a közszolgálatban, valamint a közpénzek takarékos felhasználásnak követelményét kívánja érvényre juttatni. E cél elérésére a módosítás a pályázati kötelezettség kiszélesítését, versenyalapú kiválasztás bevezetését, próbaidő kötelező előírását, felmentési szabályok harmonizálását a foglalkoztatási viszonyokat szabályozó más törvényekkel, valamint a tartalékállomány kiszélesítését teszi meg. Az alábbiakban ezen főbb módosításokat mutatjuk be.
A törvény bevezeti a kötelező pályáztatást, azonban számos kivételt határoz meg maga a jogszabály is, de a miniszter rendeletében még tovább szélesítheti a kört. Az indokolás szerint erre abban az esetben van szükség, ha a rugalmasság biztosításához fontosabb érdek fűződik, mint a versenyelvűséghez. Álláspontunk szerint azonban ez nem feltétlenül elfogadható érv, például ha a vezetői kinevezés azon esetét tekintjük, amelynél nem kötelező a pályázatot kiírni, ha a köztisztviselő már egy éve alkalmazásban áll a közigazgatási szervnél (2007. évi LXXXIII. tv. 7. §).
Új szabály, hogy a pályázati eljárást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv folytatja le bizonyos esetekben a munkáltató nevében, így a minisztériumoknál, Miniszterelnöki Hivatalnál stb. (2007. évi LXXXIII. tv. 8. §). A pályázati eljárás munkáltatótól történő elvétele vet fel bizonyos aggályokat, mivel adott kérdést azon a szinten legcélszerűbb elbírálni, ahol ehhez a legtöbb információ áll rendelkezésre és ez nem feltétlenül egy munkáltatótól elkülönült szervezetnél van így. A pályázati eljárás ésszerű egyszerűsítése is az előbbi szabály ellen szól.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
