Felperes a kisértékű perben is jogosult keresetét megváltoztatni. Keresetváltoztatás fogalmán ez esetben is a kereset megváltoztatását, felemelését, leszállítását, tárgyi- és személyi kiterjesztését kell érteni. Eltérő rendelkezés hiányában a keresetváltoztatás anyagi jogi feltételeit a Pp. 146. § (1) bekezdése szerint kell megítélni.
Ugyanakkor a felperes keresetváltoztatási jogosultsága nem korlátlan. A 391/A. §-ban foglalt főszabály szerint felperes a perbebocsátkozást követően csak egy ízben, az első tárgyaláson változtathatja meg a keresetét. Ezen időpont után felperes - az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig -az alperes hozzájárulásával változtathatja meg a keresetét. A Ppn. e főszabály alól további kivételeket is megfogalmaz, és három esetkörben lehetővé teszi a keresetváltoztatást az eljárás későbbi szakaszában is:
a) A 391/A. § (2) bekezdése szerint a bíróság kivételesen engedélyezheti, hogy felperes a keresetét írásban az első tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában az alperes hozzájárulása nélkül megváltoztassa, ha az első tárgyaláson ehhez felkészülési időt kér. A bíróságnak tehát az első tárgyaláson az engedélyezés tárgyában döntenie kell. Az e tárgyban hozott határozata az eljárás folyamán hozott végzésnek minősül, s mivel a törvény fellebbezést külön nem enged, a végzés ellen fellebbezésnek sincs helye [Pp. 233. § (3) bekezdés d) pont]. (Más kérdés, hogy a bírói gyakorlatban miként fog érvényesülni az engedély kivételes jellege, ha tudniillik a fél bejelenti, hogy élni kíván jogosultságával, azonban a megalapozott, érdekét szolgáló nyilatkozatot nem tud tenni a tárgyaláson, a bíróság aligha juthat más következtetésre, mint megadja az engedélyt.)
b) A 391/A. § (3) bekezdése értelmében felperes az alperes hozzájárulása nélkül az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja a keresetét, ha olyan tényre, vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói-, vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül a keresetváltoztatásra az (1) bekezdés szerint nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására, illetve, amelynek jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást és ezt kellően igazolja. A jogsza-bály szövegéből következik a keresetváltoztatás feltétele az, hogy a fél vétlenségét igazolja. Nem ad ugyanakkor eligazítást arra vonatkozóan, miként veheti figyelembe a bíróság, ha a vétlenség igazolása elmarad, vagy sikertelen. Ennek hiányában ugyanis a keresetváltoztatás meg nem engedettnek minősül. A jogszabályhely többféle értelmezést is lehetővé tesz. Azt, hogy a keresetváltoztatás feltételei nem állnak fenn a bíróság érdemi döntésében is értékelheti akként, hogy figyelmen kívül hagyja a módosított keresetet. Ez a megoldás azonban az eljárási rend céljával ellentétes eredményre vezetne, és egyúttal sértené a peres felek eljárási jogait is, mert rejtve maradna a felek számára, hogy a bíróság milyen tartalmú kereseti kérelmet fog érdemben elbírálni, illetve alperes a 391/B. § (3) bekezdése alapján - az eljárási feltételek hiányában előterjesztett keresetváltoztatásra figyelemmel - indítana viszontkeresetet. A jogszabály szövegéből közvetetten arra is lehet következtetni, hogy a keresetváltoztatás felől az előterjesztéskor kell rendelkezni, amennyiben annak szövege ("önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást és ezt kellően igazolja") tartalmilag igazolási kérelem elbírálására utal. Ebből adódóan a bíróságnak elsőként a keresetmódosításra nyitva álló határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet kell elbírálnia, és ehhez képest minősülhet megengedettnek a keresetváltoztatás. A mulasztás igazolására vonatkozó általános szabályokból az is következik, ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban az igazolási kérelmet elutasító határozat a Pp. 110. § (1) bekezdése értelmében fellebbezéssel támadható, ami nyilvánvalóan az eljárás elhúzódásához vezethet. De alkalmazni kell az igazolási kérelem előterjesztésének a határidejére vonatkozó azon szabályt is, hogy a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet [Pp. 107. § (1) bekezdés]. Ha tehát a keresetváltoztatást egyébként megalapozó új tény, bizonyíték, vagy határozat az első tárgyalást követő 3 hónap után jut a felperes tudomására, az igazolási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása egyúttal a keresetváltoztatást is kizárja. A Ppn. indokolása is utal arra, hogy a per folyamán felmerülhetnek olyan tények, amelyekről a kereset előterjesztése időpontjában, illetve a keresetváltoztatásra nyitva álló határidő leteltéig a felperes nem szerzett tudomást. Ezért a várható nagyszámú perújítások elkerülése érdekében indokolt megengedni a keresetváltoztatást. E cél elérésére azonban a jogintézmény nem alkalmas, ha az első tárgyalást követő 3 hónap után válik ismertté a felperes számára a körülményváltozás, ez esetben ugyanis bár, még nem született meg az érdemi határozat, de a perújítás feltételei már fennállnak.
A pertípus céljával (kevésbé a normaszöveggel) az a további értelmezés van leginkább összhangban, amely azt veszi figyelembe, hogy a 391/A. § (3) bekezdésében a jogszabály a keresetváltoztatás engedélyezésének eljárásjogi feltételét tartalmazza (az igazolási kérelem előterjesztésének feltételével megegyező módon), amelynek meglétét azonban nem igazolási kérelemként, az ezzel kapcsolatos szabályok szerint kell elbírálni, hanem a bíróságnak közvetlenül a keresetváltoztatás engedélyezése tárgyában kell döntenie pervezető típusú végzéssel. Mindezen jogértelmezési nehézségek elkerülhetőek lettek volna, ha a jogalkotó - a 391/A. § (2) bekezdésében foglaltakhoz hasonlóan a keresetváltoztatást a bíróság engedélyéhez köti. c) A 391/A. § (4) bekezdése sorolja fel azon eseteket, amelyek nem minősülnek keresetváltoztatásnak, s így a felperes az alperes hozzájárulása nélkül jogosult
a) az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot, vagy kártérítést követelni;
b) ugyanazon jogviszony alapján más jogkövetkezmények alkalmazását kérni;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
