Hiánypótló mű jelent meg 2019-ben a Dialóg Campus kiadó gondozásában. A könyv több műfajban is díjnyertes lehetne: tankönyv is, kézikönyv is, tanulmánykötet is. Tartalma azonban egyetlen téma köré épül: a jogalkotástan mindhárom területét (a jogalkotás anyagi jogi és eljárási szabályait, valamint a jogszabályszerkesztést) felöleli. 12 fejezete teljes körű elméleti és gyakorlati tudást összegez enciklopédikusan, teljes lefedettséggel. Megjelenése jó időzítéssel történt, demokratikus törvényalkotásunk 30 éves évfordulója idején.
A tanulmányok szerzői a Nemzeti Köszszolgálait Egyetemhez kötődő oktatók és gyakorlati szakemberek. Elmélet és gyakorlat ugyanis egyaránt helyet kap a könyv megközelítésmódjai között: a könyvet olvasva a jogalkotás elméleti kérdéseitől a szövegezés gyakorlatáig jutunk el, logikus rendben - egyre rövidülő fejezetekkel.
Az első három fejezet a jogalkotás tanának elméleti megalapozást szolgálja, szerzőjük Tóth J. Zoltán. Elsőként a jog statikáját, azaz a jogi alapfogalmakat tárgyalja, majd a jog dinamikáját, azaz az alkalmazott, értelmezett jog működését, végül a jogi normát mint nyelvi jelenséget mutatja be. A fejezetek precíz dogmatikai alapozást adnak, világosan írják le a jog "természeti törvényeit", egyfajta "jogi fizika" összefoglalásaként. A negyedik fejezet a jogforrástant tárgyalja (szerzője Szilvásy György, Köbel Szilvia és Tóth J. Zoltán), azaz a jogforrások rendszerét, és ugyanez a három szerző jegyzi a következő, érvényességről, hatályosságról és alkalmazhatóságról szóló fejezetet is. E két fejezet az alkotmányjog irodalmát is gazdagítani fogja a jövőben.
A gyakorlat felé haladva következik a könyvben a jogalkotási eljárás ismertetése, Köbel Szilvia és T. Kovács Júlia tollából. A fejezet a törvényhozási eljárás szövevényes útját mutatja be, kellő részletességgel. Ezután következnek a jogszabályszerkesztést bemutató fejezetek, amelyek a konkrét jogszabálytervezet megszövegezését segítik. A bemutatás során a szerzők alapul vették és követték a 61/2009 IRM- rendelet felépítését. Elsőként találjuk meg itt Kovács Endre Miklós és Szilvásy György fejezetét a jogszabályszerkesztés általános szabályairól, majd a jogszabályi formatan tömör összefoglalása következik Szilvásy György Péter tollából. Ezt a jogszabály logikai tagolásának bemutatása követi (a fejezet szerzői: Kovács Endre Miklós és Szilvásy György), végül a jogszabály mellékletének bemutatása olvasható, Kovács Endre Miklós jóvoltából. A kötetet záró két rövid fejezet közül az első a jogalkotás tartalmi követelményeiről, az ezek be nem tartásából következő hibákról és ezek következményeikről (szerzője Tóth J. Zoltán), a másik a deregulációról (szerzője T. Kovács Júlia) szól.
- 189/190 -
A felhasznált szakirodalom többnyire magyar tudományos munkákon alapul, idegen nyelvű (angol és német) munkákra az elméleti részeknél találunk hivatkozást. Érthető ez, hiszen a könyv vállaltan a magyar jogszabályalkotás folyamatát kívánja támogatni, de azért egy még szélesebb kitekintés, összehasonlító megközelítés - különösen a szövegezés, vagy a jogalkotási gyakorlat bemutatása terén - gazdagította volna a kötetet. Nagyobb teret kaphatott volna a hatásvizsgálatok módszertanának bemutatása is.
A könyv mégis kerek és logikus, és - helyesen - a normatív nézőpontra összpontosít, mivel önmeghatározása szerint elsősorban tankönyvként használandó. Talán ezért nem találunk benne a mai jogalkotási helyzetről szóló leírást, elemzést, statisztikát. A fókusz a jövőben születendő jó jogszabályokon van, és nem a meglévő jogszabálytömegen. A jogalkotási valósággal való szembesítést a szerzők az olvasóra bízzák. Egy realista, valóságfókuszú fejezet azonban biztosan nem vont volna le a könyv érdemeiből. Egy hasonlattal élve: egy kertészeti tankönyvben ugyan a legfontosabb az, hogy a szépen fejlett fák, növények leírását, és a jó kertész feladatait megtaláljuk, de azért szó van benne a kártékony élősködőkről, a férgekről, tetvekről, amelyek elrontják a kertész munkáját. A jogalkotás világában is vannak olyan káros jelenségek, amelyek a mégoly szép rendben megalkotott jogalkotási terméket elrontják.
Ahogyan egy közpark nem zárt, hanem mindenki által hozzáférhető, úgy a jogalkotás nem zárt logikai rendszer, elefántcsonttorony, hanem "mindenki földje", szabadon hozzáférhető, emiatt persze ki van téve kockázatoknak, külső behatásnak, nyomásnak sok irányból. A kodifikáció nem légüres térben folyik, hanem már létező jogszabályokkal, érdekekkel, értékekkel telített mezőben, ahol a legfőbb múzsa nem feltétlenül a tökéletes kodifikáció iránti elköteleződés, hanem a határidő, vagy más szempontok, amelyekkel maga a jogszabályszerkesztő nem feltétlenül ért majd egyet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
