Mennyit haladt előre száz év alatt a polgári jog tudománya? Mennyit fejlődött száz év alatt a törvényelőkészítés módszertana, vajon alaposabb lett?
Íme, ahonnan száz éve elindultunk.
1896 januárjában alakult meg az Általános Polgári Törvénykönyv tervezetét előkészítő kodifikációs bizottság. A bizottság 1896. január 14-i teljes ülésén Erdély Sándor igazságügy-miniszter tartott megnyitó beszédet, amelyben nyomatékot adott azon szándékának, hogy "az ország jogászközössége a magyar Polgári Törvénykönyv nagy művének megalkotásához meghivatott". Ezért a megalakuló kodifikációs bizottság anyagait a bíróságnak, a közjegyzői és ügyvédi kamaráknak megküldik és "a bírói karnak ezen a téren kifejtendő működését a legnagyobb figyelemmel fogja kísérni, és gondja lesz rá, hogy a bírói körökből nyert megnyilatkozások a szerkesztés folyamán kellő méltatásban részesüljenek".
Az előkészítő munkát határozott program szerint átgondolt szervezetben végezték.
A kodifikáció szervezeti rendje a következő volt. Az igazságügy-miniszter szerkesztő bizottságot nevezett ki, vezetője Lányi Bertalan, a Törvényelőkészítő Ügyosztály vezetője volt, s öt szerkesztő tagból állt. Teljes ülés is működött, tanácskozó tagként a miniszter további tíz tagot jelölt ki. (A tizenöt bizottsági tagból hat kúriai, illetőleg ítélőtáblai bíró volt.) A szerkesztő bizottság ülését a jelentős kérdések megtárgyalásakor az igazságügy-miniszter, vagy az államtitkár vezette. A bizottság szerkesztő tagjai dolgozták ki a törvénykönyv tervezetének azokat a részeit, amellyel a miniszter megbízta őket. A tervezethez indokolás is készült, s bemutatták a jelentősebb elméleti vitákat, itthon és külföldön. A szerkesztő tag mellé szükség esetén a miniszter segédet rendelt. Ha a szerkesztő tag a reá bízott munkát befejezte, azt a bizottság vezetőjének átadta, aki a tervezetet kinyomtatta és a bizottság tagjainak is eljuttatta, a bizottság tagjai tehát nem az ülésen találkoztak először a téma kifejtésével. A szerkesztő tagok a szükséghez képest üléseket tartottak a lényeges kérdések megbeszélése és "a felmerülő nézeteltérések kiegyenlítése végett". Ha valamely kérdésben megállapodni nem tudtak, ezt bejelentették a miniszternek, aki "a bizottság meghallgatása után megadja az irányt". Teljes ülést (a szerkesztő és tanácskozó tagokat) kellett összehívni az általános jelentőségű (a tervezet rendszerére, alapelveire, szerkesztésre vonatkozó) kérdésekben való döntésre.
A szerkesztő bizottság első ülésén (1896. január 26-án) a miniszter meghatározta a szerkesztő tagok által kidolgozandó témákat. Ezeket a szerkesztők alig több mint egy év alatt (1897 tavaszáig) elkészítették. Ezt követően a szerkesztő bizottság hetenként egyszer (minden szombaton 17 órakor!) tartott ülést.
A bizottság már első ülésén megállapította a kodifikáció irányát és feladatait, valamint a szerkesztés módszereit. A következő elveket rögzítette:
- A bizottság mindig a létező jogból kíván kiindulni, s azt csak ott és annyiban kívánja megváltoztatni, ahol és amennyiben - az akkori követelmények szerint -az szükségesnek mutatkozik. Kétség esetén a döntés mindig a létező jog mellett szóljon.
- A nyelvezet a szükséges szakszerűség mellett egyúttal elég egyszerű is legyen, úgy hogy lehetőleg a laikus, művelt ember is megérthesse.
- A törvény rendelkezéseket tartalmazzon, ne tantételeket. Ezért kerülni kell lehetőleg a fogalom-meghatározásokat, az elméleti konstrukciókat.
- Arra kell törekedni, hogy a tételek szövegezésében meg legyen az általánosításnak az a foka, mely a jogszabálynak biztosítja a kellő rugalmasságot, és képessé teszi arra, hogy az élet fejlődésével lépést tartva esetleg módosult életviszonyokhoz is alkalmazkodhassék.
- A bizottság lehetőleg kerülni fogja, hogy egy kifejezés különböző helyeken, különböző értelemben forduljon elő.
Az előkészítő tanulmányokhoz legtöbbször csatolták a külföldi - a porosz, francia, olasz, spanyol, osztrák, svájci - polgári törvénykönyv vonatkozó részét bemutató összeállítást. A szerkesztő bizottság egy-egy jelentős kérdést több ülésen is megvitatott, így az ági öröklés kérdését (legtöbbször az igazságügy-miniszter elnökletével) három ülésen tárgyalta, s a kérdéssel a teljes ülés is foglalkozott.
A bizottság 1897. május 29-i ülésén elfogadta a törvény rendszerére (tartalmára) vonatkozó tervezetet (Schwarz Gusztáv előadásában). A tervezet a következő részekből álljon: I. Személyi jog, II. Dologi jog, III. Kötelmi jog, IV. Családi jog, V. Öröklési jog.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
