https://doi.org/10.59851/csj.24.3.4
A tanulmány[1] a pszichológus szakértő szerepét és az igazságügyi pszichológiai szakértés rendszerszintű kihívásait vizsgálja a szülői felügyelet rendezésére irányuló eljárásokban. Bemutatja azokat a szakértői feladatokat, amelyek elősegítik a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülését, különös tekintettel a szülői kompetenciák és a családi dinamika pszichológiai vizsgálatára, valamint a bizonyítottsági elvárások és a szakértői kompetenciahatárok közötti feszültségekre. Elemzi a szakértőhiány okait - így különösen a pályát övező mentális terhelést, az alacsony társadalmi megbecsültséget és az adminisztratív nehézségeket -, amelyek csökkentik a hivatás vonzerejét. A 2024. évi törvénymódosítások kritikai értékelése rámutat arra, hogy a szakértővé válás feltételeinek egyszerűsítése önmagában nem alkalmas a családjogi igazságszolgáltatás rendszerszintű problémáinak megoldására. A tanulmány végül azokat a szakmai feladatokat foglalja össze, amelyek a gyermekek traumatizációjának megelőzése és az eljárások hatékonyabbá tétele érdekében elengedhetetlenek, különös tekintettel a válási kultúra fejlesztésére, a mediáció szélesebb körű alkalmazására és a bíróságok, valamint a szakértői kar közötti együttműködés erősítésére.
Kulcsszavak: szülői felügyelet, igazságügyi pszichológus szakértő, gyermek legfőbb érdeke, szakértőhiány, családjogi per, szakértői kompetencia
This study examines the role of forensic psychologists and the systemic challenges of forensic psychological expertise in child custody proceedings. It explores the expert tasks that promote the effective protection of the best interests of the child, with particular emphasis on the psychological assessment of parental competencies and family dynamics, as well as the tensions between evidentiary expectations and the limits of expert competence. The study also analyses the underlying causes of the shortage of forensic psychological experts, including the significant mental burden associated with the profession, its low level of social recognition, and the administrative obstacles that reduce its attractiveness. A critical evaluation of the legislative amendments adopted in 2024 demonstrates that simplifying the administrative requirements for qualification as a forensic expert is, in itself, insufficient to address the systemic shortcomings of family justice. Finally, the study identifies the key professional priorities necessary to prevent the traumatisation of children and improve the efficiency of procee- dings, with particular emphasis on strengthening divorce culture, promoting the wider use of mediation, and enhancing professional cooperation between the courts and the forensic expert community.
Keywords: parental responsibility, forensic psychologist, best interests of the child, shortage of forensic experts, family law litigation, expert competence
A házassági bontóperekben - amennyiben a feleknek van közös kiskorú gyermeke -, valamint a szülői felügyelet rendezésére irányuló perekben, ha a szülők nem tudnak a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben megállapodásra jutni, a döntés a bíróság feladata. Az ítélet meghozatala során a bíró számára a legfontosabb szempont a gyermek legfőbb érdeke, és azt kell mérlegelnie, hogy a gyermek egészséges, kiegyensúlyozott testi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható. A rendelkezésre álló bizonyítékok - a felek nyilatkozatai, tanúvallomások, a gyermek véleménye, okirati bizonyítékok, környezettanulmány, pedagógiai vélemény - mérlegelése során jellemzően kiemelkedő jelentősége van a pszichológus szakértői véleményeknek. A szakértő feladata, hogy elvégezze a szülők és a gyermek pszichológiai vizsgálatát, amelynek során fény derül a vizsgált személyek személyiségjellemzőire, az egymáshoz való kötődésük minőségére, a szülők nevelési készségére és képességére, ezek az eredmények pedig iránymutatásul szolgálhatnak a bíró számára a döntés meghozatala során. A valóban megalapozott és megfontolt ítélethez elengedhetetlen a szakértő véleménye,[2] azonban a hosszú ideje fennálló szakértőhiány sokszor az eljárás elhúzódását eredményezi. Gyermekjogi szempontból megközelítve a kérdést, nyilvánvaló, hogy mi szolgálja a gyermek érdekét: az ítélet legyen megalapozott, számára rövid és hosszú távon is biztosítsa a kiegyensúlyozott életvitelt, a boldog gyermekkor lehetőségét, a döntés pedig lehetőleg gyorsan szülessen meg, hogy a gyermeknek ne kelljen hosszú időn keresztül bizonytalanságban élnie. A jelenlegi helyzet tehát mindenképpen a gyermek érdekét és jogait sérti. Amennyiben a bíró úgy dönt, hogy a döntés meghozatalához nem veszi igénybe pszichológus szakértő segítségét, az eljárás gyorsabban befejeződhet, de az ítélet nem biztos, hogy kellően megalapozott lesz. Ha pedig kirendeli a szakértőt, az eljárás annyira elhúzódik, hogy közben tovább traumatizálódhat a gyermek. Mi lehet tehát a megoldás? Egyértelműen több igazságügyi pszichológus szakértőre lenne szükség. Ha ez ennyire magától értetődő, akkor vajon miért nincsen több? Tanulmányomban erre a kérdésre keresem a választ.
- 24/25 -
Ahhoz, hogy valaki igazságügyi szakértő legyen, azaz bírósági vagy hatósági eljárásokban szakvéleményt adhasson, elsődlegesen megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie, továbbá szükséges minimum kétéves szakmai tapasztalat, ezzel egyenértékűnek számító doktori vagy tudományos fokozat vagy ágazati szakértői jogosultság. Alapvető elvárás a büntetlen előélet, a szakmai kamarai tagság, valamint az eskü letétele. Kizáró ok a gondnokság alá helyezés, a támogatott döntéshozatal és a közügyektől eltiltás, valamint ha a szakértő büntetőeljárás hatálya alatt áll, kizárták a kamarából, esetleg törölték a szakértői névjegyzékből. A szakértőnek rendszeresen részt kell vennie szakmai és jogi továbbképzéseken. Amennyiben ezeket nem teljesíti, elveszíti jogosultságát.[3]
A 2010-es években néhány nagyobb médiavisszhangot kiváltott szakértői vélemény hatására[4] megingott az állampolgárok szakértők iránti bizalma, amely kihatással volt az igazságszolgáltatásba vetett bizalom stabilitására is.[5] E negatív tendenciákat ismerte fel az akkori igazságügyi miniszter,[6] aki kezdeményezte a szakértői törvény átfogó reformját, amelynek nyomán megszületett a 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.). A jogszabály hatálybalépése óta eltelt közel egy évtized a helyzet konszolidálódását eredményezte, a szakértők körül tapasztalható viharok azonban újra és újra felerősödnek, elsősorban a szinte minden területen tapasztalható nagyfokú szakértőhiány miatt.
A szakértői törvényen kívül lényeges szabályokat tartalmaz a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) XXI. fejezete: a perben szakértő kirendelésére kerülhet sor, ha jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság rendszerint nem rendelkezik.[7] A szakértő feladata, hogy megválaszolja a szakkérdést és segítse a tényállás megállapítását a függetlenség és a pártatlanság követelményének megtartásával.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
