https://doi.org/10.59851/gj.34.9-10.8
A végelszámolás a fizetőképes cég jogutód nélküli megszűnésére irányuló, önkéntes elhatározáson alapuló eljárás, amelynek megindítása nem teszi visszafordíthatatlanná a megszűnés folyamatát. A cég legfőbb szerve a végelszámolás során dönthet annak megszüntetéséről és a rendes gazdálkodás szerinti működés továbbfolytatásáról. A tanulmány e döntés jogi természetét, feltételeit és eljárásjogi következményeit vizsgálja, különös tekintettel a működés továbbfolytatásáról való döntés időbeli korlátjára. A hatályos szabályozás szerint a működés továbbfolytatása a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig határozható el. A tanulmány amellett érvel, hogy ez a korlátozás nem minden esetben indokolt, figyelemmel arra, hogy a törlési kérelem a cégbíróság döntésének meghozataláig visszavonható, és a törlési eljárás a kérelem benyújtását követően hosszabb ideig is folyamatban lehet. A vonatkozó bírói gyakorlat elemzése alapján a tanulmány bemutatja, hogy a törlési eljárásnak a cég törlése nélküli jogerős befejeződését követően a cég ismét dönthet működésének továbbfolytatásáról. A tanulmány végül de lege ferenda javaslatot fogalmaz meg: indokoltabb lenne a működés továbbfolytatásának lehetőségét nem a törlési kérelem benyújtásához, hanem a cégbíróság törlést elrendelő végzésének meghozatalához kötni.
Kulcsszavak: végelszámolás; működés továbbfolytatása; jogutód nélküli megszűnés; cég törlése; törlési kérelem; cégbíróság; vállalkozás szabadsága; cégnyilvántartás;
Voluntary liquidation is a procedure based on a voluntary decision to wind up a solvent company without a legal successor; the initiation of this procedure does not render the winding-up process irreversible. During liquidation, the company's supreme body may decide to wind up the company or to continue operations in the ordinary course of business. This study examines the legal nature, conditions and procedural consequences of this decision, with particular regard to the time limit for deciding to continue operations. Under current legislation, the decision to continue operations may be made until the application for the company's striking off is submitted to the Companies Court. The study argues that this restriction is not justified in all cases, given that the application for deregistration may be withdrawn until the company court has reached a decision, and that the deregistration proceedings may remain pending for a considerable period following the submission of the application. Based on an analysis of the relevant case law, the study demonstrates that, following the final conclusion of the deregistration proceedings without the company being deregistered, the company may once again decide to continue its operations. Finally, the study formulates a de lege ferenda proposal: it would be more appropriate to link the possibility of continuing operations not to the submission of the application for striking off, but to the issuance of the order by the Companies Court ordering the striking off.
Keywords: voluntary liquidation; continuation of business operations; dissolution without legal succession; deletion from the company register; application for deletion; court of registration; freedom to conduct a business; company register;
Az önkéntesen elhatározott jogutód nélküli megszűnés esetén - ha a megszűnni kívánó cég vagyona a tartozásokat várhatóan fedezi - végelszámolást kell lefolytatni.
A végelszámolás a megszűnését tervező cég speciális létszaka, egy totális vagyonfelmérés, amely egyúttal a cég valamennyi tartozásának megfizetésével és kintlévőségeinek beszedésével jár, azt célozza, hogy a vállalkozási tevékenységével felhagyó cég rendezetten vonuljon ki a piacról.
Miután a végelszámolásnak fogalmi eleme, hogy a cég nem fizetésképtelen, nincs olyan kényszerítő körülmény, amely miatt mindenképpen jogutód nélküli megszűnésével kell járjon ez a folyamat. A cég tehát a végelszámolás tartama alatt bármikor "meggondolhatja magát", elhatározhatja, hogy a végelszámolást - a cég fennmaradása érdekében - megszünteti, vagyis legfőbb szerve döntésével a működés továbbfolytatását határozza el. Erre a fizetőképes cég önrendelkezési joga, a vállalkozás szabadságának elve ad felhatalmazást. Nem korlátozható, hogy valaki vállalkozásba fogjon, majd úgy döntsön, hogy e tevékenységével felhagy, és az sem, hogy a jogutód nélküli megszűnés felé tartó cég mégis inkább a további vállalkozás mellett voksoljon.
- 57/58 -
A Ctv. 113. § éppen e gondolatmenetet követve rendelkezik úgy, hogy a legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt - a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását. Miután ez a döntés a cég megszűnéséhez vezető végelszámolási szakaszának lezárását és egy új létszak - a rendes gazdálkodás szabályai szerinti további vállalkozói működés - megkezdését jelenti, ez értelemszerűen olyan horderejű döntés, ami a cég legfőbb szervének hatáskörébe tartozik.
Az erre vonatkozó döntésnek tartalmaznia kell a végelszámolás megszüntetésére és a vállalkozói működés továbbfolytatásának elhatározására irányuló kifejezett nyilatkozatot, és a végelszámoló megbízatásának megszüntetésével és a cég általános szabályok szerinti vezető tisztségviselőjének megválasztásával kapcsolatos határozatot. A működés továbbfolytatásának elhatározása természetesen változásbejegyeztetési kötelezettséget is generál, hiszen a fenti döntés számos cégjegyzéki rovatot érint, melyeken a bekövetkezett változásokat a naprakész, közhiteles cégnyilvántartás és a piac szereplőinek tájékoztatása érdekében át kell vezettetni.
Kérdés, hogy meddig dönthet a végelszámolását folytató cég a működés továbbfolytatása mellett?
A Ctv. 113. § erre a kérdésre azt a választ adja, hogy az ilyen döntést a cég legkésőbb a végelszámolás befejezésével kapcsolatos, a cég törlését kérő beadványnak a cégbírósághoz történő benyújtásáig hozhatja meg.
Ez a jogszabályi rendelkezés nyilvánvalóan annak elkerülését célozza, hogy a cégbíróság törlő végzése és a cég működésének továbbfolytatására vonatkozó döntése konkuráljon egymással, de az ehhez szükséges időpont meghatározása véleményem szerint nem kielégítő. Mi értelme van a kérelem benyújtása és a bíróság döntéshozatala közötti időt kizárni a működés továbbfolytatásának lehetőségéből, különös tekintettel arra, hogy a Ctv. 62. § (4) bekezdés értelmében a cégbíróság a céget csak akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez, továbbá az adóhatóság «hallgatása» esetén egy hozzávetőleg kilencvennapos türelmi idő után rendelhető csak el a cégjegyzéki törlés. Nincs észszerű indoka annak, hogy ezt a közel kilencvennapos időszakot a működés továbbfolytatásával kapcsolatos döntéshozatalból kizárjuk.
Álláspontom szerint helyesebb lenne egy olyan megfogalmazás, amely azt mondja ki, hogy a cégbíróság törlő végzésének meghozataláig hozható meg és nyújtható be a cégbírósághoz a működés továbbfolytatásának elhatározásával és a végelszámolás megszüntetésével kapcsolatos kérelem. Különösen célszerű lenne ennek lehetővé tétele annak fényében, hogy a bejegyzési - változásbejegyzési, törlési - kérelem a Ctv. 33. § (3) bekezdés értelmében a cégbírósági végzés meghozataláig visszavonható. Ha erre kerülne sor, akkor a végelszámolást követő törlési kérelem már nem lesz hatályos, a cégbíróság köteles megszüntetni az eljárást, így valójában - a kérelem visszavonásával egyidejűleg - akadálytalanul felszámolható az a korlát, amit a Ctv. 113. § fenti rendelkezése állít.
A Ctv. 113. § tiltó rendelkezése egy konkrét jogesetben olyan értelmezést nyert, hogy a cég a törlési kérelem benyújtását követően akkor sem határozhat a működés továbbfolytatásáról, ha a törlési kérelmét visszavonta. A Ctv. 113. §-nak ez a szó szerinti és nagyon formális értelmezése a másodfokú bíróság álláspontjával nem nyert szentesítést. A BDT 2012. 2773. számú jogesetben az ítélőtábla kifejtette, hogy..." a Ctv. 113. § nem értelmezhető olyan kiterjesztő módon, hogy amennyiben a törlési kérelem alapján indult eljárás jogerősen lezárult - akár a kérelem visszavonása, akár annak elutasítása folytán -, a cég részére kizárólag arra adna a jogszabály lehetőséget, hogy újabb kérelmet csak törlés iránt nyújthat be. Ez indokolatlanul korlátozná az önkéntes elhatározáson alapuló végelszámolás alatt álló cégek szabadságát, hiszen a működés továbbfolytatását számtalan körülmény - gazdasági indokok, a törlés valamely később elháruló akadálya stb. - indokolhatja. A Ctv. 113. § helyes értelmezése a másodfokú bíróság álláspontja szerint az, hogy amennyiben a cég a törlése iránti kérelmét a cégbírósághoz benyújtotta, az eljárás folyamatban léte alatt nem határozhat a működés folytatásáról, elkerülendő ezzel, hogy «azonos» időpontban szülessen egy ilyen tartalmú legfőbb szervi határozat, és a cégbíróságnak a céget a cégjegyzékből törlő végzése. Viszont, ha a törlési kérelem alapján indult eljárás anélkül fejeződik be jogerősen, hogy a cég törlésére sor került volna, a cég "visszakapja" a szerződéses szabadságát, és a tagok belátásuk szerint határozhatnak adott esetben a működés továbbfolytatásáról is, az általános szabályok szerint."
A hatályos jogszabályi környezetben tehát, ha a cégbírósági törlő végzés meghozataláig visszavonják a törlési kérelmet, akkor a cégnek ismét rendelkezésére áll az a lehetősége, hogy a vállalkozás folytatásáról döntsön. Véleményem szerint azonban helyesebb lenne, ha a Ctv. 113. § jogszabályi szövege úgy szólna, hogy a működés továbbfolytatásáról nem csak a törlési kérelem benyújtásáig dönthetne a cég, hanem a cégbírósági törlő végzés meghozataláig lenne erre lehetőség, abban az esetben, ha az ezzel kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet a cégbíróság törlő végzésének meghozatala előtt benyújtják. ■
Visszaugrás