A tokaji bor a 16. századtól kezdve jelentős reputációt vívott ki magának a desszert borok kategóriában és manapság is, szinte nincs olyan nemzetközi borverseny, ahol a tokaji borok nem érnének el legjobb helyezéseket (nagyarany). A tokaji borvidék szőlőtermő területe kb. 5500 hektár, amely egy 87 km hosszú, 3-4 km széles tokaji hegyláncban helyezkedik el. A történelem folyamán a tokaji szőlővesszők átültetésével több országban is megpróbálkoztak és úgy vélték, hogy a Tokajból származó szőlőfajták meghonosításával - vagy akár e nélkül - jogosan használják a Tokaj nevet. A Tokaj megjelölést különböző országokban - megtévesztő módon alkalmazták, illetve alkalmazzák hazánkon kívül is, az alábbiak szerint:
"Australian Tokay" "Tokajec Tokaj"
(Jugoszlávia)
"Carnet Tokay" "California Tokay"
"Israel Tokay" "Canadaian Tokay"
"Tokay d’Alsace" "Flurlinger Tokayer"
(Franciaország) (Svájc)
"Tokaj Juzsnoberezsnyij" "Tocai Italico"
(Ukrajna) (Olaszország)
"Tocai Friulano" "Tokay Pinot Gris"
(Olaszország) (Franciaország)
Napjainkban komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy a Tokaj eredetmegjelölést Magyarország és Európa számára mint magyar és európai eredetmegjelölést fenntartsák. Három alapvető probléma terheli a Tokaj és Tokaji bor megnevezéseket.
- a fajtanévvé válás,
- a megtévesztő használat,
- a szlovák Tokajszké Vino megjelölés tömeges használata.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
