Az igazságügyi fogalmazók második országos találkozójára 2001. április 20-22. között Dobogókőn került sor az Európai Jogakadémia szervezésében. A rendezők célja ugyanaz volt, mint az előző év novemberében megrendezett első összejövetelkor: egy olyan fórum létrehozása, ahol közvetlenül találkozhatnak és cserélhetnek eszmét a hatalmi ágak kezdő tisztviselői a vezető tisztségviselőkkel és a tudomány meghatározó képviselőivel. Az első konferencia témája is közelebbről az Európai Unió és a magyar igazságszolgáltatás kapcsolata volt, és ettől a tematikától a mostani rendezvény sem tért el. Míg első alkalommal a résztvevők a magyar igazságszolgáltatás helyzetét általánosan, nagyobb vonalakban tekintették át az Unióhoz való kapcsolódás szempontjából, addig ezen a rendezvényen konkrét problémákat vizsgáltak meg a felkért előadók. Különös aktualitást adott a találkozónak a három nagy - büntető-, polgári-, munka-, - törvénykönyvünk módosítása, illetve kodifikációs előkészületei. A résztvevők köre a második találkozóra bővült, mivel a bírósági és ügyészségi fogalmazók mellett, ezúttal a rendőrségen és az államigazgatásban tevékenykedő fiatal jogászok is bekapcsolódtak a konferencia munkájába.
Dr. Zinner Tibor, az ELTE ÁJTK egyetemi tanára mélyen történelmi szemléletű előadást tartott a magyar igazságszolgáltatás mai helyzetéről és jövőbeni feladatairól. A bíróságokkal kapcsolatos feladatokat négy pontban jelölte meg: elsődlegesen a bíróságok szerkezetének tisztázását, az ítélőtáblák létrehozását; másodsorban a bírák Európai Uniós felkészítését; harmadsorban annak elérését, hogy az Unióba megszerzett függetlenségünk megtartásával integrálódjunk; végül pedig a meglévő ügyhátralék feldolgozását. Ahogy előadásának történeti, áttekintő részében is kitért az ügyészség kérdésére, ugyanúgy a jövő feladatai között is részletesen taglalta e szerv helyzetét. Legfontosabb kérdésként jelölte meg annak eldöntését, hogy ki felügyelje az ügyészséget. Ebben nem foglalt nyíltan állást, viszont elemezte a gyakorlatban felmerült két lehetőség előnyeit és hátrányait is.
Az első, áttekintő jellegű előadás után következő meghívottak már az egyes jogterületek uniós problémáit vázolták. A sorban elsőként dr. Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem docense beszélt a nemzetközi büntetőjog és ezen belül az európai büntetőjog kérdéséről. Kiinduló megállapítása az volt, hogy a nemzetközi szervezetek a büntetőjog terén egyre több jogszabályt alkotnak, és ezzel bővül a nemzetközi büntetőjog fogalomköre. Az egyes országok már nem csak segítik egymást saját bűnüldözésük terén, hanem közösen is üldöznek egyes cselekményeket. Magyarország, mint a csatlakozás küszöbén álló ország számára az előadás legfontosabb üzenete a következőkben foglalható össze: az elfogadott egyezmények a tagállamokra nem kötelezőek, amennyiben nem ratifikálják őket, szemben a csatlakozó országokkal, amelyeknek, mivel ezen konvenciók az acquis communautaire-hez tartoznak, kötelező belső joguk részévé tenni azokat.
Dr. Györgyi Kálmán miniszteri biztos az első előadáshoz hasonlóan, történeti szempontból vizsgálta a Btk. kodifikációjának szükségességét és lehetőségeit. Ezt követően a 2001. március 14-én megalakult Büntetőjogi Kodifikációs Bizottság feladatait vázolta fel, kitérve a kodifikáció követelményeire és szükséges feltételeire. Kiemelte, hogy a Btk. dogmatikai rendszere a módosítások ellenére időtállónak bizonyult, ezért ma Magyarországon nincsen kodifikációs szükséghelyzet a büntetőjog területén. Bár az előadó nem ismertette az új Btk. szövegét, annál hosszabban sorolta fel a különböző európai nemzeti példákat egy-egy konkrét jogintézmény kapcsán.
A következő előadás a Polgári Törvénykönyv EU konformitása címet viselte, maga az előadás azonban egy szűkebb területet, a társasági jogra vonatkozó EU joganyagot tárgyalta. Bevezetőjében, Dr. Gadó Gábor helyettes-államtitkár kiemelte, hogy ebben a témakörben 1988 óta nem született új EU irányelv. A 90-es években a jogalkotási folyamat megtorpanásának okát abban jelölte meg, hogy a tagállamok megkérdőjelezték a centralizált jogközelítés szükségességét. A letelepedés szabadsága jegyében más tagállamokban működő társaságok számára a társasági jogi előírások eltérő volta nem okoz olyan súlyos problémát, mint például az adójogszabályok vagy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok különbözősége. Ennek következtében a központi jogközelítés helyett az automatikusan végbemenő szabályközelítés került előtérbe.
Végkövetkeztetésében még egyszer felhívta a figyelmet arra a jelenségre, amit "piacvezérelte társasági jogi modernizációnak" nevezünk, valamint a jövőt illetően utalt arra, hogy közösségi szintű szabályozás várható az elektronikus kommunikációt érintő több területen is.
Dr. Hajdú József a Szegedi Tudományegyetem docense a munka- és szociális jogra váró kihívásokat tekintette át a csatlakozás tükrében. A kitűnő vázlatokkal alátámasztott előadás alaptétele az a megállapítás volt, hogy az Unióban szociális jog nem is létezik, csak szociális dimenzióról beszélhetünk. Ennek oka az Unióban meglévő négy nagy térség alapvető geo-szociális eltérése: az egyes tagállamok szociális rendszerei oly mértékben eltérnek egymástól, hogy azok képtelenek az egymással való kommunikációra. Így nagyon kevés rendeletet, viszont több irányelvet találunk ezen a jogterületen.
Előadása második felében a Magyarországgal folyó csatlakozási tárgyalások helyzetét mutatta be. Magyarország az átvilágítás során jó értékelést kapott, ezért a jövőben alapvetően kevés új szabályozásra van szükség, inkább pontosítani kell a meglévő előírásokat, valamint koncentrálni kell az intézményfejlesztés kérdésére.
Az ügyészi szervezetre váró kihívásokról az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal összefüggésben Dr. Varga Zs. András legfőbb ügyész-helyettes beszélt. Az előadáson elhangzottak szerkesztett változata olvasható e szám 23-27. oldalán.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
