Solymos, ősi község a Mátra alján, neve először a 13. században bukkant fel. Az Árpád-korban három kis vár állt a mai falu külterületén: Dezsővár, Óvár és Nyesettvár. 1212-ben II. Endre király adománylevelében juttatott birtokot a Solymosi Szentsír elnevezésű szerzetesrendnek. A község neve többféle névalakban is előfordul a különböző levéltári forrásokban, így találkozhatunk Solomus, Sumus, Solimus névalakokkal. Nevét a település a Solymosy családtól kapta. A Solymosy család után az egri püspökség lett a birtokos, majd a török hódoltság évszázada következett. Az 1600-as évek második felétől malomkő-bánya üzemelt a faluban. 1799-es uradalmi leltár szerint nyolc urasági malom, fűrészmalom, kallómalom, szeszfőzde, 100 kataszteri hold majorsági szántóföld, 8000 kataszteri hold uradalmi erdő is tartozott egyebek mellett a püspökség gazdaságához.
Gyöngyössolymos a Mátra déli lábánál fekszik. Gyöngyös szélétől kb. 800 méterre kezdődik a község déli határa, és az északi házai már a Mátra hegyeinek lankáin fekszenek. A Nagy-patak fut rajta keresztül, de ritkán, csak nagyobb esőzések, tavaszi hóolvadások alkalmával van jelentős vízmennyiség medrében. Közigazgatási határa egészen Galyatetőig nyúlik fel, gyakorlatilag a Nagy-patak vízgyűjtő-területét foglalja magában. Gyöngyössolymos tájképében meghatározó a Mátra-hegység kisebb déli hegye, a riolit anyagú Kis-hegy 383 méteres tömbje, illetve annak délnyugati csücske, a Csák-kő. Vulkáni tevékenységre utaló helyszíneken gejzírkúpok visszamaradt részletei is láthatók a környéken (például: Asztagkő, Bába-kő). A környező Mátraaljai termőföldek kedvező vulkanikus talaja fejlett szőlőkultúra kialakulását biztosította. Két működő kőbánya van a község területén (Alsó-Cserkő-bánya, Lila-bánya).
Az észak-déli irányú fő közlekedési útvonala - a 24-es közút - Gyöngyöshöz kapcsolja, ennek kapcsán kell megemlíteni az erdőgazdaság keskeny nyomtávú vasútját is (Gyöngyös-Lajosháza-Szalajkaház vasútvonal), mely ma már csak személyszállító funkcióval rendelkezik. A 24-es mátrai főúthoz keleti irányban bekötőúttal csatlakozik.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő: római katolikus 57,6%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14% (23,1% nem nyilatkozott).
- 33/34 -
- 34/35 -
- 35/36 -
- 36/37 -
Fotók: Liktor Ferenc
- 37/38 -
Leginkább mezőgazdasággal foglalkoztak, foglalkoznak a település lakosai, nagyon sok a telepített szőlőültetvény és gyümölcstermesztés is folyik. Természetesen páratlan borok is készülnek a környék kitűnő bortermelőinél, borászainál. Emellett némi állattartás, erdei munkák, és a volt termelőszövetkezet ad(ott) munkát az embereknek, illetve a gyöngyösi ipari cégek nyújtanak további álláslehetőségeket közelségüknek köszönhetően.
A település felépítésében a hasonló "hegylábi", kis népességű, a legtöbbször szegény financiális múlttal rendelkező településekhez hasonló képpel bír, sok az egyudvaros, több család által épített és lakott közös porta. A mindennapi életében csendes kis település, emiatt közkedvelt a környéken. Az utóbbi választások után talán lassan sikerül egy olyan jól összeálló, egy irányba induló csapatot kiállítani, akik hajlandóak elsősorban a település fejlődésére koncentrálni, melyben jelentős szerepe van az eddig elnyert és a jelenleg kiírt pályázatoknak. Nem titkolt célunk a jövőben a hasonló lehetőségeket kiaknázni, az egyik jelentős tervünk például, amely épp "leszületőben" van, a Gyöngyös-Gyöngyössolymos és a Gyöngyössolymos-Mátrafüred (Gyöngyös-Mátrafüred) kerékpárút összekötése. Így a kerékpáros turizmus vérkeringésébe is be tudna kapcsolódni lakóhelyünk.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
