"Magánindítvány, feljelentés, magánvád, sértett, feljelentő, magánvádló": egyszerűnek tűnő fogalmak, amelyeket a tanulmányaink során megtanulunk, s amelyekkel a büntetőjog alkalmazása során naponta találkozunk. Tartalmukat a jogszabályok és a jogalkalmazási gyakorlat meghatározzák, az esetek döntő többségében alkalmazásuk nehézséget nem is okoz. Azonban valóban egyértelműen tisztázottak-e ezek a fogalmak, a törvényi rendelkezések tényleg egyértelműek-e, a törvény különböző szabályai egymással összhangban állnak-e, így különösen: a szabályozás észszerűnek mutatkozik-e a jogalkalmazásban? Erre a kérdésre álláspontom szerint nemleges a válasz, amelynek alátámasztására szolgál a Nyíregyházi Járásbíróságon folyamatban volt egyik ügy.
A tanulmány célja az említett büntetőügy bemutatása és annak elemzése, hogy miért kérdőjelezhető meg a törvényi rendelkezések összhangja, észszerűsége, amely még a joghézag lehetőségét is felveti. Mindezek miatt szükségesnek mutatkozik javaslat tétele jogszabály módosítására.
J. E. (a büntetőügy feljelentettje/vádlottja) 2013. január 20. napján 20 óra 12 perckor rendőrségen tett bejelentése szerint a lányát, a 15 éves L. A. B.-t (a büntetőügy sértettje) elengedte a nővérével - L. A. E.-val - szórakozni, legkésőbb 3 óráig kellett volna hazatérniük. L. A. E. csupán egyedül tért haza, L. A. B. a Facebookon üzente, hogy később fog haza menni, de nem ment haza, telefonját kikapcsolta, rejtett telefonszámról telefonhívást kapott egy magát Bélaként, L. A. B. unokatestvéreként bemutató személytől, aki elmondása szerint L. A. B. Érpatakon tartózkodik rokonoknál. J. E. szerint mindez furcsa, mert a lányának nincs Béla nevű unokatestvére és Érpatakon rokonuk sem él. A rendőrség ugyanezen a napon, 21 óra 7 perc kezdettel meghallgatta L. A. E.-t, aki megerősítette a bejelentésben foglaltakat. 23 óra 47 perc kezdettel megtörtént az időközben előkerített L. A. B. meghallgatása, aki elmondta: a szórakozóhelyről ismerőséhez távozott, a telefonját kikapcsolta, az édesanyját az ismerőse hívta fel, akit nem hajlandó megnevezni. A rendőrség a két nap múlva meghozott határozatával az L. A. B. felkutatására irányuló közigazgatási eljárást megszüntette, indokolása szerint az eltűnt személy tartózkodási helye ismertté vált, előállították, meghallgatása után a bejelentőnek átadták. Az ugyanezen a napon kelt átiratával tájékoztatta a gyámhivatalt a történtekről azzal, hogy "a fiatalkorú családjából tűnt el, kérem a gyámügyi eljárás megindítását".
A gyermekjóléti központ a 2013. január 25. napján kelt átiratában arról tájékoztatta a gyámhivatalt, hogy az L. A. B. által látogatott oktatási intézmény ifjúságvédelmi felelősének jelzése szerint L. A. B. gyermek hátfájásra panaszkodott, rajta külsérelmi nyomokat észleltek, előadása szerint az édesanyja megverte. Az átirat részletezte az L. A. B. által elmondottakat, továbbá rögzítette azt is, hogy családlátogatás során beszéltek az anyával, aki elismerte a bántalmazást, hivatkozása szerint a lánya flegmán válaszolt, tiszteletlenül beszélt vele, ezért olyan idegállapotba került, hogy a felmosó nyelével kb. négyszer a hátára ütött, " (...) úgy gondolja, 15 évesen nem tűnhet el úgy egy gyermek, hogy a szülő nem tudja, hol tartózkodik". A gyámhivatal a 2013. február 12. napján kelt, a rendőrséghez címzett átiratban feljelentést tett J. E. szülő ellen az L. A. B. sérelmére elkövetett "kiskorú veszélyeztetése/bántalmazása, valamint kiskorú veszélyeztetése miatt", az indokolása szerint a gyermek hátán külsérelmi nyomokat észleltek, a gyermek elmondása szerint az anyja a felmosónyéllel megverte.
A nyomozó hatóság kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmény miatt elrendelte a nyomozást, tanúként kihallgatta az L. A. B. által látogatott tanintézmény négy alkalmazottját. Utóbbiak vallomása szerint a gyermek jelezte az édesanyja általi bántalmazást, a tanuló magatartásával folyamatosan problémák vannak, sokszor hiányzik, késik, órán is problémák vannak vele, telefonál, beszélget, fegyelmezésének foganatja nem volt. A csatolt esetjelző lap szintén azt tartalmazza, hogy L. A. B. eltűnt, az édesanyja kerestette, a hazaérkezése után megverte. A pedagógiai vélemény szerint a gyermek szorgalma kevés, az órákra nem, vagy rendszertelenül készül, házi feladatait ritkán készíti el, az órákra késéssel érkezik, igazgatói büntetésben is részesítették, több igazolatlan órája van, tanulmányi eredménye gyenge, bukásra áll. 2013. március 13. napján próbálták foganatosítani L. A. B. sértett kihallgatását, de a mentességi jogával élve a vallomástételt megtagadta.
A gyámhivatal a 2013. március 18. napján meghozott határozatával az L. A. B. kiskorú védelembe vétele ügyében folytatott eljárást megszüntette, indokolása szerint L. A. B. elmondta, hogy engedély nélkül távozott el otthonról, emiatt édesanyja rendőrséggel kerestette, azonban később flegmán beszélt vele és ezért "megverte őt a partvis nyelével, megbánta, hogy engedély nélkül elment otthonról, meggondolatlanul cselekedett, megígérte, hogy hasonló cselekményektől távol tartja magát. Az eset óta az édesanyjával megbeszélték a történteket, és rendeződött a kapcsolatuk".
A beszerzett szakvélemény szerint a sértett a bal vállon és a hát tájékon legalább 5-6 rendbeli, bőr alatti bevérzéssel és részben lágyrész duzzanattal is kísért zúzódását szenvedte el, véleményezhető, hogy azokat valamilyen hosszúkás, vonalas jellegű, tompa, kemény tárggyal okozták, az ilyen jellegű sérülések ténylegesen 6-7 nap alatt
- 344/345 -
meggyógyulnak. A nyomozó hatóság a 2013. június 4. napján meghozott határozatával a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indult nyomozást megszüntette bűncselekmény hiánya miatt, míg a testi sértés vétsége miatt tett feljelentést áttette a bírósághoz. Megállapította, hogy "a lány a tettét megbánta, az eset óta a szülő jobban odafigyel a gyermekére", a bántalmazás egy alkalommal történt, a szülő kötelességszegésének súlyos foka nem nyert megállapítást.
Az ügy a Nyíregyházi Járásbíróságon B.1289/2013. szám alatt J. E. szülővel szemben testi sértés vétsége miatt indult, a bírósági lajstrom szerint a vádló: L. A. B. magánvádló.
Az ügy érkezését követően a bíróság a feljelentést tevő gyámhatóság felé tett tájékoztatása szerint L. A. B. sértett nem terjesztett elő magánindítványt, a nyomozás során nem tett vallomást, nem kérte az elkövető megbüntetését, emiatt megkereste annak közlése végett, hogy a feljelentését fenntartja-e, ebben az esetben szíveskedjen a korlátozottan cselekvőképes sértettnek eseti gondnokot rendelni. A gyámhivatal a magánindítványát fenntartotta, a kiskorú sértett részére eseti gondnokot rendelt ki.
A bíróság személyes meghallgatást tűzött ki, azon jelen volt J. E. feljelentett, L. A. B. sértett, utóbbiért az eseti gondnok, valamint a feljelentő kormányhivatal részéről az ügyintéző. A bíróság megkísérelte a békítést, ennek során L. A. B. sértett elmondta: "Nem kérem az anyukám megbüntetését", mire a kormányhivatal képviselője előadta: "Hivatalból a tudomásunkra jutott a cselekmény, így kérem az eljárás lefolytatását". Ezután a sértett előadta: "Továbbra is kérem az eljárás megszüntetését, négyen élünk otthon a családban, ennek az eljárásnak semmi értelme", majd a feljelentett nyilatkozta: "Én sem értem, minek ez az egész", mire a kormányhivatal képviselője kinyilvánította: "Kérem az eljárás folytatását".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
