A gazdasági társaságok átalakulásának jogszabályban rögzített módja, a folyamat szabályozása azt a célt szolgálja többek között, hogy a gazdasági szereplők bizonyos körülmények esetén szabadon változtathassák meg korábbi formájukat, működő társaságokat vonhassanak össze, válasszanak szét. Vannak olyan speciális helyzetek, amikor az adott területre vonatkozó jogszabályi korlátok miatt a gazdasági szereplők az átalakulás, kiválás jogi folyamatát tevékenységük során kényszerből alkalmazzák.
Hírközlési és médiajogi jogszabályok sokasága foglalkozik a polgári és nem polgári célú frekvenciákkal, ma-
- 8/9 -
gával a frekvenciagazdálkodással. A frekvenciagazdálkodást, mint az állami javak körébe tartozó korlátos erőforrással való rendelkezéseket a jogalkotó a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (továbbiakban: NMHH) Médiatanácsának jogkörébe utalta, így maga a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Médiatörvény) a 183. § (1) bekezdése mondja ki, hogy a Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban: i) kialakítja a médiaszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját.
A médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató a szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A Médiatörvény 41. § (7) bekezdése szerint a lineáris médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át. E rendelkezés alapján viszonylag hamar szükségessé vált a gazdasági életben, hogy a médiaszolgáltatási jogosultságok jogosultjainak személyében bekövetkező változás kapcsán olyan megoldást keressen a médiapiac, amely ezt a korlátot feloldja.
A Médiatanács a frekvenciagazdálkodás keretei között valamennyi rádiós médiaszolgáltatási jogosultságra vonatkozóan pályázati felhívást tesz közzé, melyben meghatározza, hogy az adott vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségre pályázók milyen feltételek mellett kapják meg a frekvencia használati jogát, a médiaszolgáltatási jogosultságot.
A Pályázati felhívások többféle csoportosítás szerint is kiírhatók:
- a vételkörzet mérete alapján: (helyi, vagy körzeti vagy országos frekvenciára);
- napi műsoridő alapján: (önálló, vagy napi 24 órás médiaszolgáltatási jogosultságra, vagy vételkörzet bővítésre vagy hálózatba kapcsolódás esetére);
- a médiaszolgáltatás tartalma alapján: (kereskedelmi vagy közösségi médiaszolgáltatási jogosultságra).
A Pályázati Felhívások a fenti csoportosítások kombinációjában is kiírhatók. Így ennek megfelelően számos variáció létezik a rádiós médiaszolgáltatások esetén az adott frekvencia hasznosítására, amely az NMHH Hivatalának előterjesztése alapján - a törvényes keretek között - a Médiatanács kizárólagos döntésétől függ, az adott Pályázati kiírásnak megfelelően az ott meghatározott pontok alapján.
A Pályázati eljárás során a Médiatanács elsősorban alaki, majd tartalmi vizsgálatot végez, és azt követően közigazgatási hatáskörében határozattal dönt a pályázat nyertessé nyilvánításáról. Maga a pályázati eljárás átlátható, kiszámítható, figyelembe veszi a korábbi szakmai tapasztalatokat ezen a területen, de persze a pontozást a jogszabályi keretek között vállalt műsorok százalékos aránya, tartalma, és a használat jogért felajánlott médiaszolgáltatási díj mértéke is befolyásolja.
Jelenleg Magyarországon vidéken több mint 200 db helyi rádió üzemel, melyek általában kisebb gazdasági társaságok tulajdonában vannak.
A rádiók túlnyomó többsége nyereségérdekelt kereskedelmi jogosultság, kis részük közösségi médiaszolgáltató jogosultság. A helyi rádiók piacát elemezve érdemes megkülönböztetni a fővárosi, körzeti rádiókat és a vidéki városokban működő, többségében helyi jogosultságokat. Míg a fővárosban számos, a közönség különböző, jól behatárolt rétegeire szakosodott rádió működik egymás mellett, a vidéki városokban legfeljebb két-három, általános műsorkínálatú helyi jogosultság működik.[1]
A médiaszolgáltatási jogosultság átadásának folyamatát egy konkrét jogeset jól példázza.
A Rádió 1 médiaszolgáltató jelenléte a piacon 1999. február 11. napjáig nyúlik vissza, melyben a Rádió 1 Kft. a korábbi médiajogi szabályozás alapján a Budapest 103,9 MHz frekvencián az Országos Rádió és Televízió Testülettel megkötött műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkezett. A Rádió 1 Kft. médiaszolgáltatási jogosultsága 2012. január 31-én lejárt, ennek következtében kénytelen volt a médiaszolgáltatási jogosultságát a 103,9 MHz frekvencián beszüntetni.
Ezt követően egy hosszabb szünet következett, míg a hallgatók Budapesten és vonzáskörzetében nem találkozhattak a Rádió 1 névvel, viszont néhány vidéki városban (Pécs, Békéscsaba stb.) fennmaradt ezt a rádiós név és piaci brand. A Radio Plus Kft. mint egy új médiaszolgáltató - függetlenül a Rádió 1 Kft.-től - 2016-ban pályázaton nyerte el a Budapest 96.4 MHz frekvenciát, mint körzeti, helyi kereskedelmi médiaszolgáltató.
A Radio Plus Kft. 2016-ban pályázati ajánlatot nyújtott be a Budapest 96,4 MHz frekvenciára nyújtott be, mely ajánlat szerint a médiaszolgáltatás megnevezése akkor még DJ FM volt. A Radio Plus Kft. a Rádió 1 védjegyeinek átruházásával élesztette újra a Rádió 1 "brand-et" és ezzel az új Rádió 1-gyel a rádiós piacon újra megjelent a korábban is fennálló médiapiaci struktúra.
Mind a korábbi, még Rádió 1 Kft. által felépített, mind pedig a jelenlegi rádiós struktúra alapján a Rádió 1 médiaszolgáltató hálózatos szervezete akként épül fel, hogy a budapesti körzeti kereskedelmi frekvenciához, számos kisebb helyi gazdasági társaság hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltatóként kapcsolódik, akik már meglévő médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkező gazdasági társaságok, vagy olyan gazdasági társaságok, melyek eleve a Médiatanács Pályázati Felhívásában hálózatba kapcsolódó pályázóként nyerték el az adott helyi vagy körzeti jogosultságot .
A hálózatba kapcsolódás az Mttv. szerint: két vagy több lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy lineáris médiaszolgáltatás összekapcsolódá-
- 9/10 -
sa ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.
A fenti definíció ad magyarázatot arra, hogy egyszerre a hálózatba kapcsolódott vidéki városokban ugyanaz a Rádió 1 műsorfolyam (hálózatos műsor) hallható, mint Budapesten, hiszen a hálózatba kapcsolódás révén - a Felek által közösen meghatározott idősávokban - a teljes hálózaton (vagyis adott esetben akár az egész országra kiterjedően megfelelő számú hálózatba kapcsolódó partner esetén) hallgatható az adott budapesti körzeti frekvencia, vagyis szakmai megfogalmazásban a "központ" műsora.
Ma Magyarországon országos rádiós médiaszolgáltatási jogosultsággal és ehhez tartozó frekvenciákkal, amelyet pályázat útján lehet elnyerni, kizárólag a Hold Reklám Kft. médiaszolgáltató által üzemeltetett Retro Rádió rendelkezik, a szintén országos közszolgálati rádiókat pedig (Kossuth, Petőfi, Bartók) nem pályázat útján lehet elnyerni. A fenti jogintézménnyel együtt a Rádió 1 mint hálózatos médiaszolgáltató és vele együtt a hálózatba kapcsolódó partner rádiók majdnem teljes országos lefedettséggel rendelkeznek.
Jelenleg a Radio Plus Kft. mint hálózatos médiaszolgáltató, valamint a hozzá hálózatba kapcsolódó helyi rádiók, médiaszolgáltatások üzemeltető gazdasági társaságok Magyarországon 40 frekvencián, médiaszolgáltatási jogosultságon szólnak.
Ahhoz, hogy ez a rádiós lánc kialakulhasson, szükséges, hogy a Médiatanács a hálózatos, és a hálózatba kapcsolódó jogosultságokat üzemeltető gazdasági társaságok által részére megküldött közös hálózatba kapcsolódási kérelmeket jóváhagyja, és engedélyezze az ilyen formában történő működést.
Ezt a hálózatos formában történő együttműködést a Rádió 1 brand elterjedésével együtt indokolhatja a vidéki partnerek szempontjából - többek között - a helyi rádiós reklámpiac beszűkülése is, hiszen egyrészt az információs technológia terjedésével a helyi reklámtorta bővülése más kereskedelmi platformokat is biztosít a hirdetőknek, másrészt a helyi gazdasági társaságok a műsor gyártását kevésbé hatékonyan tudják gyártani, mint egy központi gyártó cég által a vidéki frekvenciákhoz eljuttatott anyagok.
Természetesen kisebb vidéki rádiók is csatlakoztak a Rádió 1 hálózatához, azonban számos gazdasági társaság úgy ítélte meg, hogy nem tudja költséghatékonyan a - minimum - 4 órás helyi műsoridőt sem előállítani, így inkább a Radio Plus Kft. részére biztosítaná a médiaszolgáltatási jogosultság "átadását".
Arra azonban, hogy egy médiaszolgáltató hogyan és miként szerezhet meg médiaszolgáltatási lehetőséget maga az Mttv. több korlátozó rendelkezést tartalmaz. Egyrészt és elsősorban az Mttv. 71. §-ában rögzített összeférhetetlenségi szabályokat, melyek miatt csak meghatározott számú helyi, és körzeti kereskedelemi frekvencia kerülhet egy céghez, másrészt pedig az Mttv. 41. § (7) bekezdését, mely szerint a lineáris médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.
Az Mttv. 71. § (1) bekezdése biztosítja a médiapluralizmus lehetőségét, vagyis hogy ne egy kézben összpontosuljon a média meghatározó szerepe, mely összeférhetetlenségi szabályoknak médiaszolgáltatási jogosultság teljes időtartama alatt fenn kell állnia. Az Mttv. 41. § (7) bekezdése alapján a médiaszolgáltatási jogosultság a piacon nem cserélhet gazdát, így amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási jogosultságot megnyeri, akkor azt a hatósági szerződés aláírásától számítva 10 évig, majd annak médiaszolgáltatói igénye esetén a Médiatanács általi meghosszabbításával további 7 évig szolgáltathatja. A jelenleg változó médiapiaci környezetben egy adott médiaszolgáltató nem tudja ilyen hosszú időre lekötni magát, és felelősen vállalni, hogy 10 évig biztosítja a frekvencia üzemeltetését. Ebben a helyzetben indokolatlan korlát és a piaci fejlődés gátja az átruházási tilalom
Ennek kiküszöbölésére biztosít lehetőséget a társaságok átalakulására vonatkozó médiapiaci gyakorlat, melyet maga a Médiatanács is elismer, hiszen a gazdasági társaságok jogutódlással történő szétválása esetén a médiaszolgáltatási jogosultságok átszállását a Médiatanács engedélyezi.
Ezt a folyamatot mutatom be egy konrét jogeseten.
A Radio Plus Kft. jelenleg is - ahogy korábban is a szétválási folyamattól függetlenül - hálózatba kapcsolódik a MAMBÓ Rádió Kft.-vel helyi frekvenciák vonatkozásában a dél-dunántúli régióban. A MAMBÓ Rádió Kft. Komló 99,4 MHz + Mohács 93,8 MHz, valamint a Pécs 90,6 MHz + Villány 100,9 MHz frekvenciákon elnyert médiaszolgáltatási jogosultság alapján üzemeltet rádiót. Így a helyi szokások ismerete, a társaság gazdasági tervei és terjeszkedési céljai miatt a MAMBÓ RÁDIÓ Kft. úgy döntött, hogy a 2017. június 19. napján az NMHH Médiatanácsa által Kaposvár 99,9 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására kiírt pályázati eljárásban pályázati ajánlatot nyújt be a Kaposvár 99,9 MHz helyi kereskedelmi rádiós médiaszolgáltatási lehetőségre vonatkozóan.
A Pályázati eljárás eredményeként az NMHH Médiatanácsa az Mttv. 62. § (1) bekezdése alapján a MAMBÓ Rádió Kft.-t 2018. október 30. napján nyertessé nyilvánította, és ezt követően 2019. február 19. napján Hatósági Szerződést kötött a médiaszolgáltatóval a Kaposvár 99,9 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására. Maga a Pályázati ajánlat akként került benyújtásra a Médiatanács felé, hogy a MAMBÓ Rádió Kft. - az akkor már működő helyi jogosultságaihoz hasonlóan - hálózatba kapcsolódva fog működni a Radio Plus Kft., mint hálózatos médiaszolgáltató Budapest 96.4 MHz jogosultságával
A Pályázatot lezáró és nyertessé nyilvánító médiatanácsi döntést, majd a médiaszolgáltatás megkezdését követően a MAMBÓ Rádió Kft. viszonylag rövid időn belül arra jutott, hogy eredeti terveivel ellentétben mégsem tudja költséghatékonyan elvégezni a kaposvári frekvencia üzemeltetését, nem váltak be tervei és üzleti számításai.
Mivel a Radio Plus Kft. szinte ezzel egyidejűleg jelentkezett is a frekvencia önálló működtetésére, a Felek kö-
- 10/11 -
zött megállapodás jött létre akként, hogy a MAMBÓ Rádió Kft. megindítja a Rádió Somogy Kft. megnevezésű új gazdasági társaság kiválását. A Felek célja ezzel az volt, hogy az új, kiváló cégben kizárólag csak a médiaszolgáltatási jogosultság, és a hozzá kapcsolódó eszközök legyenek, és a kiválás folyamatának lezárásával a Rádió Somogy Kft. üzletrészeinek 100%-át megvehesse a Radio Plus Kft., és egyúttal folytassa e két társaság - immár a MAMBÓ Rádió Kft.-től függetlenül - a közös hálózatos együttműködést a kaposvári jogosultságon.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság 2017. május 18. napján írta ki a pályázatot a Kaposvár 99,9 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására, melyre a MAMBÓ Rádió Kft. 2017. június 19. napján nyújtotta be Pályázati Ajánlatát. A Pályázati ajánlatban a MAMBÓ Rádió Kft. eleve olyan pályázati ajánlatot nyújtott be, mely hálózatba kapcsolódásra irányult, akként, hogy a Radio Plus Kft.-vel kívánt hálózatba kapcsolódni, és a saját műsorideje kizárólag napi 4 óra 40 percre irányult.
A Pályázati ajánlatot 2019. október 30. napján nyilvánították nyertessé, és a MAMBÓ Rádió Kft. 2019. február 19. napján írta alá a Hatósági Szerződését az NMHH-val, mely alapján 2019. június 2. napjáig kellett megkezdeni a médiaszolgáltatást. A Kaposvár 99,9 MHz frekvencián 2019. június 2. napján szólalt meg a műsor.
A nyertessé nyilvánítást követően, de még a hatósági szerződés aláírását megelőzően indult el a társasági jogi folyamat abból a célból, hogy a Radio Plus Kft. saját érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaság üzemeltethesse a kaposvári frekvenciát.
A kiválási folyamat 2019. február 12. napján kezdődött, a MAMBÓ Rádió Kft. taggyűlési első jegyzőkönyvével, ahol is a gazdasági társaság elhatározta, hogy a Társaság szét kíván válni, mely során a Társaságból egy új - korlátolt felelősségű - társaság kiválik, és kiválással létrehozzák a Rádió Somogy Kft.-t.
A tagok az első döntés alkalmával egyenként bejelentették, hogy a szétválás során a Rádió Somogy Kft.-ben is részt kívánnak venni, ugyanolyan százalékos arányban, mint amilyen arányban a jogelőd a társaságban tagként szerepeltek.
A kiválási dokumentáció specialitása, hogy a médiaszolgáltatási jogosultság forgalomképtelensége miatt a mérlegben nem mutatható ki, értéket hozzá nem lehet rendelni, megjelenése kizárólag csak a szétválási tervben, illetve a szétválási szerződésben lehetséges.
A kiválással kapcsolatos bejegyzést, változásbejegyzést követően a médiaszolgáltatási jogosultság sora akként alakul, hogy ahhoz, hogy a médiaszolgáltatási jogosultság az új kiváló gazdasági társasághoz kerüljön át, szükséges a Médiatanács hozzájárulása, és ekként új Hatósági Szerződés aláírása a felek között.
A MAMBÓ Rádió Kft. és a Rádió Somogy Kft. ügyvezetője 2019. június 5. napján jelezte a kiválást a Médiatanácsnál, tájékoztatta a Médiatanácsot továbbá arról, hogy a Kaposvár 99,9 MHz médiaszolgáltatási jogosultság a vagyonmegosztás során a kiválással létrejött új gazdasági társaságba, a Rádió Somogy Kft.-be került.
Ennek megfelelően a Felek közös beadványban a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatalától kérték, hogy intézkedjen a hatósági szerződés módosítása, új hatósági szerződés megkötése tárgyban.
A Hatósági szerződés aláírása 2019. február 19. napján történt meg, mellyel átkerül maga a médiaszolgáltatási jogosultság az új, kiváló gazdasági társasághoz.
A kiválási folyamat a végleges vagyonmérleg benyújtásával lezárult, így a MAMBÓ Rádió Kft. és a Radio Plus Kft. közös együttműködésének eredményeként elkezdődhetett a Rádió Somogy Kft. üzletrészeinek értékesítése.
Az üzletrész-értékesítésére csak 2019. szeptember 23. napján került sor, mely során már az eladó magánszemélyek szavatosságot vállaltak a médiaszolgáltatási jogosultság Rádió Somogy Kft.-ben való létéért.
Az üzletrész értékesítést követően az új tulajdonos bejegyzése 2019. október 8. napján történt meg, melynek következtében a Rádió Somogy Kft. immár budapesti székhellyel működött tovább, és azóta üzemelteti változatlanul médiaszolgáltatási jogosultságát a Kaposvár 99,9 MHz frekvencián.
A fenti folyamat Magyarországon egy elfogadott gyakorlattá vált, melynek során a már fennmaradni nem tudó gazdasági társaságok esetlegesen szétválás útján adják át mások részére a médiaszolgáltatási jogosultságot, noha az is elképzelhető, hogy a kiválás helyett a médiaszolgáltatási jogosultság üzemeltetését engedik át másnak, ennél azonban a gyakorlat jobban preferálja a kiválás folyamatát, az jobban megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ilyen eset például egy újabb hálózatos médiaszolgáltató strukturális kialakítása során is felmerült, a BEST FM médiaszolgáltató esetében, amely egy másfajta célcsoport megszólításával próbált teret nyerni a piacon. A BEST FM esetében szükséges volt szintén a fent részletezett kiválási folyamat, mellyel a Felek biztosítani tudták, hogy egy kiválással létrejött új társaság - melyben kizárólag csak a médiaszolgáltatási jogosultság található - tudja ennek a hallgatói rétegnek a rádiós piacot megnyitni.
A fenti folyamat nemcsak egy piaci működési ellehetetlenülés eredményeként valósulhat meg, hiszen az Mttv.-ben szereplő azon korlátozás is szerepet játszhat, mely szerint egy adott médiaszolgáltató a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más médiaszolgáltatási jogosultsággal nem rendelkezhet, amennyiben ezek 20%-ot meghaladóan fedik egymást
Emellett előfordulhat az is, hogy nem csak a kiválás jelenik meg a médiapiacon, hanem az összeolvadás is. Amennyiben egy adott gazdasági társaság akár több helyen is rendelkezik médiaszolgáltatási jogosultsággal, számos adminisztratív terhet ró reá a szétaprózódott gazdasági társaságok fenntartása, ugyanezen analógia alapján, fenntartva az Mttv.-beli korlátokat a limitált médiaszolgáltatási jogosultságokkal, lehetőség nyílik az összeolvadás, azon belül beolvadás jogintézményére.
- 11/12 -
A beolvadással kapcsolatosan a Médiatanács hasonló eljárást követ, egyetértését a Hatósági Szerződés módosításával, és erre vonatkozó határozat formájában fejezi ki.
Annak ellenére tehát, hogy a polgári jog lehetőségeit megtalálva leküzdhetők a kifejtett nehézségek, akadályok, egy jogszabályi szintű rendezés, a médiaszolgáltatási jogosultság esetleges szerződéses jogviszony keretében történő átadásának biztosítása egy hosszadalmas, és bonyolultabb folyamattól kímélné meg a médiapiaci szereplőket. ■
JEGYZETEK
* A cikk a szerző átfogó tanulmányának kivonata.
[1] https://mediakutato.hu/cikk/2004_04_tel/04_magyarorszagi_helyi_radiok
Bajomi-Lázár Péter: A Magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és hatása.
Visszaugrás
