Németországban 1978. évben indultak meg a BGB, különösen a kötelmi jog reformjára irányuló munkálatok tanulmányok megrendelésével. Ezek elkészülte és nyilvánosságra hozatalát követően 1984-ben alakították meg a kötelmi jogi bizottságot, amely javaslatait és zárójelentését 1991. évben terjesztette elő. Egyes közösségi irányelv-tervezetek, illetve irányelvek, így a fogyasztási javak adásvételéről szóló 1999/44/EK, az üzleti forgalomban a fizetési késedelem elleni harcról szóló 2000/35/EK, valamint az elektronikus üzleti forgalomról szóló 2000/3 l/EK irányelv jelentősen érintették a BGB-t, ezért megvitatás alapjául szolgáló tervezet közzétételére csak 2000. augusztus 4-én került sor. Ezt közbenső, ún. konszolidált tervezet jelentősen módosította, majd 2001 májusában készült el a kormányelőterjesztés, amelyet a kormány 2001. május 9-én fogadott el. Ennek a törvényhozásban történt alapos tárgyalása után a törvény kihirdetéséről 2001. november 26-án történt rendelkezés (BGB I. 2001., 3138. old.) s az 2002. január 1-jén lépett hatályba.
Az előkészítés során azt kellett mérlegelni, hogy a 2002. január 1-jéig átveendő, a fogyasztási javak adásvételéről szóló irányelv és az egyéb irányelveknek megfelelő rendelkezésekre korlátozódjon-e a javaslat, vagy ezen túlmenően, az összefüggésekre tekintettel terjedjen-e ki a reform-munkák tapasztalataira is (ún. nagymegoldás). A BGB-módosítás az utóbbi megoldás mellett foglalt állást, főleg az egyes kérdések összefüggő voltára hivatkozással (Daubler-Gmelin, Herta, NJW 2001/32/2281), és az irányelvek átvétele mellett és azokkal összefüggésben, főleg a teljesítési zavarokkal, különösen a teljesítési akadálynak a kötelezett teljesítési kötelezettségére való hatásával, viszonos szerződésnél a teljesítési zavarnak az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségre történő kihatásával, az ezekkel összefüggő kárfelelősséggel, az ügyleti alap hiányával, illetve oka fogyottá válásával, és ezeknek főleg az adásvétel és a vállalkozási szerződés, tekintetében történő alkalmazásával foglalkozik. Újraszabályozza az elévülés kérdéseit. A kódexbe belefoglalja, ennek folytán kiterjeszti annak hatályát a fogyasztóvédelem szabályaira is.
Munkajogi kérdéseknek a munkálatok során nem volt elsődleges szerepük. Elfogadást nyert ugyanis az a vélemény, hogy a munkajog önálló jogág, amelynél az általános polgári jogi jogszabályok megfelelően alkalmazást nyernek, illetve nyerhetnek (Gamillscheg, Franz, AcP 176, 197). Minthogy azonban a BGB kötelmi jogi szabályainak jelentős része alkalmazható a szolgálati, illetve munkaviszonyok tekintetében is, erre tekintettel a törvényalkotás során figyelemmel voltak az új szabályok munkajogi kihatására is. Ebből kifolyólag az elfogadott tervezet több különös rendelkezést is tartalmaz a munkaviszonyok tekintetében. A német jogrendszerben a munkaviszony általános szabályai jórészt a BGB-ben találhatók, ezért az új törvény a munkajog szempontjából is jelentős.
Tartalmilag a módosítás főleg négy területet érint:
- a tanulmányokat összefoglaló, 1992. évben készült, ún. bizottsági tervezet radikálisan törekedett a teljesítési zavarok különféle eseteinek egységesítésére a kötelességszegés fogalmának használatával. A konszolidált tervezet, a további tervezet és a törvény ezzel szakítva a 275. § I bekezdésében újra megkülönbözteti a teljesítés lehetetlenségét, a korábbitól részben eltérően.
Az idevágó szabályozással függ össze a munkavállaló keresőképtelenségének megítélése. Ha a munkavállaló keresőképtelen állapotban van, a BGB 275. § I bekezdésének rendelkezése alapján teljesítésre nem köteles, a munkavégzés alól mentesül. Ez van összhangban a BGB változatlanul maradt 616. §-ával is, amely a munkáltatót a bérfizetési kötelezettsége alól nem mentesíti a munkavállalónak a szolgálatteljesítésben személyes okból való átmeneti akadályozottsága esetén. Az új szabályozással összefüggésben előadódhat az is, hogy a munkavállaló kezdettől fogva meg nem engedett munkára kötelezte magát. Ebben az esetben - például gyermekmunka esetén - a munkaszerződés semmis. Ezenkívül is lehetnek a bírói gyakorlat szerint olyan esetek, amikor jogi teljesítési akadály mellett érvényes szerződés áll fenn, ha például a külföldi állampolgár nem rendelkezik érvényes munkavállalási engedéllyel. Ilyenkor az általános szabályok (BGB 326. § I alapján a díjazáshoz való igény elesik, ha másféle foglalkoztatás nem lehetséges, illetve nem várható el.
Hogyan alakul a helyzet üzemi veszély esetén? A hagyományos német felfogás szerint az üzemi veszélyt, illetve az esetleg más megjelölésű, de azonos megítélés alá eső esetekkel járó veszélyt a munkáltató viseli, ezek esetében tehát a munkavállaló megtartja a munkabérhez való jogát, tekintet nélkül arra, hogy munkavégzésre nem került sor vagy a munkavégzés a vártnál kisebb eredménnyel járt. E helyzet minden kétséget kizáróan történő fenntartása érdekében a BGB 615. §-a kiegészült azzal, hogy az ellenszolgáltatás nemcsak átvételi késedelemnél, hanem abban az esetben is jár, ha a munka-kiesés veszélyét (üzemi veszélyt) a munkáltató viseli. Ennek alkalmazására feltehetőleg az eddigi szempontok szerint kerül sor, vagyis üzemi veszély alól a munkaharc esete képez kivételt.
A kötelességszegésnek a teljesítési zavaroknál való átfogó használata elejtésével a törvény a lehetetlenség mellett külön szabályozza a teljesítés elnehezülését a BGB 275. § II bekezdésében. Ez akkor állhat fenn és annak alapján a kötelezett a teljesítést akkor tagadhatja meg, ha a teljesítés olyan költséggel járna, amely a jogviszony tartalmának, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvének figyelembevételével a jogosult teljesítéshez fűződő érdekéhez képest súlyosan aránytalan. Ezt kiegészíti a hivatkozott rendelkezéshez kapcsolódó III bekezdés, amely a személyes teljesítéssel tartozó kötelezettnek megadja a megtagadási jogot abban az esetben is, hogy ha a teljesítési akadály és a jogosult teljesítéshez fűződő érdeke figyelembevételével a teljesítés tőle nem várható el. A törvény indokolása szerint idetartozhat az az eset, amikor a munkavállaló megtagadja a munkavégzést, mert másik államban súlyos büntetés kilátásba helyezése mellett katonai szolgálatra hívták be, - a kötelezett a kötelezettségének megszegéséért - az új felelősségi szabályok szerint - felel, kivéve, ha kimenti magát. A felelősség szándékos vagy gondatlan magatartás esetén áll fenn, kivéve, ha szigorúbb vagy enyhébb felelősséget ír elő a megállapodás, illetve az következik a jogviszony egyéb tartalmából, különösen garanciavállalásból vagy beszerzési kockázatból. Ha a szolgáltatást személyesen kell teljesíteni, a kötelezett a teljesítést megtagadhatja, ha az tőle a szolgáltatás teljesítésének akadályai, valamint a jogosult teljesítéshez fűződő érdekének mérlegelésével nem várható el. Ha a kötelezett teljesítésre nem köteles, nincs igénye ellenszolgáltatásra. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a jogosult kizárólagosan vagy túlnyomóan felelős a teljesítés akadályáért, illetve az akadály az átvételi késedelem ideje alatt következik be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
