Az új Ptk. általános kártérítésre vonatkozó 6:531. §-a - konkrétabb megszövegezéssel - azonos a régi Ptk. 359. §-ának (1) bekezdésével. Továbbra is iránymutatók lehetnek a közzétett bírósági határozatok, amelyek az általános kártérítésre irányuló követelés esetén is megkívánják az általános kár alapjának és mértékének megállapításához szükséges tények és körülmények feltárását (pl.: EBH 2003.863., BH 2004.464.).
A régi Ptk. 359. §-ának (2) bekezdését az új Ptk. kihagyta. Rendelkezni ugyanis a megváltoztatás lehetőségéről kell (a jogerő áttörése végett), kizárásáról nem.
Itt célszerű felhívni az új Ptk. 6:527. §-ának (3) bekez-
- 12/13 -
dését, amely a már nem hatályos Pk. 44. sz. állásfoglalással felvetett problémát szabályozza: kimondja, hogy a bíróság a kártérítés módjának meghatározásakor nincs kötve a jogosult kérelméhez, de azt a módot nem alkalmazhatja, amely ellen mind a két fél tiltakozik. Ez a rendelkezés a kártérítés valamennyi módjára vonatkozik (a járadékra és az általános kárra is).
Az új Ptk. 6:532. §-a a régi Ptk. 360. §-ának (1) bekezdésével azonosan úgy rendelkezik, hogy a kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes.
A kár bekövetkezésének időpontja az esetek nagy többségében a károkozás időpontjával azonos. Az esedékessé váláson a kárról való tudomásszerzés időpontja nem változtat (ilyenkor az elévülés nyugvásáról lehet szó). Előfordul, hogy a kár bekövetkezésének tényét nem könnyű bizonyítani. Nagy körültekintéssel kell vizsgálni a károsult testi épségének vagy egészségének megromlásából eredő kár bekövetkezésének időpontját, főleg ha erre hosszabb folyamat vezetett.
Az új Ptk. nem vette át a régi Ptk. 260. §-a (2) bekezdésének a késedelmes teljesítésre utaló rendelkezését. Ennek ellenére továbbra is alkalmazni kell a kötelem késedelmes teljesítésének következményeit. Ha a kárt természetben kell megtéríteni, a teljesítés késedelme az új Ptk. 6:154. §-ának (3) bekezdése szerint egy új kártérítési követelést keletkeztethet. Szerencsére a kártérítés majdnem mindig pénzben történik, ezért a károsodás bekövetkezésétől kezdve az új Ptk. 6:48. §, illetve 6:155. §-a szerint késedelmi kamatot lehet követelni.
Kihagyta az új Ptk. a régi Ptk. 360. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is. A kártérítés ugyanis olyan kötelem, amelyre értelemszerűen kell alkalmazni az engedményezés (6:193. §), a tartozásátvállalás (6:203. §) stb. szabályait.
Végül az új Ptk. 6:533. §-a kis eltéréssel átvette a régi Ptk. 360. §-a (4) bekezdésének az elévülésre vonatkozó szabályait. A kártérítésre továbbra is az elévülés általános szabályait kell alkalmazni, kivéve a bűncselekménnyel okozott kár esetét: ezúttal a kártérítés követelése öt éven túl sem évül el addig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
Az új Ptk.-nak ez a rendelkezése kihagyta a régi Ptk.-nak azt a rendelkezését, amely szerint a szándékos károkozás elévülési ideje nem lehet öt évnél rövidebb. Minthogy az új Ptk. 6:22. §-ának (1) bekezdése az elévülés időtartamát öt évben határozta meg, ennek az eltérésnek csak ritkán van jelentősége. Az egyik az lehet, hogy az új Ptk. 6:174. §-a alapján a kellékhibás teljesítésen alapuló kártérítési igény szándékosság esetén is a 6:163. §-ban meghatározott határidők szerint évül el. Továbbá a 6:22. § (3) bekezdése szerint az elévülési idő szerződéssel megváltoztatható. Erre értelemszerűen a szerződésszegéssel okozott kár esetében van lehetőség, de nem zárható ki akkor sem, ha a felek a szerződésen kívül okozott kár rendezéséről szerződést kötöttek.
Végül: az új Ptk. 6:25. §-a az elévülés megszakadásának eseteit korlátozta. Viszont a büntethetőség elévülését minden eljárási cselekmény megszakítja, ami az elévülési időt igen nagymértékben meghaladhatja; ez igen nagy aránytalanságot idézhet elő. Kockázat van az eljárás megszüntetésében és a vádlott felmentésében, ez az öt éven túli idő figyelembevételét utólag kizárhatja.
Miután az új Ptk. a XXVI. Cím alatt összefoglalta a kártérítési felelősség általános szabályait a XXVII. Cím alatt a felelősség egyes (speciális) eseteinek szabályozására tért át.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
